Cikk-cakk estek - Revision history

BucsicsKatalin at 18:48, 23 November 2023

2023-11-23T18:48:59Z

BucsicsKatalin at 18:43, 23 November 2023

2023-11-23T18:43:33Z

BucsicsKatalin at 18:39, 23 November 2023

2023-11-23T18:39:14Z

BucsicsKatalin at 06:46, 11 November 2023

2023-11-11T06:46:05Z

BucsicsKatalin at 07:32, 3 November 2023

2023-11-03T07:32:58Z

BucsicsKatalin at 07:31, 3 November 2023

2023-11-03T07:31:04Z

BucsicsKatalin at 07:26, 3 November 2023

2023-11-03T07:26:47Z

BucsicsKatalin at 07:16, 3 November 2023

2023-11-03T07:16:19Z

BucsicsKatalin at 07:09, 3 November 2023

2023-11-03T07:09:05Z

BucsicsKatalin at 07:06, 3 November 2023

2023-11-03T07:06:38Z

← Older revision		Revision as of 18:48, 23 November 2023
Line 6:		Line 6:

	Szolláth Dávid, „A forradalom rítusai: Szavalókórusok a két világháború közötti munkáskultúrában”, ''2000'' 20, 12. sz. (2008): 56–70, hozzáférés: 2023.10.31, https://ketezer.hu/2008/12/a-forradalom-ritusai/.		Szolláth Dávid, „A forradalom rítusai: Szavalókórusok a két világháború közötti munkáskultúrában”, ''2000'' 20, 12. sz. (2008): 56–70, hozzáférés: 2023.10.31, https://ketezer.hu/2008/12/a-forradalom-ritusai/.
−	[[Category:~~Kasinet~~]]	+	[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 18:43, 23 November 2023
Line 1:		Line 1:
−	A '''[[Item:Q344946\|Cikk-Cakk este]]'''kre – a rendezvénysorozat a nevét a hasonló nevű táncról kapta – 1928-ban kerül sor: összesen öt ilyen estet tartottak a '''[[Item:Q3008\|Zeneakadémia]]''' nagytermében február 25. és április 28. között. A szervezők '''[[Item:Q245039\|Palasovszky Ödön]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49654\|Tamás Aladár]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q55158\|Hevesy Iván]]<code>→</code>''' voltak, akik célul a szocialista kabaré vagy világnézeti konferansz megteremtését tűzték ki (e műsorszám folyamán egyébként ideológiai vitákat is kezdeményeztek, folytattak a közönséggel). A ''Cikk-cakk estek'' alapvetően baloldali értelmiségi kísérlet volt, de közönségként a munkásokra is számítottak.	+	A '''[[Item:Q344946\|Cikk-Cakk este]]'''kre – a rendezvénysorozat a nevét a hasonló nevű táncról kapta – 1928-ban kerül sor: összesen öt ilyen estet tartottak a '''[[Item:Q3008\|Zeneakadémia]]<code>→</code>''' nagytermében február 25. és április 28. között. A szervezők '''[[Item:Q245039\|Palasovszky Ödön]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49654\|Tamás Aladár]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q55158\|Hevesy Iván]]<code>→</code>''' voltak, akik célul a szocialista kabaré vagy világnézeti konferansz megteremtését tűzték ki (e műsorszám folyamán egyébként ideológiai vitákat is kezdeményeztek, folytattak a közönséggel). A ''Cikk-cakk estek'' alapvetően baloldali értelmiségi kísérlet volt, de közönségként a munkásokra is számítottak.

	Baloldali orientációjuknak megfelelően együtt dolgoztak például a '''''100%''<code>→</code>''' szavalókórusával, illetve olyan darabokat is előadtak, amelyek munkásszínpadokon is szerepeltek ('''Whitman<code>→</code>''', '''Marinetti<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''' és '''Majakovszkij<code>→</code>''' műveit, '''Upton Sinclair<code>→</code>''' és '''Ernst Toller<code>→</code>''' drámáit). '''Kozma József<code>→</code>''' zenéjére kórusműveket is bemutattak, ''A cikk-cakk-tánc'' és ''A szabad Zri indulój''a című kórusát és ''A karmazsin litánia'' című parlando-tercettet. Mozgásszínházi bemutatók is részét képezték az esteknek, ahol a vezető szerepeket '''[[Item:Q147581\|Kövesházi Ágnes]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q150087\|Róna Magda]]<code>→</code>''' mint a '''[[Item:Q164158\|Madzsar Alice]]<code>→</code>'''-féle egészségkultúra-iskola vezető tagjai és koreográfusai táncolták. A jelmezeket Kövesházi Ágnes édesanyja, az eredetileg szobrász '''[[Item:Q255092\|Kövesházi Kalmár Elza]]<code>[[Kalmár Elza\|→]]</code>''' tervezte és készítette, mértani díszítéssel, élénk színekkel. Műsordarabjaik között szerepelt maga a ''Cikk-cakk tánc'' („A tűz cikk-cakknak, a vér cikk-cakknak, a láz cikk-cakknak játéka volt ez, a kín, a csók, a gondolat zegzugos ritmusának, mondhatnám: ősörömöknek és ősfájdalmaknak valamiféle modern táncdrámája”), illetve ázsiai ihletésű produkciók: polinéziai asszonyavató ének, egyiptomi temetés, tibeti ördögtánc és Buddha tűzprédikációja. Előszeretettel adtak elő – a két, párhuzamosan folyó cselekvés feszültségére építve, az élet fonákságainak komikus színrevitelével – szimultán akciókat: egyszerre szerelmes és fogorvosi jelenetet a charleston zenéjére, az Iliász szövege alatt folyó bokszmérkőzést stb. A szimultanizmusnak ez a dadaista válfaja ugyanakkor jelentésszóródást hoz létre, egymást zavaró hang- és játékszólamok merzszerű diszharmóniáját.		Baloldali orientációjuknak megfelelően együtt dolgoztak például a '''''100%''<code>→</code>''' szavalókórusával, illetve olyan darabokat is előadtak, amelyek munkásszínpadokon is szerepeltek ('''Whitman<code>→</code>''', '''Marinetti<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''' és '''Majakovszkij<code>→</code>''' műveit, '''Upton Sinclair<code>→</code>''' és '''Ernst Toller<code>→</code>''' drámáit). '''Kozma József<code>→</code>''' zenéjére kórusműveket is bemutattak, ''A cikk-cakk-tánc'' és ''A szabad Zri indulój''a című kórusát és ''A karmazsin litánia'' című parlando-tercettet. Mozgásszínházi bemutatók is részét képezték az esteknek, ahol a vezető szerepeket '''[[Item:Q147581\|Kövesházi Ágnes]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q150087\|Róna Magda]]<code>→</code>''' mint a '''[[Item:Q164158\|Madzsar Alice]]<code>→</code>'''-féle egészségkultúra-iskola vezető tagjai és koreográfusai táncolták. A jelmezeket Kövesházi Ágnes édesanyja, az eredetileg szobrász '''[[Item:Q255092\|Kövesházi Kalmár Elza]]<code>[[Kalmár Elza\|→]]</code>''' tervezte és készítette, mértani díszítéssel, élénk színekkel. Műsordarabjaik között szerepelt maga a ''Cikk-cakk tánc'' („A tűz cikk-cakknak, a vér cikk-cakknak, a láz cikk-cakknak játéka volt ez, a kín, a csók, a gondolat zegzugos ritmusának, mondhatnám: ősörömöknek és ősfájdalmaknak valamiféle modern táncdrámája”), illetve ázsiai ihletésű produkciók: polinéziai asszonyavató ének, egyiptomi temetés, tibeti ördögtánc és Buddha tűzprédikációja. Előszeretettel adtak elő – a két, párhuzamosan folyó cselekvés feszültségére építve, az élet fonákságainak komikus színrevitelével – szimultán akciókat: egyszerre szerelmes és fogorvosi jelenetet a charleston zenéjére, az Iliász szövege alatt folyó bokszmérkőzést stb. A szimultanizmusnak ez a dadaista válfaja ugyanakkor jelentésszóródást hoz létre, egymást zavaró hang- és játékszólamok merzszerű diszharmóniáját.

← Older revision		Revision as of 18:39, 23 November 2023
Line 6:		Line 6:

	Szolláth Dávid, „A forradalom rítusai: Szavalókórusok a két világháború közötti munkáskultúrában”, ''2000'' 20, 12. sz. (2008): 56–70, hozzáférés: 2023.10.31, https://ketezer.hu/2008/12/a-forradalom-ritusai/.		Szolláth Dávid, „A forradalom rítusai: Szavalókórusok a két világháború közötti munkáskultúrában”, ''2000'' 20, 12. sz. (2008): 56–70, hozzáférés: 2023.10.31, https://ketezer.hu/2008/12/a-forradalom-ritusai/.
		+	[[Category:Kasinet]]

@@ Line 3: / Line 3: @@
 Baloldali orientációjuknak megfelelően együtt dolgoztak például a '''''100%''<code>→</code>''' szavalókórusával, illetve olyan darabokat is előadtak, amelyek munkásszínpadokon is szerepeltek ('''Whitman<code>→</code>''', '''Marinetti<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''' és '''Majakovszkij<code>→</code>''' műveit, '''Upton Sinclair<code>→</code>''' és '''Ernst Toller<code>→</code>''' drámáit). '''Kozma József<code>→</code>''' zenéjére kórusműveket is bemutattak, ''A cikk-cakk-tánc'' és ''A szabad Zri indulój''a című kórusát és ''A karmazsin litánia'' című parlando-tercettet. Mozgásszínházi bemutatók is részét képezték az esteknek, ahol a vezető szerepeket '''[[Item:Q147581|Kövesházi Ágnes]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q150087|Róna Magda]]<code>→</code>''' mint a '''[[Item:Q164158|Madzsar Alice]]<code>→</code>'''-féle egészségkultúra-iskola vezető tagjai és koreográfusai táncolták. A jelmezeket Kövesházi Ágnes édesanyja, az eredetileg szobrász '''[[Item:Q255092|Kövesházi Kalmár Elza]]<code>[[Kalmár Elza|→]]</code>''' tervezte és készítette, mértani díszítéssel, élénk színekkel. Műsordarabjaik között szerepelt maga a ''Cikk-cakk tánc'' („A tűz cikk-cakknak, a vér cikk-cakknak, a láz cikk-cakknak játéka volt ez, a kín, a csók, a gondolat zegzugos ritmusának, mondhatnám: ősörömöknek és ősfájdalmaknak valamiféle modern táncdrámája”), illetve ázsiai ihletésű produkciók: polinéziai asszonyavató ének, egyiptomi temetés, tibeti ördögtánc és Buddha tűzprédikációja. Előszeretettel adtak elő – a két, párhuzamosan folyó cselekvés feszültségére építve, az élet fonákságainak komikus színrevitelével – szimultán akciókat: egyszerre szerelmes és fogorvosi jelenetet a charleston zenéjére, az Iliász szövege alatt folyó bokszmérkőzést stb. A szimultanizmusnak ez a dadaista válfaja ugyanakkor jelentésszóródást hoz létre, egymást zavaró hang- és játékszólamok merzszerű diszharmóniáját.
-TÓTH Dénes, „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”, ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
+Tóth Dénes, „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”, ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
-SZOLLÁTH Dávid, „A forradalom rítusai: Szavalókórusok a két világháború közötti munkáskultúrában”, ''2000'' 20, 12. sz. (2008): 56–70, hozzáférés: 2023.10.31, https://ketezer.hu/2008/12/a-forradalom-ritusai/.
+Szolláth Dávid, „A forradalom rítusai: Szavalókórusok a két világháború közötti munkáskultúrában”, ''2000'' 20, 12. sz. (2008): 56–70, hozzáférés: 2023.10.31, https://ketezer.hu/2008/12/a-forradalom-ritusai/.

@@ Line 1: / Line 1: @@
 A '''[[Item:Q344946|Cikk-Cakk este]]'''kre – a rendezvénysorozat a nevét a hasonló nevű táncról kapta – 1928-ban kerül sor: összesen öt ilyen estet tartottak a '''[[Item:Q3008|Zeneakadémia]]''' nagytermében február 25. és április 28. között. A szervezők '''[[Item:Q245039|Palasovszky Ödön]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49654|Tamás Aladár]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q55158|Hevesy Iván]]<code>→</code>''' voltak, akik célul a szocialista kabaré vagy világnézeti konferansz megteremtését tűzték ki (e műsorszám folyamán egyébként ideológiai vitákat is kezdeményeztek, folytattak a közönséggel). A ''Cikk-cakk estek'' alapvetően baloldali értelmiségi kísérlet volt, de közönségként a munkásokra is számítottak.
-Baloldali orientációjuknak megfelelően együtt dolgoztak például a '''''100%''<code>→</code>''' szavalókórusával, illetve olyan darabokat is előadtak, amelyek munkásszínpadokon is szerepeltek ('''Whitman<code>→</code>''', '''Marinetti<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''' és '''Majakovszkij<code>→</code>''' műveit, '''Upton Sinclair<code>→</code>''' és '''Ernst Toller<code>→</code>''' drámáit). '''Kozma József<code>→</code>''' zenéjére kórusműveket is bemutattak, ''A cikk-cakk-tánc'' és ''A szabad Zri indulój''a című kórusát és ''A karmazsin litánia'' című parlando-tercettet. Mozgásszínházi bemutatók is részét képezték az esteknek, ahol a vezető szerepeket '''[[Item:Q147581|Kövesházi Ágnes]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q150087|Róna Magda]]<code>→</code>''' mint a '''Madzsar Alice<code>→</code>'''-féle egészségkultúra-iskola vezető tagjai és koreográfusai táncolták. A jelmezeket Kövesházi Ágnes édesanyja, az eredetileg szobrász '''[[Item:Q255092|Kövesházi Kalmár Elza]]<code>[[Kalmár Elza|→]]</code>''' tervezte és készítette, mértani díszítéssel, élénk színekkel. Műsordarabjaik között szerepelt maga a ''Cikk-cakk tánc'' („A tűz cikk-cakknak, a vér cikk-cakknak, a láz cikk-cakknak játéka volt ez, a kín, a csók, a gondolat zegzugos ritmusának, mondhatnám: ősörömöknek és ősfájdalmaknak valamiféle modern táncdrámája”), illetve ázsiai ihletésű produkciók: polinéziai asszonyavató ének, egyiptomi temetés, tibeti ördögtánc és Buddha tűzprédikációja. Előszeretettel adtak elő – a két, párhuzamosan folyó cselekvés feszültségére építve, az élet fonákságainak komikus színrevitelével – szimultán akciókat: egyszerre szerelmes és fogorvosi jelenetet a charleston zenéjére, az Iliász szövege alatt folyó bokszmérkőzést stb. A szimultanizmusnak ez a dadaista válfaja ugyanakkor jelentésszóródást hoz létre, egymást zavaró hang- és játékszólamok merzszerű diszharmóniáját.
+Baloldali orientációjuknak megfelelően együtt dolgoztak például a '''''100%''<code>→</code>''' szavalókórusával, illetve olyan darabokat is előadtak, amelyek munkásszínpadokon is szerepeltek ('''Whitman<code>→</code>''', '''Marinetti<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''' és '''Majakovszkij<code>→</code>''' műveit, '''Upton Sinclair<code>→</code>''' és '''Ernst Toller<code>→</code>''' drámáit). '''Kozma József<code>→</code>''' zenéjére kórusműveket is bemutattak, ''A cikk-cakk-tánc'' és ''A szabad Zri indulój''a című kórusát és ''A karmazsin litánia'' című parlando-tercettet. Mozgásszínházi bemutatók is részét képezték az esteknek, ahol a vezető szerepeket '''[[Item:Q147581|Kövesházi Ágnes]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q150087|Róna Magda]]<code>→</code>''' mint a '''[[Item:Q164158|Madzsar Alice]]<code>→</code>'''-féle egészségkultúra-iskola vezető tagjai és koreográfusai táncolták. A jelmezeket Kövesházi Ágnes édesanyja, az eredetileg szobrász '''[[Item:Q255092|Kövesházi Kalmár Elza]]<code>[[Kalmár Elza|→]]</code>''' tervezte és készítette, mértani díszítéssel, élénk színekkel. Műsordarabjaik között szerepelt maga a ''Cikk-cakk tánc'' („A tűz cikk-cakknak, a vér cikk-cakknak, a láz cikk-cakknak játéka volt ez, a kín, a csók, a gondolat zegzugos ritmusának, mondhatnám: ősörömöknek és ősfájdalmaknak valamiféle modern táncdrámája”), illetve ázsiai ihletésű produkciók: polinéziai asszonyavató ének, egyiptomi temetés, tibeti ördögtánc és Buddha tűzprédikációja. Előszeretettel adtak elő – a két, párhuzamosan folyó cselekvés feszültségére építve, az élet fonákságainak komikus színrevitelével – szimultán akciókat: egyszerre szerelmes és fogorvosi jelenetet a charleston zenéjére, az Iliász szövege alatt folyó bokszmérkőzést stb. A szimultanizmusnak ez a dadaista válfaja ugyanakkor jelentésszóródást hoz létre, egymást zavaró hang- és játékszólamok merzszerű diszharmóniáját.
 TÓTH Dénes, „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”, ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
 SZOLLÁTH Dávid, „A forradalom rítusai: Szavalókórusok a két világháború közötti munkáskultúrában”, ''2000'' 20, 12. sz. (2008): 56–70, hozzáférés: 2023.10.31, https://ketezer.hu/2008/12/a-forradalom-ritusai/.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-A '''[[Item:Q344946|Cikk-Cakk este]]'''kre – a rendezvénysorozat a nevét a hasonló nevű táncról kapta – 1928-ban kerül sor: összesen öt ilyen estet tartottak a '''[[Item:Q3008|Zeneakadémia]]''' nagytermében február 25. és április 28. között. A szervezők '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''', '''Tamás Aladár<code>→</code>''', '''Hevesy Iván<code>→</code>''' voltak, akik célul a szocialista kabaré vagy világnézeti konferansz megteremtését tűzték ki (e műsorszám folyamán egyébként ideológiai vitákat is kezdeményeztek, folytattak a közönséggel). A Cikk-cakk estek alapvetően baloldali értelmiségi kísérlet volt, de közönségként a munkásokra is számítottak.
+A '''[[Item:Q344946|Cikk-Cakk este]]'''kre – a rendezvénysorozat a nevét a hasonló nevű táncról kapta – 1928-ban kerül sor: összesen öt ilyen estet tartottak a '''[[Item:Q3008|Zeneakadémia]]''' nagytermében február 25. és április 28. között. A szervezők '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''', '''Tamás Aladár<code>→</code>''', '''Hevesy Iván<code>→</code>''' voltak, akik célul a szocialista kabaré vagy világnézeti konferansz megteremtését tűzték ki (e műsorszám folyamán egyébként ideológiai vitákat is kezdeményeztek, folytattak a közönséggel). A ''Cikk-cakk estek'' alapvetően baloldali értelmiségi kísérlet volt, de közönségként a munkásokra is számítottak.
-Baloldali orientációjuknak megfelelően együtt dolgoztak például a 100% szavalókórusával, illetve olyan darabokat is előadtak, amelyek munkásszínpadokon is szerepeltek (Whitman, Marinetti, Apollinaire és Majakovszkij műveit, Upton Sinclair és Ernst Toller drámáit). Kozma József zenéjére kórusműveket is bemutattak, A cikk-cakk-tánc és A szabad Zri indulója című kórusát és A karmazsin litánia című parlando-tercettet. Mozgásszínházi bemutatók is részét képezték az esteknek, ahol a vezető szerepeket Kövesházi Ágnes és Róna Magda mint a Madzsar Alice-féle egészségkultúra-iskola vezető tagjai és koreográfusai táncolták. A jelmezeket Kövesházi Ágnes édesanyja, az eredetileg szobrász Kövesházi Kalmár Elza tervezte és készítette, mértani díszítéssel, élénk színekkel. Műsordarabjaik között szerepelt maga a Cikk-cakk tánc („A tűz cikk-cakknak, a vér cikk-cakknak, a láz cikk-cakknak játéka volt ez, a kín, a csók, a gondolat zegzugos ritmusának, mondhatnám: ősörömöknek és ősfájdalmaknak valamiféle modern táncdrámája”), illetve ázsiai ihletésű produkciók: polinéziai asszonyavató ének, egyiptomi temetés, tibeti ördögtánc és Buddha tűzprédikációja. Előszeretettel adtak elő – a két, párhuzamosan folyó cselekvés feszültségére építve, az élet fonákságainak komikus színrevitelével – szimultán akciókat: egyszerre szerelmes és fogorvosi jelenetet a charleston zenéjére, az Iliász szövege alatt folyó bokszmérkőzést stb. A szimultanizmusnak ez a dadaista válfaja ugyanakkor jelentésszóródást hoz létre, egymást zavaró hang- és játékszólamok merzszerű diszharmóniáját.
+Baloldali orientációjuknak megfelelően együtt dolgoztak például a '''''100%''<code>→</code>''' szavalókórusával, illetve olyan darabokat is előadtak, amelyek munkásszínpadokon is szerepeltek ('''Whitman<code>→</code>''', '''Marinetti<code>→</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''' és '''Majakovszkij<code>→</code>''' műveit, '''Upton Sinclair<code>→</code>''' és '''Ernst Toller<code>→</code>''' drámáit). '''Kozma József<code>→</code>''' zenéjére kórusműveket is bemutattak, ''A cikk-cakk-tánc'' és ''A szabad Zri indulój''a című kórusát és ''A karmazsin litánia'' című parlando-tercettet. Mozgásszínházi bemutatók is részét képezték az esteknek, ahol a vezető szerepeket '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''' és '''Róna Magda<code>→</code>''' mint a '''Madzsar Alice<code>→</code>'''-féle egészségkultúra-iskola vezető tagjai és koreográfusai táncolták. A jelmezeket Kövesházi Ágnes édesanyja, az eredetileg szobrász '''Kövesházi Kalmár Elza<code>→</code>''' tervezte és készítette, mértani díszítéssel, élénk színekkel. Műsordarabjaik között szerepelt maga a ''Cikk-cakk tánc'' („A tűz cikk-cakknak, a vér cikk-cakknak, a láz cikk-cakknak játéka volt ez, a kín, a csók, a gondolat zegzugos ritmusának, mondhatnám: ősörömöknek és ősfájdalmaknak valamiféle modern táncdrámája”), illetve ázsiai ihletésű produkciók: polinéziai asszonyavató ének, egyiptomi temetés, tibeti ördögtánc és Buddha tűzprédikációja. Előszeretettel adtak elő – a két, párhuzamosan folyó cselekvés feszültségére építve, az élet fonákságainak komikus színrevitelével – szimultán akciókat: egyszerre szerelmes és fogorvosi jelenetet a charleston zenéjére, az Iliász szövege alatt folyó bokszmérkőzést stb. A szimultanizmusnak ez a dadaista válfaja ugyanakkor jelentésszóródást hoz létre, egymást zavaró hang- és játékszólamok merzszerű diszharmóniáját.
 TÓTH Dénes, „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”, ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
 SZOLLÁTH Dávid, „A forradalom rítusai: Szavalókórusok a két világháború közötti munkáskultúrában”, ''2000'' 20, 12. sz. (2008): 56–70, hozzáférés: 2023.10.31, https://ketezer.hu/2008/12/a-forradalom-ritusai/.

← Older revision		Revision as of 07:09, 3 November 2023
Line 1:		Line 1:
−	A '''[[Item:Q344946\|Cikk-Cakk este]]'''kre – a rendezvénysorozat a nevét a hasonló nevű táncról kapta - 1928-ban kerül sor: összesen öt ilyen estet tartottak a Zeneakadémia nagytermében február 25. és április 28. között. A szervezők Palasovszky Ödön, Tamás Aladár, Hevesy Iván voltak, akik célul a szocialista kabaré vagy világnézeti konferansz megteremtését tűzték ki (e műsorszám folyamán egyébként ideológiai vitákat is kezdeményeztek, folytattak a közönséggel). A Cikk-cakk estek alapvetően baloldali értelmiségi kísérlet volt, de közönségként a munkásokra is számítottak.	+	A '''[[Item:Q344946\|Cikk-Cakk este]]'''kre – a rendezvénysorozat a nevét a hasonló nevű táncról kapta – 1928-ban kerül sor: összesen öt ilyen estet tartottak a '''[[Item:Q3008\|Zeneakadémia]]''' nagytermében február 25. és április 28. között. A szervezők '''Palasovszky Ödön<code>→</code>''', '''Tamás Aladár<code>→</code>''', '''Hevesy Iván<code>→</code>''' voltak, akik célul a szocialista kabaré vagy világnézeti konferansz megteremtését tűzték ki (e műsorszám folyamán egyébként ideológiai vitákat is kezdeményeztek, folytattak a közönséggel). A Cikk-cakk estek alapvetően baloldali értelmiségi kísérlet volt, de közönségként a munkásokra is számítottak.
		+
	Baloldali orientációjuknak megfelelően együtt dolgoztak például a 100% szavalókórusával, illetve olyan darabokat is előadtak, amelyek munkásszínpadokon is szerepeltek (Whitman, Marinetti, Apollinaire és Majakovszkij műveit, Upton Sinclair és Ernst Toller drámáit). Kozma József zenéjére kórusműveket is bemutattak, A cikk-cakk-tánc és A szabad Zri indulója című kórusát és A karmazsin litánia című parlando-tercettet. Mozgásszínházi bemutatók is részét képezték az esteknek, ahol a vezető szerepeket Kövesházi Ágnes és Róna Magda mint a Madzsar Alice-féle egészségkultúra-iskola vezető tagjai és koreográfusai táncolták. A jelmezeket Kövesházi Ágnes édesanyja, az eredetileg szobrász Kövesházi Kalmár Elza tervezte és készítette, mértani díszítéssel, élénk színekkel. Műsordarabjaik között szerepelt maga a Cikk-cakk tánc („A tűz cikk-cakknak, a vér cikk-cakknak, a láz cikk-cakknak játéka volt ez, a kín, a csók, a gondolat zegzugos ritmusának, mondhatnám: ősörömöknek és ősfájdalmaknak valamiféle modern táncdrámája”), illetve ázsiai ihletésű produkciók: polinéziai asszonyavató ének, egyiptomi temetés, tibeti ördögtánc és Buddha tűzprédikációja. Előszeretettel adtak elő – a két, párhuzamosan folyó cselekvés feszültségére építve, az élet fonákságainak komikus színrevitelével – szimultán akciókat: egyszerre szerelmes és fogorvosi jelenetet a charleston zenéjére, az Iliász szövege alatt folyó bokszmérkőzést stb. A szimultanizmusnak ez a dadaista válfaja ugyanakkor jelentésszóródást hoz létre, egymást zavaró hang- és játékszólamok merzszerű diszharmóniáját.		Baloldali orientációjuknak megfelelően együtt dolgoztak például a 100% szavalókórusával, illetve olyan darabokat is előadtak, amelyek munkásszínpadokon is szerepeltek (Whitman, Marinetti, Apollinaire és Majakovszkij műveit, Upton Sinclair és Ernst Toller drámáit). Kozma József zenéjére kórusműveket is bemutattak, A cikk-cakk-tánc és A szabad Zri indulója című kórusát és A karmazsin litánia című parlando-tercettet. Mozgásszínházi bemutatók is részét képezték az esteknek, ahol a vezető szerepeket Kövesházi Ágnes és Róna Magda mint a Madzsar Alice-féle egészségkultúra-iskola vezető tagjai és koreográfusai táncolták. A jelmezeket Kövesházi Ágnes édesanyja, az eredetileg szobrász Kövesházi Kalmár Elza tervezte és készítette, mértani díszítéssel, élénk színekkel. Műsordarabjaik között szerepelt maga a Cikk-cakk tánc („A tűz cikk-cakknak, a vér cikk-cakknak, a láz cikk-cakknak játéka volt ez, a kín, a csók, a gondolat zegzugos ritmusának, mondhatnám: ősörömöknek és ősfájdalmaknak valamiféle modern táncdrámája”), illetve ázsiai ihletésű produkciók: polinéziai asszonyavató ének, egyiptomi temetés, tibeti ördögtánc és Buddha tűzprédikációja. Előszeretettel adtak elő – a két, párhuzamosan folyó cselekvés feszültségére építve, az élet fonákságainak komikus színrevitelével – szimultán akciókat: egyszerre szerelmes és fogorvosi jelenetet a charleston zenéjére, az Iliász szövege alatt folyó bokszmérkőzést stb. A szimultanizmusnak ez a dadaista válfaja ugyanakkor jelentésszóródást hoz létre, egymást zavaró hang- és játékszólamok merzszerű diszharmóniáját.

@@ Line 2: / Line 2: @@
 Baloldali orientációjuknak megfelelően együtt dolgoztak például a 100% szavalókórusával, illetve olyan darabokat is előadtak, amelyek munkásszínpadokon is szerepeltek (Whitman, Marinetti, Apollinaire és Majakovszkij műveit, Upton Sinclair és Ernst Toller drámáit). Kozma József zenéjére kórusműveket is bemutattak, A cikk-cakk-tánc és A szabad Zri indulója című kórusát és A karmazsin litánia című parlando-tercettet. Mozgásszínházi bemutatók is részét képezték az esteknek, ahol a vezető szerepeket Kövesházi Ágnes és Róna Magda mint a Madzsar Alice-féle egészségkultúra-iskola vezető tagjai és koreográfusai táncolták. A jelmezeket Kövesházi Ágnes édesanyja, az eredetileg szobrász Kövesházi Kalmár Elza tervezte és készítette, mértani díszítéssel, élénk színekkel. Műsordarabjaik között szerepelt maga a Cikk-cakk tánc („A tűz cikk-cakknak, a vér cikk-cakknak, a láz cikk-cakknak játéka volt ez, a kín, a csók, a gondolat zegzugos ritmusának, mondhatnám: ősörömöknek és ősfájdalmaknak valamiféle modern táncdrámája”), illetve ázsiai ihletésű produkciók: polinéziai asszonyavató ének, egyiptomi temetés, tibeti ördögtánc és Buddha tűzprédikációja. Előszeretettel adtak elő – a két, párhuzamosan folyó cselekvés feszültségére építve, az élet fonákságainak komikus színrevitelével – szimultán akciókat: egyszerre szerelmes és fogorvosi jelenetet a charleston zenéjére, az Iliász szövege alatt folyó bokszmérkőzést stb. A szimultanizmusnak ez a dadaista válfaja ugyanakkor jelentésszóródást hoz létre, egymást zavaró hang- és játékszólamok merzszerű diszharmóniáját.
-TÓTH Dénes, „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”, Iskolakultúra 6, 8. sz. (1996): 71–76.
+TÓTH Dénes, „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”, ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
-SZOLLÁTH Dávid, „A forradalom rítusai. Szavalókórusok a két világháború közötti munkáskultúrában”, 2000 20, 12. sz. (2008): 56–70. , hozzáférés: 2023.10.31, https://ketezer.hu/2008/12/a-forradalom-ritusai/