Bourgeois, Pierre - Revision history

BucsicsKatalin at 18:25, 10 February 2025

2025-02-10T18:25:51Z

BucsicsKatalin at 18:15, 10 February 2025

2025-02-10T18:15:47Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Pierre Bourgeois to Bourgeois, Pierre

2025-01-23T14:17:11Z

BucsicsKatalin moved page Pierre Bourgeois to Bourgeois, Pierre

BucsicsKatalin at 14:12, 23 January 2025

2025-01-23T14:12:52Z

BucsicsKatalin: Created page with "Pierre Bourgeois (Charleroi, 1898. dec. 4. – Brüsszel?, 1976. máj. 25.): belga költő, kritikus, szerkesztő és filmes. Elsősorban költőnek tekintette magát, de hí..."

2025-01-23T14:11:56Z

Created page with "Pierre Bourgeois (Charleroi, 1898. dec. 4. – Brüsszel?, 1976. máj. 25.): belga költő, kritikus, szerkesztő és filmes. Elsősorban költőnek tekintette magát, de hí..."

New page

Pierre Bourgeois (Charleroi, 1898. dec. 4. – Brüsszel?, 1976. máj. 25.): belga költő, kritikus, szerkesztő és filmes.
Elsősorban költőnek tekintette magát, de híres harmincöt kötetnyi naplójáról is. 1916-tól Brüsszelben élt. Bár számos belga szürrealista művésszel jó barátságot ápolt (többek között Magritte-tal, aki három portrét is festett róla szürrealista korszaka előtt, ő pedig 1919-ben megszervezte a festő kiállítását; valamint Nougéval, Chavée-vel), szorosabb értelemben nem tartozott a csoporthoz, mivel nagy jelentőséget tulajdonított az értelem munkájának is. Kezdetben egyébként is számos irányzat foglalkoztatta, a kubizmustól kezdve a futurizmusig. Később az absztrakt művészet felé fordult. La Foi du Doute című könyvében a dogmanélküliség apostolának vallja magát, és a mobilitás erkölcsét hirdeti, szerinte egyedül az élet mint olyan elvét kell követni (amelybe a gép, s az általa képviselt „indusztriális humanizmus” is beletartozik). Eleinte szabadversben ír, később kötöttebb versformákat alkalmaz. Korai, avantgárd korszakának könyvei: Au Volant (1919), La Foi du Doute (1922), 80 Compositions lyriques (1923), Romantisme à toi (1927), Nouvelles Compositions lyriques (1930). Későbbi megjelent verseskötetei: Politesse pour la radioactivité (1956), Bricolage d'Alvéoles (1959), Trois-Six (1964), Poèmes 70 (1970) és 3 x 33 = 99 (1976).
Pierre Bourgeois bátyjával, az építész Victorral közösen szerkesztette a 7 Arts című lapot 1922-től 1929-ig, amely a „plastique pure” (tiszta plasztika), egy, főként Belgiumban létező absztrakt geometrikus vagy konstruktivista művészeti irány elképzelései mellett száll síkra (a lapot egyébként a Ma is reklámozta). Emellett több másik lap szerkesztője, s a máig létező Journal des Poètes című folyóirat egyik alapítója.
Pierre Bourgeois inspirálta Charles Dekeukeleire Detektívtörténet című 1929-es szürrealista montázs-kollázs filmjét is. Emellett ő maga is rendezett, dokumentum-, irodalmi, illetve propagandafilmeket készített (többek között a Deviens mineur! (Légy bányász! (1947), illetve Chemins de fer et gares dans une colline (1950) címűeket).
A Mában A modern lírizmus című tanulmányát közölték Gáspár Endre fordításában 1924-ben, amely a tudatosság és a vakmerőség szintézisének fontosságáról szól az életben és a költészetben, a konstrukció és a spontaneitás együttes kívánalmáról: így lehet megfogalmazni a modern lírizmus lényegét. A költészetben a szabad vers szerinte az az forma, amely ezt az elvet kellően képviselni tudja.

Bourgeois Pierre. „A modern lírizmus”. Fordította GÁSPÁR Endre. Ma 9, 5. sz. (1924): 133–134.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-Pierre Bourgeois (Charleroi, 1898. dec. 4. – Brüsszel?, 1976. máj. 25.): belga költő, kritikus, szerkesztő és filmes.
+[[Item:Q488876|'''Pierre Bourgeois''']] (Charleroi, 1898. dec. 4. – Brüsszel?, 1976. máj. 25.): belga költő, kritikus, szerkesztő és filmes.
-Elsősorban költőnek tekintette magát, de híres harmincöt kötetnyi naplójáról is. 1916-tól Brüsszelben élt. Bár számos belga szürrealista művésszel jó barátságot ápolt (többek között Magritte-tal, aki három portrét is festett róla szürrealista korszaka előtt, ő pedig 1919-ben megszervezte a festő kiállítását; valamint Nougéval, Chavée-vel), szorosabb értelemben nem tartozott a csoporthoz, mivel nagy jelentőséget tulajdonított az értelem munkájának is. Kezdetben egyébként is számos irányzat foglalkoztatta, a kubizmustól kezdve a futurizmusig. Később az absztrakt művészet felé fordult. ''La Foi du Doute'' című könyvében a dogmanélküliség apostolának vallja magát, és a mobilitás erkölcsét hirdeti, szerinte egyedül az élet mint olyan elvét kell követni (amelybe a gép, s az általa képviselt „indusztriális humanizmus” is beletartozik). Eleinte szabadversben ír, később kötöttebb versformákat alkalmaz. Korai, avantgárd korszakának könyvei: ''Au Volant''(1919), ''La Foi du Doute'' (1922), ''80 Compositions lyriques'' (1923), ''Romantisme à toi'' (1927), ''Nouvelles Compositions lyriques'' (1930). Későbbi megjelent verseskötetei: ''Politesse pour la radioactivité'' (1956), ''Bricolage d'Alvéoles'' (1959), ''Trois-Six'' (1964), ''Poèmes 70'' (1970) és ''3 x 33 = 99'' (1976).
+Elsősorban költőnek tekintette magát, de híres harmincöt kötetnyi naplójáról is. 1916-tól Brüsszelben élt. Bár számos belga szürrealista művésszel jó barátságot ápolt (többek között Magritte-tal, aki három portrét is festett róla szürrealista korszaka előtt, ő pedig 1919-ben megszervezte a festő kiállítását; valamint '''Nougé'''val'''<code>→</code>''', '''Chavée'''-vel'''<code>→</code>'''), szorosabb értelemben nem tartozott a csoporthoz, mivel nagy jelentőséget tulajdonított az értelem munkájának is. Kezdetben egyébként is számos irányzat foglalkoztatta, a kubizmustól'''<code>→</code>''' kezdve a futurizmusig'''<code>→</code>'''. Később az absztrakt művészet'''<code>→</code>''' felé fordult. ''La Foi du Doute'' című könyvében a dogmanélküliség apostolának vallja magát, és a mobilitás erkölcsét hirdeti, szerinte egyedül az élet mint olyan elvét kell követni (amelybe a gép, s az általa képviselt „indusztriális humanizmus” is beletartozik). Eleinte szabadversben'''<code>→</code>''' ír, később kötöttebb versformákat alkalmaz. Korai, avantgárd korszakának könyvei: ''Au Volant'' (1919), ''La Foi du Doute'' (1922), ''80 Compositions lyriques'' (1923), ''Romantisme à toi'' (1927), ''Nouvelles Compositions lyriques'' (1930). Későbbi megjelent verseskötetei: ''Politesse pour la radioactivité'' (1956), ''Bricolage d'Alvéoles'' (1959), ''Trois-Six'' (1964), ''Poèmes 70'' (1970) és ''3 x 33 = 99'' (1976).
-Pierre Bourgeois bátyjával, az építész Victorral közösen szerkesztette a ''7 Arts'' című lapot 1922-től 1929-ig, amely a „plastique pure” (tiszta plasztika), egy, főként Belgiumban létező absztrakt geometrikus vagy konstruktivista művészeti irány elképzelései mellett száll síkra (a lapot egyébként a ''Ma'' is reklámozta). Emellett több másik lap szerkesztője, s a máig létező ''Journal des Poètes'' című folyóirat egyik alapítója.
+Pierre Bourgeois bátyjával, az építész Victorral közösen szerkesztette a ''7 Arts'''''<code>→</code>''' című lapot 1922-től 1929-ig, amely a „plastique pure” (tiszta plasztika)'''<code>→</code>''', egy, főként Belgiumban létező absztrakt geometrikus vagy konstruktivista művészeti irány elképzelései mellett száll síkra (a lapot egyébként a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' is reklámozta). Emellett több másik lap szerkesztője, s a máig létező ''Journal des Poètes'' című folyóirat egyik alapítója.
 Pierre Bourgeois inspirálta Charles Dekeukeleire ''Detektívtörténet'' című 1929-es szürrealista montázs-kollázs filmjét is. Emellett ő maga is rendezett, dokumentum-, irodalmi, illetve propagandafilmeket készített (többek között a ''Deviens mineur!'' (''Légy bányász!'' (1947), illetve ''Chemins de fer et gares dans une colline'' (1950) címűeket).
-A ''Má''ban ''A modern lírizmus'' című tanulmányát közölték Gáspár Endre fordításában 1924-ben, amely a tudatosság és a vakmerőség szintézisének fontosságáról szól az életben és a költészetben, a konstrukció és a spontaneitás együttes kívánalmáról: így lehet megfogalmazni a modern lírizmus lényegét. A költészetben a szabad vers szerinte az az forma, amely ezt az elvet kellően képviselni tudja.
+A ''Má''ban ''A modern lírizmus'' című tanulmányát közölték '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>[[Gáspár Endre|→]]</code>''' fordításában 1924-ben, amely a tudatosság és a vakmerőség szintézisének fontosságáról szól az életben és a költészetben, a konstrukció és a spontaneitás együttes kívánalmáról: így lehet megfogalmazni a modern lírizmus lényegét. A költészetben a szabad vers szerinte az az forma, amely ezt az elvet kellően képviselni tudja.
 Bourgeois Pierre. „A modern lírizmus”. Fordította Gáspár Endre. ''Ma'' 9, 5. sz. (1924): 133–134.
 [[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
 Pierre Bourgeois (Charleroi, 1898. dec. 4. – Brüsszel?, 1976. máj. 25.): belga költő, kritikus, szerkesztő és filmes.
-Elsősorban költőnek tekintette magát, de híres harmincöt kötetnyi naplójáról is. 1916-tól Brüsszelben élt. Bár számos belga szürrealista művésszel jó barátságot ápolt (többek között Magritte-tal, aki három portrét is festett róla szürrealista korszaka előtt, ő pedig 1919-ben megszervezte a festő kiállítását; valamint Nougéval, Chavée-vel), szorosabb értelemben nem tartozott a csoporthoz, mivel nagy jelentőséget tulajdonított az értelem munkájának is. Kezdetben egyébként is számos irányzat foglalkoztatta, a kubizmustól kezdve a futurizmusig. Később az absztrakt művészet felé fordult. La Foi du Doute című könyvében a dogmanélküliség apostolának vallja magát, és a mobilitás erkölcsét hirdeti, szerinte egyedül az élet mint olyan elvét kell követni (amelybe a gép, s az általa képviselt „indusztriális humanizmus” is beletartozik). Eleinte szabadversben ír, később kötöttebb versformákat alkalmaz. Korai, avantgárd korszakának könyvei: Au Volant (1919), La Foi du Doute (1922), 80 Compositions lyriques (1923), Romantisme à toi (1927), Nouvelles Compositions lyriques (1930). Későbbi megjelent verseskötetei: Politesse pour la radioactivité (1956), Bricolage d'Alvéoles (1959), Trois-Six (1964), Poèmes 70 (1970) és 3 x 33 = 99 (1976).
+Elsősorban költőnek tekintette magát, de híres harmincöt kötetnyi naplójáról is. 1916-tól Brüsszelben élt. Bár számos belga szürrealista művésszel jó barátságot ápolt (többek között Magritte-tal, aki három portrét is festett róla szürrealista korszaka előtt, ő pedig 1919-ben megszervezte a festő kiállítását; valamint Nougéval, Chavée-vel), szorosabb értelemben nem tartozott a csoporthoz, mivel nagy jelentőséget tulajdonított az értelem munkájának is. Kezdetben egyébként is számos irányzat foglalkoztatta, a kubizmustól kezdve a futurizmusig. Később az absztrakt művészet felé fordult. ''La Foi du Doute'' című könyvében a dogmanélküliség apostolának vallja magát, és a mobilitás erkölcsét hirdeti, szerinte egyedül az élet mint olyan elvét kell követni (amelybe a gép, s az általa képviselt „indusztriális humanizmus” is beletartozik). Eleinte szabadversben ír, később kötöttebb versformákat alkalmaz. Korai, avantgárd korszakának könyvei: ''Au Volant''(1919), ''La Foi du Doute'' (1922), ''80 Compositions lyriques'' (1923), ''Romantisme à toi'' (1927), ''Nouvelles Compositions lyriques'' (1930). Későbbi megjelent verseskötetei: ''Politesse pour la radioactivité'' (1956), ''Bricolage d'Alvéoles'' (1959), ''Trois-Six'' (1964), ''Poèmes 70'' (1970) és ''3 x 33 = 99'' (1976).
-Pierre Bourgeois bátyjával, az építész Victorral közösen szerkesztette a 7 Arts című lapot 1922-től 1929-ig, amely a „plastique pure” (tiszta plasztika), egy, főként Belgiumban létező absztrakt geometrikus vagy konstruktivista művészeti irány elképzelései mellett száll síkra (a lapot egyébként a Ma is reklámozta). Emellett több másik lap szerkesztője, s a máig létező Journal des Poètes című folyóirat egyik alapítója.
+Pierre Bourgeois bátyjával, az építész Victorral közösen szerkesztette a ''7 Arts'' című lapot 1922-től 1929-ig, amely a „plastique pure” (tiszta plasztika), egy, főként Belgiumban létező absztrakt geometrikus vagy konstruktivista művészeti irány elképzelései mellett száll síkra (a lapot egyébként a ''Ma'' is reklámozta). Emellett több másik lap szerkesztője, s a máig létező ''Journal des Poètes'' című folyóirat egyik alapítója.
-Pierre Bourgeois inspirálta Charles Dekeukeleire Detektívtörténet című 1929-es szürrealista montázs-kollázs filmjét is. Emellett ő maga is rendezett, dokumentum-, irodalmi, illetve propagandafilmeket készített (többek között a Deviens mineur! (Légy bányász! (1947), illetve Chemins de fer et gares dans une colline (1950) címűeket).
+Pierre Bourgeois inspirálta Charles Dekeukeleire ''Detektívtörténet'' című 1929-es szürrealista montázs-kollázs filmjét is. Emellett ő maga is rendezett, dokumentum-, irodalmi, illetve propagandafilmeket készített (többek között a ''Deviens mineur!'' (''Légy bányász!'' (1947), illetve ''Chemins de fer et gares dans une colline'' (1950) címűeket).
-A Mában A modern lírizmus című tanulmányát közölték Gáspár Endre fordításában 1924-ben, amely a tudatosság és a vakmerőség szintézisének fontosságáról szól az életben és a költészetben, a konstrukció és a spontaneitás együttes kívánalmáról: így lehet megfogalmazni a modern lírizmus lényegét. A költészetben a szabad vers szerinte az az forma, amely ezt az elvet kellően képviselni tudja.
+A ''Má''ban ''A modern lírizmus'' című tanulmányát közölték Gáspár Endre fordításában 1924-ben, amely a tudatosság és a vakmerőség szintézisének fontosságáról szól az életben és a költészetben, a konstrukció és a spontaneitás együttes kívánalmáról: így lehet megfogalmazni a modern lírizmus lényegét. A költészetben a szabad vers szerinte az az forma, amely ezt az elvet kellően képviselni tudja.
-Bourgeois Pierre. „A modern lírizmus”. Fordította Gáspár Endre. Ma 9, 5. sz. (1924): 133–134.
+Bourgeois Pierre. „A modern lírizmus”. Fordította Gáspár Endre. ''Ma'' 9, 5. sz. (1924): 133–134.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision	Revision as of 14:17, 23 January 2025
(No difference)