Biller, Vjera - Revision history

BucsicsKatalin at 18:09, 10 February 2025

2025-02-10T18:09:29Z

BucsicsKatalin at 18:09, 10 February 2025

2025-02-10T18:09:04Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Vjera Biller to Biller, Vjera

2023-11-23T19:23:55Z

BucsicsKatalin moved page Vjera Biller to Biller, Vjera

FöldesGyörgyi at 16:28, 14 November 2023

2023-11-14T16:28:27Z

BucsicsKatalin at 11:44, 15 September 2023

2023-09-15T11:44:29Z

BucsicsKatalin at 11:42, 15 September 2023

2023-09-15T11:42:02Z

BucsicsKatalin at 11:41, 15 September 2023

2023-09-15T11:41:04Z

BucsicsKatalin at 07:01, 15 September 2023

2023-09-15T07:01:01Z

BucsicsKatalin at 06:44, 15 September 2023

2023-09-15T06:44:19Z

BucsicsKatalin at 06:42, 15 September 2023

2023-09-15T06:42:53Z

← Older revision		Revision as of 18:09, 10 February 2025
Line 5:		Line 5:
	Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''[[Item:Q335811\|Chagall]]'''hoz'''<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.		Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''[[Item:Q335811\|Chagall]]'''hoz'''<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.

−	A ''Ma'' 1919-es (VII.) grafikai kiállításán hat pasztellel szerepelt, kiállítótársai '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q156982\|Máttis Teutsch János]]<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''', '''[[Item:Q62777\|Schadl János]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''', '''Ruttkay György<code>→</code>''', '''[[Item:Q212438\|Spangher Ferenc]]<code>→</code>''' voltak. A folyóirat 1919. január 26-i számában le is hozták a katalógust, s illusztrációként néhány kiállított művet is bemutattak, de Vjera Biller képei nem szerepeltek az utóbbiak között. '''[[Item:Q55158\|Hevesy Iván]]<code>→</code>''' ugyanitt kritikát írt a tárlatról, amelyben nem elemzi ugyan külön a bemutató művészek munkáit, de megállapítja az új (a nem naturalista) grafikai irányokról (expresszionizmus, ~~kubizmus→~~, primítívek), hogy közös vonás bennük az abszolút kép megalkotásának igénye, azaz hogy a puszta természetábrázolással szemben absztrahálják a természettől kapott formákat a síkban. Az új művész a jelenségek aktív alakítója, s az élet belső organikus rendje érdekli.	+	A ''Ma'' 1919-es (VII.) grafikai kiállításán hat pasztellel szerepelt, kiállítótársai '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q156982\|Máttis Teutsch János]]<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''', '''[[Item:Q62777\|Schadl János]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''', '''Ruttkay György<code>→</code>''', '''[[Item:Q212438\|Spangher Ferenc]]<code>→</code>''' voltak. A folyóirat 1919. január 26-i számában le is hozták a katalógust, s illusztrációként néhány kiállított művet is bemutattak, de Vjera Biller képei nem szerepeltek az utóbbiak között. '''[[Item:Q55158\|Hevesy Iván]]<code>→</code>''' ugyanitt kritikát írt a tárlatról, amelyben nem elemzi ugyan külön a bemutató művészek munkáit, de megállapítja az új (a nem naturalista) grafikai irányokról (expresszionizmus, kubizmus'''<code>→</code>''', primítívek), hogy közös vonás bennük az abszolút kép megalkotásának igénye, azaz hogy a puszta természetábrázolással szemben absztrahálják a természettől kapott formákat a síkban. Az új művész a jelenségek aktív alakítója, s az élet belső organikus rendje érdekli.

@@ Line 13: / Line 13: @@
 Hevesy Iván. „A MA grafikai kiállításához. Biller Vjera, Bortnyik Sándor, Máttis Teutsch János, Ruttkay György, Schadl János, Uitz Béla”. ''Ma'' 4, 1. sz. (1919): 6.
-Subotić, Irina. „Vjera Вiller. Paintress of Urban Naive Art”. In Ingrid Pfeiffer és Max Hollein, szerk. ''Sturm-Frauen. Künstlerinnen der Avantgarde in Berlin 1910-1932 / Sormwomen. Women Artists of the Avant-Garde in Berlin 1910-1932''. Frankfurt– Wienand: Schirn Kunsthalle, 2015. 356-358.
+Wilhelm, Mirjam E. „»A Child in Every Artist?«: Vjera Biller and Jewish Primitivism in the Berlin Sturm Avant-garde”. ''Ars Judaica: The Bar-Ilan Journal of Jewish Art''. Volume 17 (2021): 87–107.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 16:28, 14 November 2023
Line 12:		Line 12:

	Hevesy Iván. „A MA grafikai kiállításához. Biller Vjera, Bortnyik Sándor, Máttis Teutsch János, Ruttkay György, Schadl János, Uitz Béla”. ''Ma'' 4, 1. sz. (1919): 6.		Hevesy Iván. „A MA grafikai kiállításához. Biller Vjera, Bortnyik Sándor, Máttis Teutsch János, Ruttkay György, Schadl János, Uitz Béla”. ''Ma'' 4, 1. sz. (1919): 6.
		+
		+
		+	Subotić, Irina. „Vjera Вiller. Paintress of Urban Naive Art”. In Ingrid Pfeiffer és Max Hollein, szerk. ''Sturm-Frauen. Künstlerinnen der Avantgarde in Berlin 1910-1932 / Sormwomen. Women Artists of the Avant-Garde in Berlin 1910-1932''. Frankfurt– Wienand: Schirn Kunsthalle, 2015. 356-358.
		+
		+	Wilhelm, Mirjam E. . „»A Child in Every Artist?«: Vjera Biller and Jewish Primitivism in the Berlin Sturm Avant-garde”. ''Ars Judaica: The Bar-Ilan Journal of Jewish Art''. Volume 17 (2021): 87-107.
	[[Category:KASInet]]		[[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[[Item:Q334121|Vjera Biller]]''' ('''Đakovo''' [Dakovár], 1903. december 7. – '''Hartheim''', 1940. május 28.) horvát festő-grafikus.
-Vjera Biller 1903. december 7-én született az Osztrák-Magyar Monarchia területén található Đakovóban. Édesapja zsidó nagybirtokos volt. Billerék később Eszékre, majd '''[[Item:Q7788|Zágráb]]'''ba'''<code>→</code>''' költöztek, 1912-ben pedig Vjera iskoláztatása érdekében Budapesten telepedtek le. 1919-ben, 16 évesen részt vett a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' grafikai kiállításán. A Zenit mozgalom'''<code>→</code>''' tagja, többször vett részt és ért el kritikai sikereket a német '''''Der Sturm<code>→</code>''''' folyóirat kiállításain. 1924-ben Hannoverben állított ki. Ekkortól családjával Abbáziában élt, majd 1932 márciusában '''Bécs'''be'''<code>→</code>''' költözött, ahol skizofrén pszichózissal diagnosztizálták. Több helyen kezelték. Betegsége idején már nem festett. Az ausztriai Anschluss után a nácik – mint zsidó „elmebeteget” – átvitték az Am Feldhof Pszichiátriai Klinikára, ahol orvosi kísérleteknek vetették alá. 1940-ben egy csoporttal Hartheimbe szállították, s az Eutanázia-hadművelet keretében gázzal kivégezték.
+Vjera Biller 1903. december 7-én született az Osztrák-Magyar Monarchia területén található Đakovóban. Édesapja zsidó nagybirtokos volt. Billerék később Eszékre, majd '''[[Item:Q7788|Zágráb]]'''ba'''<code>→</code>''' költöztek, 1912-ben pedig Vjera iskoláztatása érdekében Budapesten telepedtek le. 1919-ben, 16 évesen részt vett a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' grafikai kiállításán. A Zenit mozgalom'''<code>→</code>''' tagja, többször vett részt és ért el kritikai sikereket a német '''''Der Sturm<code>→</code>''''' folyóirat kiállításain. 1924-ben Hannoverben állított ki. Ekkortól családjával Abbáziában élt, majd 1932 márciusában '''[[Item:Q99|Bécs]]'''be'''<code>→</code>''' költözött, ahol skizofrén pszichózissal diagnosztizálták. Több helyen kezelték. Betegsége idején már nem festett. Az ausztriai Anschluss után a nácik – mint zsidó „elmebeteget” – átvitték az Am Feldhof Pszichiátriai Klinikára, ahol orvosi kísérleteknek vetették alá. 1940-ben egy csoporttal Hartheimbe szállították, s az Eutanázia-hadművelet keretében gázzal kivégezték.
 Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''[[Item:Q335811|Chagall]]'''hoz'''<code>[[Marc Chagall|→]]</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.

← Older revision		Revision as of 11:42, 15 September 2023
Line 5:		Line 5:
	Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''[[Item:Q335811\|Chagall]]'''hoz'''<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.		Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''[[Item:Q335811\|Chagall]]'''hoz'''<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.

−	A ''Ma'' 1919-es (VII.) grafikai kiállításán hat pasztellel szerepelt, kiállítótársai '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q156982\|Máttis Teutsch János]]<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''', '''[[Item:Q62777\|Schadl János]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''', '''Ruttkay György<code>→</code>''', '''[[Item:Q212438\|Spangher Ferenc]]<code>→</code>''' voltak. A folyóirat 1919. január 26-i számában le is hozták a katalógust, s illusztrációként néhány kiállított művet is bemutattak, de Vjera Biller képei nem szerepeltek az utóbbiak között. '''Hevesy Iván<code>→</code>''' ugyanitt kritikát írt a tárlatról, amelyben nem elemzi ugyan külön a bemutató művészek munkáit, de megállapítja az új (a nem naturalista) grafikai irányokról (expresszionizmus, kubizmus→, primítívek), hogy közös vonás bennük az abszolút kép megalkotásának igénye, azaz hogy a puszta természetábrázolással szemben absztrahálják a természettől kapott formákat a síkban. Az új művész a jelenségek aktív alakítója, s az élet belső organikus rendje érdekli.	+	A ''Ma'' 1919-es (VII.) grafikai kiállításán hat pasztellel szerepelt, kiállítótársai '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q156982\|Máttis Teutsch János]]<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''', '''[[Item:Q62777\|Schadl János]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''', '''Ruttkay György<code>→</code>''', '''[[Item:Q212438\|Spangher Ferenc]]<code>→</code>''' voltak. A folyóirat 1919. január 26-i számában le is hozták a katalógust, s illusztrációként néhány kiállított művet is bemutattak, de Vjera Biller képei nem szerepeltek az utóbbiak között. '''[[Item:Q55158\|Hevesy Iván]]<code>→</code>''' ugyanitt kritikát írt a tárlatról, amelyben nem elemzi ugyan külön a bemutató művészek munkáit, de megállapítja az új (a nem naturalista) grafikai irányokról (expresszionizmus, kubizmus→, primítívek), hogy közös vonás bennük az abszolút kép megalkotásának igénye, azaz hogy a puszta természetábrázolással szemben absztrahálják a természettől kapott formákat a síkban. Az új művész a jelenségek aktív alakítója, s az élet belső organikus rendje érdekli.

← Older revision	Revision as of 19:23, 23 November 2023
(No difference)

← Older revision		Revision as of 11:41, 15 September 2023
Line 5:		Line 5:
	Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''[[Item:Q335811\|Chagall]]'''hoz'''<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.		Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''[[Item:Q335811\|Chagall]]'''hoz'''<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.

−	A ''Ma'' 1919-es (VII.) grafikai kiállításán hat pasztellel szerepelt, kiállítótársai '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q156982\|Máttis Teutsch János]]<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''', '''[[Item:Q62777\|Schadl János]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''', '''Ruttkay György<code>→</code>''', '''Spangher Ferenc<code>→</code>''' voltak. A folyóirat 1919. január 26-i számában le is hozták a katalógust, s illusztrációként néhány kiállított művet is bemutattak, de Vjera Biller képei nem szerepeltek az utóbbiak között. '''Hevesy Iván<code>→</code>''' ugyanitt kritikát írt a tárlatról, amelyben nem elemzi ugyan külön a bemutató művészek munkáit, de megállapítja az új (a nem naturalista) grafikai irányokról (expresszionizmus, kubizmus→, primítívek), hogy közös vonás bennük az abszolút kép megalkotásának igénye, azaz hogy a puszta természetábrázolással szemben absztrahálják a természettől kapott formákat a síkban. Az új művész a jelenségek aktív alakítója, s az élet belső organikus rendje érdekli.	+	A ''Ma'' 1919-es (VII.) grafikai kiállításán hat pasztellel szerepelt, kiállítótársai '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q156982\|Máttis Teutsch János]]<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''', '''[[Item:Q62777\|Schadl János]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''', '''Ruttkay György<code>→</code>''', '''[[Item:Q212438\|Spangher Ferenc]]<code>→</code>''' voltak. A folyóirat 1919. január 26-i számában le is hozták a katalógust, s illusztrációként néhány kiállított művet is bemutattak, de Vjera Biller képei nem szerepeltek az utóbbiak között. '''Hevesy Iván<code>→</code>''' ugyanitt kritikát írt a tárlatról, amelyben nem elemzi ugyan külön a bemutató művészek munkáit, de megállapítja az új (a nem naturalista) grafikai irányokról (expresszionizmus, kubizmus→, primítívek), hogy közös vonás bennük az abszolút kép megalkotásának igénye, azaz hogy a puszta természetábrázolással szemben absztrahálják a természettől kapott formákat a síkban. Az új művész a jelenségek aktív alakítója, s az élet belső organikus rendje érdekli.

← Older revision		Revision as of 07:01, 15 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q334121\|Vjera Biller]]''' ('''Đakovo''' [Dakovár], 1903. december 7. – '''Hartheim''', 1940. május 28.), horvát festő-grafikus.	+	'''[[Item:Q334121\|Vjera Biller]]''' ('''Đakovo''' [Dakovár], 1903. december 7. – '''Hartheim''', 1940. május 28.) horvát festő-grafikus.

	Vjera Biller 1903. december 7-én született az Osztrák-Magyar Monarchia területén található Đakovóban. Édesapja zsidó nagybirtokos volt. Billerék később Eszékre, majd '''[[Item:Q7788\|Zágráb]]'''ba'''<code>→</code>''' költöztek, 1912-ben pedig Vjera iskoláztatása érdekében Budapesten telepedtek le. 1919-ben, 16 évesen részt vett a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' grafikai kiállításán. A Zenit mozgalom'''<code>→</code>''' tagja, többször vett részt és ért el kritikai sikereket a német '''''Der Sturm<code>→</code>''''' folyóirat kiállításain. 1924-ben Hannoverben állított ki. Ekkortól családjával Abbáziában élt, majd 1932 márciusában '''Bécs'''be'''<code>→</code>''' költözött, ahol skizofrén pszichózissal diagnosztizálták. Több helyen kezelték. Betegsége idején már nem festett. Az ausztriai Anschluss után a nácik – mint zsidó „elmebeteget” – átvitték az Am Feldhof Pszichiátriai Klinikára, ahol orvosi kísérleteknek vetették alá. 1940-ben egy csoporttal Hartheimbe szállították, s az Eutanázia-hadművelet keretében gázzal kivégezték.		Vjera Biller 1903. december 7-én született az Osztrák-Magyar Monarchia területén található Đakovóban. Édesapja zsidó nagybirtokos volt. Billerék később Eszékre, majd '''[[Item:Q7788\|Zágráb]]'''ba'''<code>→</code>''' költöztek, 1912-ben pedig Vjera iskoláztatása érdekében Budapesten telepedtek le. 1919-ben, 16 évesen részt vett a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' grafikai kiállításán. A Zenit mozgalom'''<code>→</code>''' tagja, többször vett részt és ért el kritikai sikereket a német '''''Der Sturm<code>→</code>''''' folyóirat kiállításain. 1924-ben Hannoverben állított ki. Ekkortól családjával Abbáziában élt, majd 1932 márciusában '''Bécs'''be'''<code>→</code>''' költözött, ahol skizofrén pszichózissal diagnosztizálták. Több helyen kezelték. Betegsége idején már nem festett. Az ausztriai Anschluss után a nácik – mint zsidó „elmebeteget” – átvitték az Am Feldhof Pszichiátriai Klinikára, ahol orvosi kísérleteknek vetették alá. 1940-ben egy csoporttal Hartheimbe szállították, s az Eutanázia-hadművelet keretében gázzal kivégezték.

← Older revision		Revision as of 06:44, 15 September 2023
Line 5:		Line 5:
	Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''[[Item:Q335811\|Chagall]]'''hoz'''<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.		Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''[[Item:Q335811\|Chagall]]'''hoz'''<code>[[Marc Chagall\|→]]</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.

−	A ''Ma'' 1919-es (VII.) grafikai kiállításán hat pasztellel szerepelt, kiállítótársai '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q156982\|Máttis Teutsch János]]<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''', '''[[Item:Q62777\|Schadl János]]<code>→</code>''', '''Bortnyik Sándor<code>→</code>''', '''Ruttkay György<code>→</code>''', '''Spangher Ferenc<code>→</code>''' voltak. A folyóirat 1919. január 26-i számában le is hozták a katalógust, s illusztrációként néhány kiállított művet is bemutattak, de Vjera Biller képei nem szerepeltek az utóbbiak között. '''Hevesy Iván<code>→</code>''' ugyanitt kritikát írt a tárlatról, amelyben nem elemzi ugyan külön a bemutató művészek munkáit, de megállapítja az új (a nem naturalista) grafikai irányokról (expresszionizmus, kubizmus→, primítívek), hogy közös vonás bennük az abszolút kép megalkotásának igénye, azaz hogy a puszta természetábrázolással szemben absztrahálják a természettől kapott formákat a síkban. Az új művész a jelenségek aktív alakítója, s az élet belső organikus rendje érdekli.	+	A ''Ma'' 1919-es (VII.) grafikai kiállításán hat pasztellel szerepelt, kiállítótársai '''[[Item:Q151695\|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q156982\|Máttis Teutsch János]]<code>[[Mattis Teutsch János\|→]]</code>''', '''[[Item:Q62777\|Schadl János]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q143001\|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor\|→]]</code>''', '''Ruttkay György<code>→</code>''', '''Spangher Ferenc<code>→</code>''' voltak. A folyóirat 1919. január 26-i számában le is hozták a katalógust, s illusztrációként néhány kiállított művet is bemutattak, de Vjera Biller képei nem szerepeltek az utóbbiak között. '''Hevesy Iván<code>→</code>''' ugyanitt kritikát írt a tárlatról, amelyben nem elemzi ugyan külön a bemutató művészek munkáit, de megállapítja az új (a nem naturalista) grafikai irányokról (expresszionizmus, kubizmus→, primítívek), hogy közös vonás bennük az abszolút kép megalkotásának igénye, azaz hogy a puszta természetábrázolással szemben absztrahálják a természettől kapott formákat a síkban. Az új művész a jelenségek aktív alakítója, s az élet belső organikus rendje érdekli.

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[[Item:Q334121|Vjera Biller]]''' ('''Đakovo''' [Dakovár], 1903. december 7. – '''Hartheim''', 1940. május 28.), horvát festő-grafikus.
-Vjera Biller 1903. december 7-én született az Osztrák-Magyar Monarchia területén található Đakovóban. Édesapja zsidó nagybirtokos volt. Billerék később Eszékre, majd '''Zágráb'''ba'''<code>→</code>''' költöztek, 1912-ben pedig Vjera iskoláztatása érdekében Budapesten telepedtek le. 1919-ben, 16 évesen részt vett a '''''Ma<code>→</code>''''' grafikai kiállításán. A Zenit mozgalom'''<code>→</code>''' tagja, többször vett részt és ért el kritikai sikereket a német '''''Der Sturm<code>→</code>''''' folyóirat kiállításain. 1924-ben Hannoverben állított ki. Ekkortól családjával Abbáziában élt, majd 1932 márciusában '''Bécs'''be'''<code>→</code>''' költözött, ahol skizofrén pszichózissal diagnosztizálták. Több helyen kezelték. Betegsége idején már nem festett. Az ausztriai Anschluss után a nácik – mint zsidó „elmebeteget” – átvitték az Am Feldhof Pszichiátriai Klinikára, ahol orvosi kísérleteknek vetették alá. 1940-ben egy csoporttal Hartheimbe szállították, s az Eutanázia-hadművelet keretében gázzal kivégezték.
+Vjera Biller 1903. december 7-én született az Osztrák-Magyar Monarchia területén található Đakovóban. Édesapja zsidó nagybirtokos volt. Billerék később Eszékre, majd '''[[Item:Q7788|Zágráb]]'''ba'''<code>→</code>''' költöztek, 1912-ben pedig Vjera iskoláztatása érdekében Budapesten telepedtek le. 1919-ben, 16 évesen részt vett a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' grafikai kiállításán. A Zenit mozgalom'''<code>→</code>''' tagja, többször vett részt és ért el kritikai sikereket a német '''''Der Sturm<code>→</code>''''' folyóirat kiállításain. 1924-ben Hannoverben állított ki. Ekkortól családjával Abbáziában élt, majd 1932 márciusában '''Bécs'''be'''<code>→</code>''' költözött, ahol skizofrén pszichózissal diagnosztizálták. Több helyen kezelték. Betegsége idején már nem festett. Az ausztriai Anschluss után a nácik – mint zsidó „elmebeteget” – átvitték az Am Feldhof Pszichiátriai Klinikára, ahol orvosi kísérleteknek vetették alá. 1940-ben egy csoporttal Hartheimbe szállították, s az Eutanázia-hadművelet keretében gázzal kivégezték.
-Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''Chagall'''hoz'''<code>→</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.
+Az egyik legismertebb horvát avantgárd festőnek számít, alkotásai egészen New Yorkig megtalálhatók. A ''Women of Der Sturm'' című kiállításon, amely 2015 októberében nyílt meg Frankfurtban, ugyancsak bemutatták képeit. Egyik leghíresebb szériája az ún. velencei sorozat. Életművének fő motívuma a gyermekiesség, a gyermeki lét, ezért – hasonlóan '''[[Item:Q335811|Chagall]]'''hoz'''<code>[[Marc Chagall|→]]</code>''' – gyakran szokták a (zsidó) expresszionista primitivizmus'''<code>→</code>''' vonulatába sorolni.
-A ''Ma'' 1919-es (VII.) grafikai kiállításán hat pasztellel szerepelt, kiállítótársai '''Uitz Béla<code>→</code>''', '''Máttis Teutsch János<code>→</code>''', '''Schadl János<code>→</code>''', '''Bortnyik Sándor<code>→</code>''', '''Ruttkay György<code>→</code>''', '''Spangher Ferenc<code>→</code>''' voltak. A folyóirat 1919. január 26-i számában le is hozták a katalógust, s illusztrációként néhány kiállított művet is bemutattak, de Vjera Biller képei nem szerepeltek az utóbbiak között. '''Hevesy Iván<code>→</code>''' ugyanitt kritikát írt a tárlatról, amelyben nem elemzi ugyan külön a bemutató művészek munkáit, de megállapítja az új (a nem naturalista) grafikai irányokról (expresszionizmus, kubizmus→, primítívek), hogy közös vonás bennük az abszolút kép megalkotásának igénye, azaz hogy a puszta természetábrázolással szemben absztrahálják a természettől kapott formákat a síkban. Az új művész a jelenségek aktív alakítója, s az élet belső organikus rendje érdekli.
+A ''Ma'' 1919-es (VII.) grafikai kiállításán hat pasztellel szerepelt, kiállítótársai '''[[Item:Q151695|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q156982|Máttis Teutsch János]]<code>[[Mattis Teutsch János|→]]</code>''', '''[[Item:Q62777|Schadl János]]<code>→</code>''', '''Bortnyik Sándor<code>→</code>''', '''Ruttkay György<code>→</code>''', '''Spangher Ferenc<code>→</code>''' voltak. A folyóirat 1919. január 26-i számában le is hozták a katalógust, s illusztrációként néhány kiállított művet is bemutattak, de Vjera Biller képei nem szerepeltek az utóbbiak között. '''Hevesy Iván<code>→</code>''' ugyanitt kritikát írt a tárlatról, amelyben nem elemzi ugyan külön a bemutató művészek munkáit, de megállapítja az új (a nem naturalista) grafikai irányokról (expresszionizmus, kubizmus→, primítívek), hogy közös vonás bennük az abszolút kép megalkotásának igénye, azaz hogy a puszta természetábrázolással szemben absztrahálják a természettől kapott formákat a síkban. Az új művész a jelenségek aktív alakítója, s az élet belső organikus rendje érdekli.