Berg, Max - Revision history

BucsicsKatalin at 18:06, 10 February 2025

2025-02-10T18:06:26Z

BucsicsKatalin: BucsicsKatalin moved page Max Berg to Berg, Max

2023-11-23T19:19:01Z

BucsicsKatalin moved page Max Berg to Berg, Max

FöldesGyörgyi at 16:09, 14 November 2023

2023-11-14T16:09:19Z

BucsicsKatalin at 18:25, 30 September 2023

2023-09-30T18:25:23Z

BucsicsKatalin at 18:24, 30 September 2023

2023-09-30T18:24:54Z

BucsicsKatalin at 18:21, 30 September 2023

2023-09-30T18:21:12Z

BucsicsKatalin at 13:06, 15 September 2023

2023-09-15T13:06:57Z

BucsicsKatalin at 20:09, 7 September 2023

2023-09-07T20:09:16Z

BucsicsKatalin at 12:11, 20 August 2023

2023-08-20T12:11:36Z

BucsicsKatalin at 12:03, 20 August 2023

2023-08-20T12:03:37Z

@@ Line 3: / Line 3: @@
 -től 1893-ig a Berlin melletti Charlottenburgi Műszaki Főiskolán, egy szemesztert pedig a müncheni Műszaki Főiskolán tanult. Mestere a neogótikus Karl Schäfer volt. 1898-ban katonai szolgálata után letette a második főépítészi vizsgát. 1899-ben Frankfurt am Mainban átvette a városi építési felügyelői posztot, amelyet 1909-ig töltött be. Ez idő alatt iskolákat, városházát, hivatali épületeket és egy Zeppelin-hangárt tervezett. Frankfurtban is csatlakozott a Dürerbund és a Deutscher Werkbund egyesületek keretében működő reformgondolkodó és modern irányultságú művészeti körökhöz, tagja volt a Deutsche Akademie für Städtebaunak és a Deutsche Gartenstadt-Gesellschaftnak is.
-. december 17-én Berget Breslauban megválasztották városi építésznek, ahol 1909-ben csatlakozott '''Hans Poelzig<code>→</code>''' és a drámaíró '''Gerhart Hauptmann<code>→</code>''' köré csoportosuló sziléziai művészek köréhez, azaz a Künstlerbund Schlesien'''<code>→</code>'''-hez.
+. december 17-én Berget Breslauban megválasztották városi építésznek, ahol 1909-ben csatlakozott '''Hans Poelzig<code>→</code>''' és a drámaíró '''[[Item:Q334450|Gerhart Hauptmann]]<code>→</code>''' köré csoportosuló sziléziai művészek köréhez, azaz a Künstlerbund Schlesien'''<code>→</code>'''-hez.
 Legfontosabb művét, az 1913-ban épített Jahrhunderthallét (Évszázad csarnoka) az építész az 1913-ban megrendezett Jahrhundertausstellung (Évszázad-kiállítás) alkalmából tervezte. A vasbeton kupolás építmény mérnöki csodának és a maga műfajában a legnagyobb épületnek számított. A ma is használatban lévő csarnokot 2006-ban az UNESCO Világörökség részévé nyilvánította. Emellett Berg Wroclawban tervezett iskolát (1909), csecsemőotthont (1909), saját családja számára villát (1910), városi fürdőt (1912), egy alapítvány házát (1912) szociális lakásokkal. '''Oskar Kokoschká'''val<code>→</code> együtt, akinek egy monumentális freskót kellett volna benne kiviteleznie, egy meg nem valósult krematórium tervén is dolgozott, illetve egy kápolnán az oswitzi temető számára (1919–1920), Hans Leistikow wroclawi festővel együtt. A két háború között még két nagy épületet épített Wroclawban: egy villanytelepet (1923–1925) és egy hatalmas kiállítócsarnokot fa tetőszerkezettel (1924–1925).
@@ Line 37: / Line 37: @@
 Heim, Paul. „Max Berg- Breslau”. ''Ma'' 10, 3–4. sz. (1925): 192.
-„Max Berg. German architect”. ''Britannica''. <nowiki>https://www.britannica.com/biography/Max-Berg</nowiki>
+„Max Berg: Architect of Modernist Breslau”. ''In your Pocket, Essential City Guides''. https://www.inyourpocket.com/wroclaw/max-berg-architect-of-modernist-breslau_70937f.
-„Max Berg: Architect of Modernist Breslau”. ''In your Pocket, Essential City Guides''. <nowiki>https://www.inyourpocket.com/wroclaw/max-berg-architect-of-modernist-breslau_70937f</nowiki>
+„Centennial Hall, Wroclaw, Poland by Max Berg”. ''Architectuul''. https://architectuul.com/architecture/centennial-hall.
 [[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 16:09, 14 November 2023
Line 37:		Line 37:
	Heim, Paul. „Max Berg- Breslau”. ''Ma'' 10, 3–4. sz. (1925): 192.		Heim, Paul. „Max Berg- Breslau”. ''Ma'' 10, 3–4. sz. (1925): 192.

		+
		+	„Max Berg. German architect”. ''Britannica''. <nowiki>https://www.britannica.com/biography/Max-Berg</nowiki>
		+
		+	„Max Berg: Architect of Modernist Breslau”. ''In your Pocket, Essential City Guides''. <nowiki>https://www.inyourpocket.com/wroclaw/max-berg-architect-of-modernist-breslau_70937f</nowiki>
		+
		+	„Centennial Hall, Wroclaw, Poland by Max Berg”. ''Architectuul''. <nowiki>https://architectuul.com/architecture/centennial-hall</nowiki>
	[[Category:KASInet]]		[[Category:KASInet]]

@@ Line 11: / Line 11: @@
 Első világháborús tapasztalatai után érdeklődést kezdett mutatni a miszticizmus, Eckhart mester, Swedenborg és Angelus Silesius iránt.
-Az első világháború előtt, majd közvetlenül a háború befejezése után városrendezési kérdések foglakoztatták: szociális utópiák, mint a kertváros, továbbá megoldást keresett a lakásproblémára, ezért terveket készített '''[[Item:Q11749|Berlin]]<code>→</code>''' (1910) és Wroclaw (1910–1911 és 19191922) átalakítására, valamint az első sziléziai kertváros Zobten a. Berge számára (1910). Zöld lakóvárosok gondolatát dolgozta ki. A várostervezés terén Berg javaslatot tett egy berlini építési szabályzat létrehozására. A város funkcionális zónákra való felosztását javasolta: 1. lakóváros 2. munkásváros, amely üzleti városra és iparvárosra oszlik.  3. műemlékváros: kulturális intézmények, reprezentatív épületek és az államigazgatás számára fenntartott övezet.
+Az első világháború előtt, majd közvetlenül a háború befejezése után városrendezési kérdések foglakoztatták: szociális utópiák, mint a kertváros, továbbá megoldást keresett a lakásproblémára, ezért terveket készített '''[[Item:Q11749|Berlin]]<code>→</code>''' (1910) és  Wrocław  (1910–1911 és 1919–1922) átalakítására, valamint az első sziléziai kertváros Zobten a. Berge számára (1910). Zöld lakóvárosok gondolatát dolgozta ki. A várostervezés terén Berg javaslatot tett egy berlini építési szabályzat létrehozására. A város funkcionális zónákra való felosztását javasolta: 1. lakóváros 2. munkásváros, amely üzleti városra és iparvárosra oszlik.  3. műemlékváros: kulturális intézmények, reprezentatív épületek és az államigazgatás számára fenntartott övezet.
 Az üzleti városba Berg magas épületeket, illetve felhőkarcolókat tervezett.

@@ Line 11: / Line 11: @@
 Első világháborús tapasztalatai után érdeklődést kezdett mutatni a miszticizmus, Eckhart mester, Swedenborg és Angelus Silesius iránt.
-Az első világháború előtt, majd közvetlenül a háború befejezése után városrendezési kérdések foglakoztatták: szociális utópiák, mint a kertváros, továbbá megoldást keresett a lakásproblémára, ezért terveket készített '''Berlin<code>→</code>''' (1910) és Wroclaw (1910–1911 és 19191922) átalakítására, valamint az első sziléziai kertváros Zobten a. Berge számára (1910). Zöld lakóvárosok gondolatát dolgozta ki. A várostervezés terén Berg javaslatot tett egy berlini építési szabályzat létrehozására. A város funkcionális zónákra való felosztását javasolta: 1. lakóváros 2. munkásváros, amely üzleti városra és iparvárosra oszlik.  3. műemlékváros: kulturális intézmények, reprezentatív épületek és az államigazgatás számára fenntartott övezet.
+Az első világháború előtt, majd közvetlenül a háború befejezése után városrendezési kérdések foglakoztatták: szociális utópiák, mint a kertváros, továbbá megoldást keresett a lakásproblémára, ezért terveket készített '''[[Item:Q11749|Berlin]]<code>→</code>''' (1910) és Wroclaw (1910–1911 és 19191922) átalakítására, valamint az első sziléziai kertváros Zobten a. Berge számára (1910). Zöld lakóvárosok gondolatát dolgozta ki. A várostervezés terén Berg javaslatot tett egy berlini építési szabályzat létrehozására. A város funkcionális zónákra való felosztását javasolta: 1. lakóváros 2. munkásváros, amely üzleti városra és iparvárosra oszlik.  3. műemlékváros: kulturális intézmények, reprezentatív épületek és az államigazgatás számára fenntartott övezet.
 Az üzleti városba Berg magas épületeket, illetve felhőkarcolókat tervezett.

← Older revision		Revision as of 18:21, 30 September 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q337246\|Max Berg]]''' (Max Paul Eduard Berg) ('''[[Item:Q13061\|Szczecin]]''' [Stettin],1870. április 17. - '''[[Item:Q17553\|Baden-Baden]]''', 1947. január 22.), német építész. Kora egyik legkiemelkedőbb építésze, '''Breslau'''ban'''<code>→</code>''' (Wrocław) 1909-től 1925-ig a város főépítészeként kitörölhetetlen nyomot hagyott a városképen.	+	'''[[Item:Q337246\|Max Berg]]''' (Max Paul Eduard Berg) ('''[[Item:Q13061\|Szczecin]]''' [Stettin],1870. április 17. - '''[[Item:Q17553\|Baden-Baden]]''', 1947. január 22.), német építész. Kora egyik legkiemelkedőbb építésze, '''[[Item:Q23180\|Breslau]]'''ban'''<code>→</code>''' (Wrocław) 1909-től 1925-ig a város főépítészeként kitörölhetetlen nyomot hagyott a városképen.

	1889-től 1893-ig a Berlin melletti Charlottenburgi Műszaki Főiskolán, egy szemesztert pedig a müncheni Műszaki Főiskolán tanult. Mestere a neogótikus Karl Schäfer volt. 1898-ban katonai szolgálata után letette a második főépítészi vizsgát. 1899-ben Frankfurt am Mainban átvette a városi építési felügyelői posztot, amelyet 1909-ig töltött be. Ez idő alatt iskolákat, városházát, hivatali épületeket és egy Zeppelin-hangárt tervezett. Frankfurtban is csatlakozott a Dürerbund és a Deutscher Werkbund egyesületek keretében működő reformgondolkodó és modern irányultságú művészeti körökhöz, tagja volt a Deutsche Akademie für Städtebaunak és a Deutsche Gartenstadt-Gesellschaftnak is.		1889-től 1893-ig a Berlin melletti Charlottenburgi Műszaki Főiskolán, egy szemesztert pedig a müncheni Műszaki Főiskolán tanult. Mestere a neogótikus Karl Schäfer volt. 1898-ban katonai szolgálata után letette a második főépítészi vizsgát. 1899-ben Frankfurt am Mainban átvette a városi építési felügyelői posztot, amelyet 1909-ig töltött be. Ez idő alatt iskolákat, városházát, hivatali épületeket és egy Zeppelin-hangárt tervezett. Frankfurtban is csatlakozott a Dürerbund és a Deutscher Werkbund egyesületek keretében működő reformgondolkodó és modern irányultságú művészeti körökhöz, tagja volt a Deutsche Akademie für Städtebaunak és a Deutsche Gartenstadt-Gesellschaftnak is.

← Older revision	Revision as of 19:19, 23 November 2023
(No difference)

← Older revision		Revision as of 13:06, 15 September 2023
Line 15:		Line 15:
	Az üzleti városba Berg magas épületeket, illetve felhőkarcolókat tervezett.		Az üzleti városba Berg magas épületeket, illetve felhőkarcolókat tervezett.

−	A '''''Ma<code>→</code>''''' 1925/3–4., a Das Junge Schlesien'''<code>→</code>''' (Fiatal sziléziaiak) elnevezésű művészi csoport tagjainak szentelt számban Bergnek – és építésztársainak – számos épületéről vagy annak makettjéről találhatunk fotót: temetőkápolna, víztorony, Századok csarnoka, vásárcsarnok stb. A fotókon mindig feltüntetik a statikus építőmérnökök neveit is. A számban német nyelven szerepel '''Paul Heim<code>→</code>''' cikke Max Berg munkásságáról, továbbá részletek Max Berg Paul Heimnek írt leveléből, amelyek kiegészítik, kommentárokkal látják el Heim véleményét.	+	A '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' 1925/3–4., a Das Junge Schlesien'''<code>→</code>''' (Fiatal sziléziaiak) elnevezésű művészi csoport tagjainak szentelt számban Bergnek – és építésztársainak – számos épületéről vagy annak makettjéről találhatunk fotót: temetőkápolna, víztorony, Századok csarnoka, vásárcsarnok stb. A fotókon mindig feltüntetik a statikus építőmérnökök neveit is. A számban német nyelven szerepel '''Paul Heim<code>→</code>''' cikke Max Berg munkásságáról, továbbá részletek Max Berg Paul Heimnek írt leveléből, amelyek kiegészítik, kommentárokkal látják el Heim véleményét.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q337246|Max Berg]] (Max Paul Eduard Berg)''' '''([[Item:Q13061|Szczecin]] [Stettin],1870. április 17. - [[Item:Q17553|Baden-Baden]], 1947. január 22.)''', német építész. Kora egyik legkiemelkedőbb építésze, Wrocławban (Breslauban) 1909-től 1925-ig a város főépítészeként kitörölhetetlen nyomot hagyott a városképen.
+'''[[Item:Q337246|Max Berg]]''' (Max Paul Eduard Berg) ('''[[Item:Q13061|Szczecin]]''' [Stettin],1870. április 17. - '''[[Item:Q17553|Baden-Baden]]''', 1947. január 22.), német építész. Kora egyik legkiemelkedőbb építésze, '''Breslau'''ban'''<code>→</code>''' (Wrocław) 1909-től 1925-ig a város főépítészeként kitörölhetetlen nyomot hagyott a városképen.
 -től 1893-ig a Berlin melletti Charlottenburgi Műszaki Főiskolán, egy szemesztert pedig a müncheni Műszaki Főiskolán tanult. Mestere a neogótikus Karl Schäfer volt. 1898-ban katonai szolgálata után letette a második főépítészi vizsgát. 1899-ben Frankfurt am Mainban átvette a városi építési felügyelői posztot, amelyet 1909-ig töltött be. Ez idő alatt iskolákat, városházát, hivatali épületeket és egy Zeppelin-hangárt tervezett. Frankfurtban is csatlakozott a Dürerbund és a Deutscher Werkbund egyesületek keretében működő reformgondolkodó és modern irányultságú művészeti körökhöz, tagja volt a Deutsche Akademie für Städtebaunak és a Deutsche Gartenstadt-Gesellschaftnak is.
-. december 17-én Berget Wroclawban (akkor hivatalosan Breslau) megválasztották városi építésznek, ahol 1909-ben csatlakozott Hans Poelzig és a drámaíró Gerhart Hauptmann köré csoportosuló sziléziai művészek köréhez, azaz a Künstlerbund Schlesien-hez.
+. december 17-én Berget Breslauban megválasztották városi építésznek, ahol 1909-ben csatlakozott '''Hans Poelzig<code>→</code>''' és a drámaíró '''Gerhart Hauptmann<code>→</code>''' köré csoportosuló sziléziai művészek köréhez, azaz a Künstlerbund Schlesien'''<code>→</code>'''-hez.
-Legfontosabb művét, az 1913-ban épített Jahrhunderthallét (Évszázad csarnoka) az építész az 1913-ban megrendezett Jahrhundertausstellung (Évszázad-kiállítás) alkalmából tervezte. A vasbeton kupolás építmény mérnöki csodának és a maga műfajában a legnagyobb épületnek számított. A ma is használatban lévő csarnokot 2006-ban az UNESCO Világörökség részévé nyilvánította. Emellett Berg Wroclawban tervezett iskolát (1909), csecsemőotthont (1909), saját családja számára villát (1910), városi fürdőt (1912), egy alapítvány házát (1912) szociális lakásokkal. Oskar Kokoschkával együtt, akinek egy monumentális freskót kellett volna benne kiviteleznie, egy meg nem valósult krematórium tervén is dolgozott, illetve egy kápolnán az oswitzi temető számára (1919-1920), Hans Leistikow wroclawi festővel együtt. A két háború között még két nagy épületet épített Wroclawban: egy villanytelepet (1923-1925) és egy hatalmas kiállítócsarnokot fa tetőszerkezettel (1924-1925).
+Legfontosabb művét, az 1913-ban épített Jahrhunderthallét (Évszázad csarnoka) az építész az 1913-ban megrendezett Jahrhundertausstellung (Évszázad-kiállítás) alkalmából tervezte. A vasbeton kupolás építmény mérnöki csodának és a maga műfajában a legnagyobb épületnek számított. A ma is használatban lévő csarnokot 2006-ban az UNESCO Világörökség részévé nyilvánította. Emellett Berg Wroclawban tervezett iskolát (1909), csecsemőotthont (1909), saját családja számára villát (1910), városi fürdőt (1912), egy alapítvány házát (1912) szociális lakásokkal. '''Oskar Kokoschká'''val<code>→</code> együtt, akinek egy monumentális freskót kellett volna benne kiviteleznie, egy meg nem valósult krematórium tervén is dolgozott, illetve egy kápolnán az oswitzi temető számára (1919–1920), Hans Leistikow wroclawi festővel együtt. A két háború között még két nagy épületet épített Wroclawban: egy villanytelepet (1923–1925) és egy hatalmas kiállítócsarnokot fa tetőszerkezettel (1924–1925).
-és 1913 között Berg reformer volt, aki igyekezett megfelelni a Werkbund és a Deutscher Bund für Heimatschutz által propagált művészeti és építészeti reformigényeknek. Modernista építészként következetesen alkalmazta a vasbetont, a vázszerkezetet és az előregyártott épületelemeket. Az épületek külső megjelenését egyszerűsítette, a designt és a belső elrendezést az épület funkciójának rendelte alá. Inspirálta a mérnöki munka, a gótikus építészet, az angol lakóházak, a sziléziai vidéki építészet. Olyan új nagy stílust keresett, amely a wagneri Gesamtkunstwerk mintájára a művészet minden területét egyesíteni tudná. Ennek a művészi törekvésnek volt legfontosabb példája a Jahrhunderthalle (a Századok csarnoka).
+és 1913 között Berg reformer volt, aki igyekezett megfelelni a Werkbund és a Deutscher Bund für Heimatschutz által propagált művészeti és építészeti reformigényeknek. Modernista építészként következetesen alkalmazta a vasbetont, a vázszerkezetet és az előregyártott épületelemeket. Az épületek külső megjelenését egyszerűsítette, a designt és a belső elrendezést az épület funkciójának rendelte alá. Inspirálta a mérnöki munka, a gótikus építészet, az angol lakóházak, a sziléziai vidéki építészet. Olyan új nagy stílust keresett, amely a wagneri Gesamtkunstwerk'''<code>→</code>''' mintájára a művészet minden területét egyesíteni tudná. Ennek a művészi törekvésnek volt legfontosabb példája a Jahrhunderthalle (a Századok csarnoka).
 Első világháborús tapasztalatai után érdeklődést kezdett mutatni a miszticizmus, Eckhart mester, Swedenborg és Angelus Silesius iránt.
-Az első világháború előtt, majd közvetlenül a háború befejezése után városrendezési kérdések foglakoztatták: szociális utópiák, mint a kertváros, továbbá megoldást keresett a lakásproblémára, ezért terveket készített Berlin (1910) és Wroclaw (1910-1911 és 1919-1922) átalakítására, valamint az első sziléziai kertváros Zobten a. Berge számára (1910). Zöld lakóvárosok gondolatát dolgozta ki. A várostervezés terén Berg javaslatot tett egy berlini építési szabályzat létrehozására. A város funkcionális zónákra való felosztását javasolta: 1. lakóváros 2. munkásváros, amely üzleti városra és iparvárosra oszlik.  3. műemlékváros: kulturális intézmények, reprezentatív épületek és az államigazgatás számára fenntartott övezet.
+Az első világháború előtt, majd közvetlenül a háború befejezése után városrendezési kérdések foglakoztatták: szociális utópiák, mint a kertváros, továbbá megoldást keresett a lakásproblémára, ezért terveket készített '''Berlin<code>→</code>''' (1910) és Wroclaw (1910–1911 és 19191922) átalakítására, valamint az első sziléziai kertváros Zobten a. Berge számára (1910). Zöld lakóvárosok gondolatát dolgozta ki. A várostervezés terén Berg javaslatot tett egy berlini építési szabályzat létrehozására. A város funkcionális zónákra való felosztását javasolta: 1. lakóváros 2. munkásváros, amely üzleti városra és iparvárosra oszlik.  3. műemlékváros: kulturális intézmények, reprezentatív épületek és az államigazgatás számára fenntartott övezet.
 Az üzleti városba Berg magas épületeket, illetve felhőkarcolókat tervezett.
-A ''Ma'' 1925/3–4., a Das Junge Schlesien (Fiatal sziléziaiak) elnevezésű művészi csoport tagjainak szentelt számban Bergnek – és építésztársainak – számos épületéről vagy annak makettjéről találhatunk fotót: temetőkápolna, víztorony, Századok csarnoka, vásárcsarnok stb. A fotókon mindig feltüntetik a statikus építőmérnökök neveit is. A számban német nyelven szerepel Paul Heim cikke Max Berg munkásságáról, továbbá részletek Max Berg Paul Heimnek írt leveléből, amelyek kiegészítik, kommentárokkal látják el Heim véleményét.
+A '''''Ma<code>→</code>''''' 1925/3–4., a Das Junge Schlesien'''<code>→</code>''' (Fiatal sziléziaiak) elnevezésű művészi csoport tagjainak szentelt számban Bergnek – és építésztársainak – számos épületéről vagy annak makettjéről találhatunk fotót: temetőkápolna, víztorony, Századok csarnoka, vásárcsarnok stb. A fotókon mindig feltüntetik a statikus építőmérnökök neveit is. A számban német nyelven szerepel '''Paul Heim<code>→</code>''' cikke Max Berg munkásságáról, továbbá részletek Max Berg Paul Heimnek írt leveléből, amelyek kiegészítik, kommentárokkal látják el Heim véleményét.
@@ Line 22: / Line 23: @@
 Berg, Max és Kempter, Albert. „Grabkapelle Osswitz” (fotó). ''Ma'' 10, 3–4. sz. (1925): 190. 9x7 cm.
-Berg, Max és Kempter, Albert. „Wasserturm, Modell” (fotó). ''Ma'' 10, 3–4. sz. (1925): 194./ 6x8 cm.
+Berg, Max és Kempter, Albert. „Wasserturm, Modell” (fotó). ''Ma'' 10, 3–4. sz. (1925): 194. 6x8 cm.
 Berg, Max és Konwiarz, Richard. „Jahrhunderthalle, Innenaufnahme” (fotó). ''Ma'' 10, 3–4. sz (1925): 197. 11x10 cm.

← Older revision		Revision as of 12:11, 20 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q337246\|Max Berg]] (Max Paul Eduard Berg)''' '''(Stettin ~~(Szczecin)/Pommern~~,1870. április 17. - Baden-Baden, 1947. január 22.)''', német építész. Kora egyik legkiemelkedőbb építésze, Wrocławban (Breslauban) 1909-től 1925-ig a város főépítészeként kitörölhetetlen nyomot hagyott a városképen.	+	'''[[Item:Q337246\|Max Berg]] (Max Paul Eduard Berg)''' '''([[Item:Q13061\|Szczecin]] [Stettin],1870. április 17. - [[Item:Q17553\|Baden-Baden]], 1947. január 22.)''', német építész. Kora egyik legkiemelkedőbb építésze, Wrocławban (Breslauban) 1909-től 1925-ig a város főépítészeként kitörölhetetlen nyomot hagyott a városképen.

	1889-től 1893-ig a Berlin melletti Charlottenburgi Műszaki Főiskolán, egy szemesztert pedig a müncheni Műszaki Főiskolán tanult. Mestere a neogótikus Karl Schäfer volt. 1898-ban katonai szolgálata után letette a második főépítészi vizsgát. 1899-ben Frankfurt am Mainban átvette a városi építési felügyelői posztot, amelyet 1909-ig töltött be. Ez idő alatt iskolákat, városházát, hivatali épületeket és egy Zeppelin-hangárt tervezett. Frankfurtban is csatlakozott a Dürerbund és a Deutscher Werkbund egyesületek keretében működő reformgondolkodó és modern irányultságú művészeti körökhöz, tagja volt a Deutsche Akademie für Städtebaunak és a Deutsche Gartenstadt-Gesellschaftnak is.		1889-től 1893-ig a Berlin melletti Charlottenburgi Műszaki Főiskolán, egy szemesztert pedig a müncheni Műszaki Főiskolán tanult. Mestere a neogótikus Karl Schäfer volt. 1898-ban katonai szolgálata után letette a második főépítészi vizsgát. 1899-ben Frankfurt am Mainban átvette a városi építési felügyelői posztot, amelyet 1909-ig töltött be. Ez idő alatt iskolákat, városházát, hivatali épületeket és egy Zeppelin-hangárt tervezett. Frankfurtban is csatlakozott a Dürerbund és a Deutscher Werkbund egyesületek keretében működő reformgondolkodó és modern irányultságú művészeti körökhöz, tagja volt a Deutsche Akademie für Städtebaunak és a Deutsche Gartenstadt-Gesellschaftnak is.

← Older revision		Revision as of 12:03, 20 August 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Max Berg (Max Paul Eduard Berg)''' '''(Stettin (Szczecin)/Pommern,1870. április 17. - Baden-Baden, 1947. január 22.)''', német építész. Kora egyik legkiemelkedőbb építésze, Wrocławban (Breslauban) 1909-től 1925-ig a város főépítészeként kitörölhetetlen nyomot hagyott a városképen.	+	'''[[Item:Q337246\|Max Berg]] (Max Paul Eduard Berg)''' '''(Stettin (Szczecin)/Pommern,1870. április 17. - Baden-Baden, 1947. január 22.)''', német építész. Kora egyik legkiemelkedőbb építésze, Wrocławban (Breslauban) 1909-től 1925-ig a város főépítészeként kitörölhetetlen nyomot hagyott a városképen.

	1889-től 1893-ig a Berlin melletti Charlottenburgi Műszaki Főiskolán, egy szemesztert pedig a müncheni Műszaki Főiskolán tanult. Mestere a neogótikus Karl Schäfer volt. 1898-ban katonai szolgálata után letette a második főépítészi vizsgát. 1899-ben Frankfurt am Mainban átvette a városi építési felügyelői posztot, amelyet 1909-ig töltött be. Ez idő alatt iskolákat, városházát, hivatali épületeket és egy Zeppelin-hangárt tervezett. Frankfurtban is csatlakozott a Dürerbund és a Deutscher Werkbund egyesületek keretében működő reformgondolkodó és modern irányultságú művészeti körökhöz, tagja volt a Deutsche Akademie für Städtebaunak és a Deutsche Gartenstadt-Gesellschaftnak is.		1889-től 1893-ig a Berlin melletti Charlottenburgi Műszaki Főiskolán, egy szemesztert pedig a müncheni Műszaki Főiskolán tanult. Mestere a neogótikus Karl Schäfer volt. 1898-ban katonai szolgálata után letette a második főépítészi vizsgát. 1899-ben Frankfurt am Mainban átvette a városi építési felügyelői posztot, amelyet 1909-ig töltött be. Ez idő alatt iskolákat, városházát, hivatali épületeket és egy Zeppelin-hangárt tervezett. Frankfurtban is csatlakozott a Dürerbund és a Deutscher Werkbund egyesületek keretében működő reformgondolkodó és modern irányultságú művészeti körökhöz, tagja volt a Deutsche Akademie für Städtebaunak és a Deutsche Gartenstadt-Gesellschaftnak is.