Buday Dezső - Revision history

BucsicsKatalin at 18:29, 10 February 2025

2025-02-10T18:29:35Z

BucsicsKatalin at 14:48, 15 September 2023

2023-09-15T14:48:03Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Buday Dezső''' (álneve: Hungaricus) (Pécs, 1879. május 28. – Orgovány, 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egy..."

2023-08-30T08:37:36Z

Created page with "'''Buday Dezső''' (álneve: Hungaricus) (Pécs, 1879. május 28. – Orgovány, 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egy..."

New page

'''Buday Dezső''' (álneve: Hungaricus) (Pécs, 1879. május 28. – Orgovány, 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egyetemen. Néhány éves pécsi bírósági szolgálatot követően Kolozsváron, majd Kecskeméten oktatott. A Tanácsköztársaság alatt a kecskeméti direktórium tagja volt, majd a fővárosban vezető tisztséget vállalt a Közoktatásügyi Népbiztosságon. A diktatúra leverése után bebörtönözték, majd egy erdőben kivégezték. 1916-ban Hungaricus néven publikálta ''A szenvedő ember'' című utópisztikus regényét, amelyről Komját Aladár írt ''A Tett''be elmarasztaló kritikát: a jókais ízű, egyhangú és modoros szövegnek egyedül „futurista formaszabadságát” emelte ki.

Hungaricus [Buday Dezső]. „Diákolás”. ''Ma'' 1, 2. sz. (1916): 28–29.

Komját Aladár. „Hungaricus: A szenvedő ember”. ''A Tett'' 2, 13. sz. (1916): 223–224.

Gál István. „Buday Dezső”. ''Jelenkor'' 12, 3. sz. (1969): 265–269.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 18:29, 10 February 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''Buday Dezső''' (álneve: Hungaricus) ('''Pécs''', 1879. május 28. – '''Orgovány''', 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egyetemen. Néhány éves pécsi bírósági szolgálatot követően Kolozsváron, majd Kecskeméten oktatott. A Tanácsköztársaság alatt a kecskeméti direktórium tagja volt, majd a fővárosban vezető tisztséget vállalt a Közoktatásügyi Népbiztosságon. A diktatúra leverése után bebörtönözték, majd egy erdőben kivégezték. 1916-ban Hungaricus néven publikálta ''A szenvedő ember'' című utópisztikus regényét, amelyről Komját Aladár írt ''A Tett''be elmarasztaló kritikát: a jókais ízű, egyhangú és modoros szövegnek egyedül „futurista formaszabadságát” emelte ki.	+	'''[[Item:Q143107\|Buday Dezső]]''' (álneve: Hungaricus) ('''Pécs''', 1879. május 28. – '''Orgovány''', 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egyetemen. Néhány éves pécsi bírósági szolgálatot követően Kolozsváron, majd Kecskeméten oktatott. A Tanácsköztársaság alatt a kecskeméti direktórium tagja volt, majd a fővárosban vezető tisztséget vállalt a Közoktatásügyi Népbiztosságon. A diktatúra leverése után bebörtönözték, majd egy erdőben kivégezték. 1916-ban Hungaricus néven publikálta ''A szenvedő ember'' című utópisztikus regényét, amelyről '''Komját Aladár<code>→</code>''' írt '''''A Tett'''''be'''<code>→</code>''' elmarasztaló kritikát: a jókais ízű, egyhangú és modoros szövegnek egyedül „futurista formaszabadságát” emelte ki.

← Older revision		Revision as of 14:48, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Buday Dezső''' (álneve: Hungaricus) (Pécs, 1879. május 28. – Orgovány, 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egyetemen. Néhány éves pécsi bírósági szolgálatot követően Kolozsváron, majd Kecskeméten oktatott. A Tanácsköztársaság alatt a kecskeméti direktórium tagja volt, majd a fővárosban vezető tisztséget vállalt a Közoktatásügyi Népbiztosságon. A diktatúra leverése után bebörtönözték, majd egy erdőben kivégezték. 1916-ban Hungaricus néven publikálta ''A szenvedő ember'' című utópisztikus regényét, amelyről Komját Aladár írt ''A Tett''be elmarasztaló kritikát: a jókais ízű, egyhangú és modoros szövegnek egyedül „futurista formaszabadságát” emelte ki.	+	'''Buday Dezső''' (álneve: Hungaricus) ('''Pécs''', 1879. május 28. – '''Orgovány''', 1919. november/december), jogász, jogakadémiai tanár, író. Budapesten végzett a jogi egyetemen. Néhány éves pécsi bírósági szolgálatot követően Kolozsváron, majd Kecskeméten oktatott. A Tanácsköztársaság alatt a kecskeméti direktórium tagja volt, majd a fővárosban vezető tisztséget vállalt a Közoktatásügyi Népbiztosságon. A diktatúra leverése után bebörtönözték, majd egy erdőben kivégezték. 1916-ban Hungaricus néven publikálta ''A szenvedő ember'' című utópisztikus regényét, amelyről Komját Aladár írt ''A Tett''be elmarasztaló kritikát: a jókais ízű, egyhangú és modoros szövegnek egyedül „futurista formaszabadságát” emelte ki.
		+