Boross F. László - Revision history

BucsicsKatalin at 18:13, 10 February 2025

2025-02-10T18:13:13Z

BucsicsKatalin at 12:19, 15 September 2023

2023-09-15T12:19:54Z

HorváthMárjánovicsDiána at 11:35, 30 August 2023

2023-08-30T11:35:07Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Boross F. László''' '''(Kellemes, 1895. augusztus 21. – Moszkva, Szovjetunió, 1938. június 3.)''', újságíró, pártmunkás. Budapesten joghallgató volt, részt ve..."

2023-08-30T10:06:29Z

Created page with "'''Boross F. László''' '''(Kellemes, 1895. augusztus 21. – Moszkva, Szovjetunió, 1938. június 3.)''', újságíró, pártmunkás. Budapesten joghallgató volt, részt ve..."

New page

'''Boross F. László''' '''(Kellemes, 1895. augusztus 21. – Moszkva, Szovjetunió, 1938. június 3.)''', újságíró, pártmunkás. Budapesten joghallgató volt, részt vett az első világháborúban. A KMP tagja, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének alapítója, a Kommunista Ifjúmunkások Országos Szövetségének vezetője. Az ''Ifjú Proletár'' (1919) szerkesztője, a Tanácsköztársaság előtt letartóztatták, a kommün alatt a ''Vörös Újság'' szerkesztőségi titkára, illetve az Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztály vezetője volt. A Tanácsköztársaság után börtönbe került, fogolycsere-egyezmény útján 1921 őszén Moszkvába, majd innen Németországba került. A Kommunista Internacionálé lapja, az ''Inprekorr'' szerkesztője volt 1933-ig, ezután a Szovjetunióban a Komintern sajtóosztályán dolgozott. 1938-ban koncepciós perben elítélték és kivégezték. Írásai emigráns magyar kommunista lapokban jelentek meg. A ''Má''ban 1917-től 1919-ig több írása jelent meg, kritikát írt Balázs Béla, Cholnoky László, Henri Barbusse, Kortsák Jenő, Rainer Maria Rilke és Szomory Dezső könyveiről. ''Ady Endre és az új magyar líra'' címen publikálta egyik legismertebb cikkét (''Ma'', 1918/10), a ''Ma'' első világnézeti különszámába ''1918 és forradalom'' címen kiáltványt írt.

Boross László. „Balázs Béla: Halálos fiatalság”. ''Ma'' 3, 1. sz. (1918): 14.

Boross F. László. „Barbusse és Szomory háborús könyveihez”. ''Ma'' 3, 5. sz. (1918): 62-63.

Boross F. László. „Cholnoky László: Bertalan éjszakája”. ''Ma'' 3, 7. sz. (1918): 86-87.

Boross F. László. „Kortsák Jenő: Tűzrózsák”. ''Ma'' 3, 7. sz. (1918): 87.

Boross F. László. „Balázs Béla: Kalandok és figurák”. ''Ma'' 3, 7. sz. (1918): 87.

Boross F. László. „Ady Endre és az új magyar líra”. ''Ma'' 3, 10. sz. (1918): 111-113.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Boross F. László''' (Kellemes, 1895. augusztus 21. – Moszkva, Szovjetunió, 1938. június 3.), újságíró, pártmunkás. Budapesten joghallgató volt, részt vett az első világháborúban. A KMP tagja, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének alapítója, a Kommunista Ifjúmunkások Országos Szövetségének vezetője. Az ''Ifjú Proletár'' (1919) szerkesztője, a Tanácsköztársaság előtt letartóztatták, a kommün alatt a ''Vörös Újság'' szerkesztőségi titkára, illetve az Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztály vezetője volt. A Tanácsköztársaság után börtönbe került, fogolycsere-egyezmény útján 1921 őszén Moszkvába, majd innen Németországba került. A Kommunista Internacionálé lapja, az ''Inprekorr'' szerkesztője volt 1933-ig, ezután a Szovjetunióban a Komintern sajtóosztályán dolgozott. 1938-ban koncepciós perben elítélték és kivégezték. Írásai emigráns magyar kommunista lapokban jelentek meg. A ''Má''ban 1917-től 1919-ig több írása jelent meg, kritikát írt Balázs Béla, Cholnoky László, Henri Barbusse, Kortsák Jenő, Rainer Maria Rilke és Szomory Dezső könyveiről. ''Ady Endre és az új magyar líra'' címen publikálta egyik legismertebb cikkét (''Ma'', 1918/10), a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' első világnézeti különszámába ''1918 és forradalom'' címen kiáltványt írt.
+'''[[Item:Q240246|Boross F. László]]''' (Kellemes, 1895. augusztus 21. – Moszkva, Szovjetunió, 1938. június 3.), újságíró, pártmunkás. Budapesten joghallgató volt, részt vett az első világháborúban. A KMP tagja, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének alapítója, a Kommunista Ifjúmunkások Országos Szövetségének vezetője. Az ''Ifjú Proletár'' (1919) szerkesztője, a Tanácsköztársaság előtt letartóztatták, a kommün alatt a ''Vörös Újság'' szerkesztőségi titkára, illetve az Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztály vezetője volt. A Tanácsköztársaság után börtönbe került, fogolycsere-egyezmény útján 1921 őszén Moszkvába, majd innen Németországba került. A Kommunista Internacionálé lapja, az ''Inprekorr'' szerkesztője volt 1933-ig, ezután a Szovjetunióban a Komintern sajtóosztályán dolgozott. 1938-ban koncepciós perben elítélték és kivégezték. Írásai emigráns magyar kommunista lapokban jelentek meg. A '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' 1917-től 1919-ig több írása jelent meg, kritikát írt '''[[Item:Q39929|Balázs Béla]]<code>[[Balázs Béla|→]]</code>''', Cholnoky László, Henri Barbusse, Kortsák Jenő, Rainer Maria Rilke és Szomory Dezső könyveiről. ''Ady Endre és az új magyar líra'' címen publikálta egyik legismertebb cikkét (''Ma'', 1918/10), a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' első világnézeti különszámába ''1918 és forradalom'' címen kiáltványt írt.
@@ Line 5: / Line 5: @@
 Boross László. „Balázs Béla: Halálos fiatalság”. ''Ma'' 3, 1. sz. (1918): 14.
-Boross F. László. „Barbusse és Szomory háborús könyveihez”. ''Ma'' 3, 5. sz. (1918): 62-63.
+Boross F. László. „Barbusse és Szomory háborús könyveihez”. ''Ma'' 3, 5. sz. (1918): 62–63.
-Boross F. László. „Cholnoky László: Bertalan éjszakája”. ''Ma'' 3, 7. sz. (1918): 86-87.
+Boross F. László. „Cholnoky László: Bertalan éjszakája”. ''Ma'' 3, 7. sz. (1918): 86–87.
 Boross F. László. „Kortsák Jenő: Tűzrózsák”. ''Ma'' 3, 7. sz. (1918): 87.
@@ Line 13: / Line 13: @@
 Boross F. László. „Balázs Béla: Kalandok és figurák”. ''Ma'' 3, 7. sz. (1918): 87.
-Boross F. László. „Ady Endre és az új magyar líra”. ''Ma'' 3, 10. sz. (1918): 111-113.
+Boross F. László. „Ady Endre és az új magyar líra”. ''Ma'' 3, 10. sz. (1918): 111–113.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 12:19, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Boross F. László''' (Kellemes, 1895. augusztus 21. – Moszkva, Szovjetunió, 1938. június 3.), újságíró, pártmunkás. Budapesten joghallgató volt, részt vett az első világháborúban. A KMP tagja, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének alapítója, a Kommunista Ifjúmunkások Országos Szövetségének vezetője. Az ''Ifjú Proletár'' (1919) szerkesztője, a Tanácsköztársaság előtt letartóztatták, a kommün alatt a ''Vörös Újság'' szerkesztőségi titkára, illetve az Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztály vezetője volt. A Tanácsköztársaság után börtönbe került, fogolycsere-egyezmény útján 1921 őszén Moszkvába, majd innen Németországba került. A Kommunista Internacionálé lapja, az ''Inprekorr'' szerkesztője volt 1933-ig, ezután a Szovjetunióban a Komintern sajtóosztályán dolgozott. 1938-ban koncepciós perben elítélték és kivégezték. Írásai emigráns magyar kommunista lapokban jelentek meg. A ''Má''ban 1917-től 1919-ig több írása jelent meg, kritikát írt Balázs Béla, Cholnoky László, Henri Barbusse, Kortsák Jenő, Rainer Maria Rilke és Szomory Dezső könyveiről. ''Ady Endre és az új magyar líra'' címen publikálta egyik legismertebb cikkét (''Ma'', 1918/10), a ''Ma'' első világnézeti különszámába ''1918 és forradalom'' címen kiáltványt írt.	+	'''Boross F. László''' (Kellemes, 1895. augusztus 21. – Moszkva, Szovjetunió, 1938. június 3.), újságíró, pártmunkás. Budapesten joghallgató volt, részt vett az első világháborúban. A KMP tagja, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének alapítója, a Kommunista Ifjúmunkások Országos Szövetségének vezetője. Az ''Ifjú Proletár'' (1919) szerkesztője, a Tanácsköztársaság előtt letartóztatták, a kommün alatt a ''Vörös Újság'' szerkesztőségi titkára, illetve az Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztály vezetője volt. A Tanácsköztársaság után börtönbe került, fogolycsere-egyezmény útján 1921 őszén Moszkvába, majd innen Németországba került. A Kommunista Internacionálé lapja, az ''Inprekorr'' szerkesztője volt 1933-ig, ezután a Szovjetunióban a Komintern sajtóosztályán dolgozott. 1938-ban koncepciós perben elítélték és kivégezték. Írásai emigráns magyar kommunista lapokban jelentek meg. A ''Má''ban 1917-től 1919-ig több írása jelent meg, kritikát írt Balázs Béla, Cholnoky László, Henri Barbusse, Kortsák Jenő, Rainer Maria Rilke és Szomory Dezső könyveiről. ''Ady Endre és az új magyar líra'' címen publikálta egyik legismertebb cikkét (''Ma'', 1918/10), a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' első világnézeti különszámába ''1918 és forradalom'' címen kiáltványt írt.
		+

← Older revision		Revision as of 11:35, 30 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Boross F. László~~'''~~ '''(Kellemes, 1895. augusztus 21. – Moszkva, Szovjetunió, 1938. június 3.)~~'''~~, újságíró, pártmunkás. Budapesten joghallgató volt, részt vett az első világháborúban. A KMP tagja, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének alapítója, a Kommunista Ifjúmunkások Országos Szövetségének vezetője. Az ''Ifjú Proletár'' (1919) szerkesztője, a Tanácsköztársaság előtt letartóztatták, a kommün alatt a ''Vörös Újság'' szerkesztőségi titkára, illetve az Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztály vezetője volt. A Tanácsköztársaság után börtönbe került, fogolycsere-egyezmény útján 1921 őszén Moszkvába, majd innen Németországba került. A Kommunista Internacionálé lapja, az ''Inprekorr'' szerkesztője volt 1933-ig, ezután a Szovjetunióban a Komintern sajtóosztályán dolgozott. 1938-ban koncepciós perben elítélték és kivégezték. Írásai emigráns magyar kommunista lapokban jelentek meg. A ''Má''ban 1917-től 1919-ig több írása jelent meg, kritikát írt Balázs Béla, Cholnoky László, Henri Barbusse, Kortsák Jenő, Rainer Maria Rilke és Szomory Dezső könyveiről. ''Ady Endre és az új magyar líra'' címen publikálta egyik legismertebb cikkét (''Ma'', 1918/10), a ''Ma'' első világnézeti különszámába ''1918 és forradalom'' címen kiáltványt írt.	+	'''Boross F. László''' (Kellemes, 1895. augusztus 21. – Moszkva, Szovjetunió, 1938. június 3.), újságíró, pártmunkás. Budapesten joghallgató volt, részt vett az első világháborúban. A KMP tagja, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének alapítója, a Kommunista Ifjúmunkások Országos Szövetségének vezetője. Az ''Ifjú Proletár'' (1919) szerkesztője, a Tanácsköztársaság előtt letartóztatták, a kommün alatt a ''Vörös Újság'' szerkesztőségi titkára, illetve az Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztály vezetője volt. A Tanácsköztársaság után börtönbe került, fogolycsere-egyezmény útján 1921 őszén Moszkvába, majd innen Németországba került. A Kommunista Internacionálé lapja, az ''Inprekorr'' szerkesztője volt 1933-ig, ezután a Szovjetunióban a Komintern sajtóosztályán dolgozott. 1938-ban koncepciós perben elítélték és kivégezték. Írásai emigráns magyar kommunista lapokban jelentek meg. A ''Má''ban 1917-től 1919-ig több írása jelent meg, kritikát írt Balázs Béla, Cholnoky László, Henri Barbusse, Kortsák Jenő, Rainer Maria Rilke és Szomory Dezső könyveiről. ''Ady Endre és az új magyar líra'' címen publikálta egyik legismertebb cikkét (''Ma'', 1918/10), a ''Ma'' első világnézeti különszámába ''1918 és forradalom'' címen kiáltványt írt.


Line 13:		Line 13:

	Boross F. László. „Ady Endre és az új magyar líra”. ''Ma'' 3, 10. sz. (1918): 111-113.		Boross F. László. „Ady Endre és az új magyar líra”. ''Ma'' 3, 10. sz. (1918): 111-113.
		+	[[Category:KASInet]]