Becsky Andor - Revision history

BucsicsKatalin at 18:04, 10 February 2025

2025-02-10T18:04:13Z

BucsicsKatalin at 17:54, 28 February 2024

2024-02-28T17:54:05Z

BucsicsKatalin at 17:53, 28 February 2024

2024-02-28T17:53:44Z

BucsicsKatalin at 17:20, 28 February 2024

2024-02-28T17:20:32Z

BucsicsKatalin at 17:20, 28 February 2024

2024-02-28T17:20:05Z

BucsicsKatalin: Created page with "Becsky Andor (Becski Andor, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor) (Sárközújlak, 1898. február 28. – Budapest, 1978. október 29.), szerkesztő, író, költő, Becski Irén..."

2024-02-28T17:17:51Z

Created page with "Becsky Andor (Becski Andor, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor) (Sárközújlak, 1898. február 28. – Budapest, 1978. október 29.), szerkesztő, író, költő, Becski Irén..."

New page

Becsky Andor (Becski Andor, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor) (Sárközújlak, 1898. február 28. – Budapest, 1978. október 29.), szerkesztő, író, költő, Becski Irén bátyja. Az avantgárd modernizmus ihlette költészetét és művészetszemléletét, verseivel főként a Keleti Újság, a Napkelet, Új Genius, Periszkop, A Jövő Társadalma lapok hasábjain volt jelen. Az illegális kommunista mozgalomban vállalt szerepe miatt el kellett hagynia az országot. Emigrációs évei alatt Babos Antal, majd Pap Gábor álnéven publikált, s a Független Újság és a Korunk munkatársa lett. Bécs, Berlin és Párizs után később Budapesten telepedett le, és a kolozsvári Korunk budapesti szerkesztőjeként dolgozott. Útinapló 1933 című versciklusa realista, az irodalomkritikai írásaiban pedig a népi írók balszárnyát támogatja antifasiszta szellemben.
Becsky az erdélyi avantgárd egyik fontos szervező egyénisége a húszas években, visszaemlékezései szerint alapvetően Szentimrei Jenő biztatására tartott ki az irodalom és publicisztika mellett. Antal Jánossal közösen, 1923-ban Verseskönyv címmel jelentette meg erős expresszionista képiséggel jellemezhető verseit, életműve legfontosabb darabjai azonban nem kerültek be ebbe a meglehetősen egyenetlen színvonalú kötetbe, amit Dienes László látott el bevezetővel. A kolozsvári Napkeletben megjelentetett A vers anarchiája című szövege az önreflexív, kiáltványszerű avantgárd versek figyelemre méltó darabja. „Becski Andor istenkereső aktivista lírája egy robusztus tehetség kibontakozásának kezdetét jelzi”– írta róla Erg Ágoston 1928-ban.
A Dienes Lászlóval szoros kapcsolatban álló Becsky éppen azt a szilárd állásfoglalást hiányolta a húszas évek első felében a Tanácsköztársaság emigráns értelmisége részéről, amely a proletárforradalom bukását csupán „csatavesztésnek” tekintené, ők ugyanis annak a kalandnak nem lehettek még igazából részesei. Ez a felfogás a Verseskönyv Dienesnek ajánlott verséből is kiérezhető: Becsky azok közé tartozik, akik számára a „bipoláris aktivista modell” a húszas években is működőképesnek tűnt. Igaz, a Közbülső vers című szöveg inkább az irracionális heroizmusról szól, mintsem a mozgósító alternatívák felmutatásáról, ezért több értekező úgy látta, esetében a kisebbségi transzilvanista értékviszony paradox aktivista kontextusban való megjelenítéséről van szó.
A második világháború után hosszú ideig tisztviselőként dolgozott, 1957-től a Színháztudományi Intézet munkatársa lett. Emlékezéseit Kortársak (Budapest, 1974) című kötetében közölte.

SŐNI Pál. „Az avantgarde két hazai folyóiratban. [Napkelet, Géniusz]” Igaz Szó 11, 6. sz. (1966): 861-869.
SŐNI Pál. Avantgarde sugárzás. Bukarest: Kriterion, 1973.
BALÁZS Imre József. Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]''' (Becski Andor, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor) ('''Sárközújlak''', 1898. február 28. – '''Budapest''', 1978. október 29.) szerkesztő, író, költő, '''[[Item:Q54746|Becski Irén]]<code>[[Becski Irén|→]]</code>''' bátyja.  Az avantgárd modernizmus ihlette költészetét és művészetszemléletét, verseivel főként a '''''Keleti Újság<code>→</code>''''', a '''''Napkelet''<code>→</code>''', '''''Új Genius''<code>→</code>''', '''''Periszkop''<code>→</code>''', ''A Jövő Társadalma'' lapok hasábjain volt jelen. Az illegális kommunista mozgalomban vállalt szerepe miatt el kellett hagynia az országot. Emigrációs évei alatt Babos Antal, majd Pap Gábor álnéven publikált, s a ''Független Újság'' és a '''''Korunk<code>→</code>''''' munkatársa lett. '''Bécs<code>→</code>''', '''Berlin<code>→</code>''' és '''Párizs<code>→</code>''' után később Budapesten telepedett le, és a kolozsvári '''''Korunk<code>→</code>''''' budapesti szerkesztőjeként dolgozott. ''Útinapló 1933'' című versciklusa realista, az irodalomkritikai írásaiban pedig a népi írók balszárnyát támogatja antifasiszta szellemben.
+'''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]''' (Becski Andor, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor) ('''Sárközújlak''', 1898. február 28. – '''Budapest''', 1978. október 29.) szerkesztő, író, költő, '''[[Item:Q54746|Becski Irén]]<code>[[Becski Irén|→]]</code>''' bátyja.  Az avantgárd modernizmus ihlette költészetét és művészetszemléletét, verseivel főként a '''''Keleti Újság<code>→</code>''''', a '''''Napkelet''<code>→</code>''', '''''Új Genius''<code>→</code>''', '''''[[Item:Q472025|Periszkop]]''<code>[[Periszkop|→]]</code>''', ''A Jövő Társadalma'' lapok hasábjain volt jelen. Az illegális kommunista mozgalomban vállalt szerepe miatt el kellett hagynia az országot. Emigrációs évei alatt Babos Antal, majd Pap Gábor álnéven publikált, s a ''Független Újság'' és a '''''Korunk<code>→</code>''''' munkatársa lett. '''Bécs<code>→</code>''', '''Berlin<code>→</code>''' és '''Párizs<code>→</code>''' után később Budapesten telepedett le, és a kolozsvári '''''Korunk<code>→</code>''''' budapesti szerkesztőjeként dolgozott. ''Útinapló 1933'' című versciklusa realista, az irodalomkritikai írásaiban pedig a népi írók balszárnyát támogatja antifasiszta szellemben.
-Becsky az erdélyi avantgárd egyik fontos szervező egyénisége a húszas években, visszaemlékezései szerint alapvetően Szentimrei Jenő biztatására tartott ki az irodalom és publicisztika mellett. '''Antal János'''sal'''<code>→</code>''' közösen, 1923-ban ''Verseskönyv'' címmel jelentette meg erős expresszionista'''<code>→</code>''' képiséggel jellemezhető verseit, életműve legfontosabb darabjai azonban nem kerültek be ebbe a meglehetősen egyenetlen színvonalú kötetbe, amit '''Dienes László<code>→</code>''' látott el bevezetővel. A kolozsvári '''''Napkelet'''''ben'''<code>→</code>''' megjelentetett ''A vers anarchiája'' című szövege az önreflexív, kiáltványszerű avantgárd versek figyelemre méltó darabja. „Becski Andor istenkereső aktivista'''<code>→</code>''' lírája egy robusztus tehetség kibontakozásának kezdetét jelzi”– írta róla Erg Ágoston 1928-ban.
+Becsky az erdélyi avantgárd egyik fontos szervező egyénisége a húszas években, visszaemlékezései szerint alapvetően Szentimrei Jenő biztatására tartott ki az irodalom és publicisztika mellett. '''Antal János'''sal'''<code>→</code>''' közösen, 1923-ban ''Verseskönyv'' címmel jelentette meg erős expresszionista'''<code>→</code>''' képiséggel jellemezhető verseit, életműve legfontosabb darabjai azonban nem kerültek be ebbe a meglehetősen egyenetlen színvonalú kötetbe, amit '''[[Item:Q42955|Dienes László]]<code>[[Dienes László|→]]</code>''' látott el bevezetővel. A kolozsvári '''''Napkelet'''''ben'''<code>→</code>''' megjelentetett ''A vers anarchiája'' című szövege az önreflexív, kiáltványszerű avantgárd versek figyelemre méltó darabja. „Becski Andor istenkereső aktivista'''<code>→</code>''' lírája egy robusztus tehetség kibontakozásának kezdetét jelzi”– írta róla Erg Ágoston 1928-ban.
 A Dienes Lászlóval szoros kapcsolatban álló Becsky éppen azt a szilárd állásfoglalást hiányolta a húszas évek első felében a Tanácsköztársaság emigráns értelmisége részéről, amely a proletárforradalom bukását csupán „csatavesztésnek” tekintené, ők ugyanis annak a kalandnak nem lehettek még igazából részesei. Ez a felfogás a ''Verseskönyv'' Dienesnek ajánlott verséből is kiérezhető: Becsky azok közé tartozik, akik számára a „bipoláris aktivista modell” a húszas években is működőképesnek tűnt. Igaz, a ''Közbülső vers'' című szöveg inkább az irracionális heroizmusról szól, mintsem a mozgósító alternatívák felmutatásáról, ezért több értekező úgy látta, esetében a kisebbségi transzilvanista értékviszony paradox aktivista kontextusban való megjelenítéséről van szó.

← Older revision		Revision as of 17:54, 28 February 2024
Line 12:		Line 12:

	Balázs Imre József. ''Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban.'' Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.		Balázs Imre József. ''Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban.'' Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.
		+	[[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]''' (Becski Andor, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor) ('''Sárközújlak''', 1898. február 28. – '''Budapest''', 1978. október 29.) szerkesztő, író, költő, '''[[Item:Q54746|Becski Irén]]<code>[[Becski Irén|→]]</code>''' bátyja.  Az avantgárd modernizmus ihlette költészetét és művészetszemléletét, verseivel főként a Keleti Újság, a Napkelet, Új Genius, Periszkop, A Jövő Társadalma lapok hasábjain volt jelen. Az illegális kommunista mozgalomban vállalt szerepe miatt el kellett hagynia az országot. Emigrációs évei alatt Babos Antal, majd Pap Gábor álnéven publikált, s a Független Újság és a Korunk munkatársa lett. Bécs, Berlin és Párizs után később Budapesten telepedett le, és a kolozsvári Korunk budapesti szerkesztőjeként dolgozott. Útinapló 1933 című versciklusa realista, az irodalomkritikai írásaiban pedig a népi írók balszárnyát támogatja antifasiszta szellemben.
+'''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]''' (Becski Andor, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor) ('''Sárközújlak''', 1898. február 28. – '''Budapest''', 1978. október 29.) szerkesztő, író, költő, '''[[Item:Q54746|Becski Irén]]<code>[[Becski Irén|→]]</code>''' bátyja.  Az avantgárd modernizmus ihlette költészetét és művészetszemléletét, verseivel főként a '''''Keleti Újság<code>→</code>''''', a '''''Napkelet''<code>→</code>''', '''''Új Genius''<code>→</code>''', '''''Periszkop''<code>→</code>''', ''A Jövő Társadalma'' lapok hasábjain volt jelen. Az illegális kommunista mozgalomban vállalt szerepe miatt el kellett hagynia az országot. Emigrációs évei alatt Babos Antal, majd Pap Gábor álnéven publikált, s a ''Független Újság'' és a '''''Korunk<code>→</code>''''' munkatársa lett. '''Bécs<code>→</code>''', '''Berlin<code>→</code>''' és '''Párizs<code>→</code>''' után később Budapesten telepedett le, és a kolozsvári '''''Korunk<code>→</code>''''' budapesti szerkesztőjeként dolgozott. ''Útinapló 1933'' című versciklusa realista, az irodalomkritikai írásaiban pedig a népi írók balszárnyát támogatja antifasiszta szellemben.
-SŐNI Pál. „Az avantgarde két hazai folyóiratban. [Napkelet, Géniusz]” Igaz Szó 11, 6. sz. (1966): 861-869.
+Becsky az erdélyi avantgárd egyik fontos szervező egyénisége a húszas években, visszaemlékezései szerint alapvetően Szentimrei Jenő biztatására tartott ki az irodalom és publicisztika mellett. '''Antal János'''sal'''<code>→</code>''' közösen, 1923-ban ''Verseskönyv'' címmel jelentette meg erős expresszionista'''<code>→</code>''' képiséggel jellemezhető verseit, életműve legfontosabb darabjai azonban nem kerültek be ebbe a meglehetősen egyenetlen színvonalú kötetbe, amit '''Dienes László<code>→</code>''' látott el bevezetővel. A kolozsvári '''''Napkelet'''''ben'''<code>→</code>''' megjelentetett ''A vers anarchiája'' című szövege az önreflexív, kiáltványszerű avantgárd versek figyelemre méltó darabja. „Becski Andor istenkereső aktivista'''<code>→</code>''' lírája egy robusztus tehetség kibontakozásának kezdetét jelzi”– írta róla Erg Ágoston 1928-ban.
-SŐNI Pál. Avantgarde sugárzás. Bukarest: Kriterion, 1973.
-BALÁZS Imre József. Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.
+A Dienes Lászlóval szoros kapcsolatban álló Becsky éppen azt a szilárd állásfoglalást hiányolta a húszas évek első felében a Tanácsköztársaság emigráns értelmisége részéről, amely a proletárforradalom bukását csupán „csatavesztésnek” tekintené, ők ugyanis annak a kalandnak nem lehettek még igazából részesei. Ez a felfogás a ''Verseskönyv'' Dienesnek ajánlott verséből is kiérezhető: Becsky azok közé tartozik, akik számára a „bipoláris aktivista modell” a húszas években is működőképesnek tűnt. Igaz, a ''Közbülső vers'' című szöveg inkább az irracionális heroizmusról szól, mintsem a mozgósító alternatívák felmutatásáról, ezért több értekező úgy látta, esetében a kisebbségi transzilvanista értékviszony paradox aktivista kontextusban való megjelenítéséről van szó.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]''' (Becski Andor, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor) ('''Sárközújlak''', 1898. február 28. – '''Budapest''', 1978. október 29.) szerkesztő, író, költő, '''[[Item:Q54746|Becski Irén]]<code>→</code>''' bátyja.  Az avantgárd modernizmus ihlette költészetét és művészetszemléletét, verseivel főként a Keleti Újság, a Napkelet, Új Genius, Periszkop, A Jövő Társadalma lapok hasábjain volt jelen. Az illegális kommunista mozgalomban vállalt szerepe miatt el kellett hagynia az országot. Emigrációs évei alatt Babos Antal, majd Pap Gábor álnéven publikált, s a Független Újság és a Korunk munkatársa lett. Bécs, Berlin és Párizs után később Budapesten telepedett le, és a kolozsvári Korunk budapesti szerkesztőjeként dolgozott. Útinapló 1933 című versciklusa realista, az irodalomkritikai írásaiban pedig a népi írók balszárnyát támogatja antifasiszta szellemben.
+'''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]''' (Becski Andor, álnevei: Babos Antal, Pap Gábor) ('''Sárközújlak''', 1898. február 28. – '''Budapest''', 1978. október 29.) szerkesztő, író, költő, '''[[Item:Q54746|Becski Irén]]<code>[[Becski Irén|→]]</code>''' bátyja.  Az avantgárd modernizmus ihlette költészetét és művészetszemléletét, verseivel főként a Keleti Újság, a Napkelet, Új Genius, Periszkop, A Jövő Társadalma lapok hasábjain volt jelen. Az illegális kommunista mozgalomban vállalt szerepe miatt el kellett hagynia az országot. Emigrációs évei alatt Babos Antal, majd Pap Gábor álnéven publikált, s a Független Újság és a Korunk munkatársa lett. Bécs, Berlin és Párizs után később Budapesten telepedett le, és a kolozsvári Korunk budapesti szerkesztőjeként dolgozott. Útinapló 1933 című versciklusa realista, az irodalomkritikai írásaiban pedig a népi írók balszárnyát támogatja antifasiszta szellemben.
 Becsky az erdélyi avantgárd egyik fontos szervező egyénisége a húszas években, visszaemlékezései szerint alapvetően Szentimrei Jenő biztatására tartott ki az irodalom és publicisztika mellett. Antal Jánossal közösen, 1923-ban Verseskönyv címmel jelentette meg erős expresszionista képiséggel jellemezhető verseit, életműve legfontosabb darabjai azonban nem kerültek be ebbe a meglehetősen egyenetlen színvonalú kötetbe, amit Dienes László látott el bevezetővel. A kolozsvári Napkeletben megjelentetett A vers anarchiája című szövege az önreflexív, kiáltványszerű avantgárd versek figyelemre méltó darabja. „Becski Andor istenkereső aktivista lírája egy robusztus tehetség kibontakozásának kezdetét jelzi”– írta róla Erg Ágoston 1928-ban.
 A Dienes Lászlóval szoros kapcsolatban álló Becsky éppen azt a szilárd állásfoglalást hiányolta a húszas évek első felében a Tanácsköztársaság emigráns értelmisége részéről, amely a proletárforradalom bukását csupán „csatavesztésnek” tekintené, ők ugyanis annak a kalandnak nem lehettek még igazából részesei. Ez a felfogás a Verseskönyv Dienesnek ajánlott verséből is kiérezhető: Becsky azok közé tartozik, akik számára a „bipoláris aktivista modell” a húszas években is működőképesnek tűnt. Igaz, a Közbülső vers című szöveg inkább az irracionális heroizmusról szól, mintsem a mozgósító alternatívák felmutatásáról, ezért több értekező úgy látta, esetében a kisebbségi transzilvanista értékviszony paradox aktivista kontextusban való megjelenítéséről van szó.