Becski Irén - Revision history

BucsicsKatalin at 18:02, 10 February 2025

2025-02-10T18:02:12Z

BucsicsKatalin at 17:21, 28 February 2024

2024-02-28T17:21:31Z

BucsicsKatalin at 17:21, 28 February 2024

2024-02-28T17:21:04Z

BucsicsKatalin at 17:11, 28 February 2024

2024-02-28T17:11:47Z

BucsicsKatalin at 17:11, 28 February 2024

2024-02-28T17:11:08Z

BucsicsKatalin at 17:06, 28 February 2024

2024-02-28T17:06:15Z

BucsicsKatalin: Created page with "Becski Irén (Sárközújlak, 1900. december 2. – Budapest, 1982?), költő, lélektani szakíró, orvos, Becsky Andor húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tab..."

2024-02-28T17:05:40Z

Created page with "Becski Irén (Sárközújlak, 1900. december 2. – Budapest, 1982?), költő, lélektani szakíró, orvos, Becsky Andor húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tab..."

New page

Becski Irén (Sárközújlak, 1900. december 2. – Budapest, 1982?), költő, lélektani szakíró, orvos, Becsky Andor húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tabéry Géza, illetve Zsolt Béla szerkesztette nagyváradi lapok, a Tavasz és a Magyar Szó hasábjain jelentek meg, a húszas évektől a Keleti Újságban és az 1922-ig létező, erdélyi Napkeletben, a Geniusban, illetve a Nyugatban. Lefordította Max Brod Reubeni, a zsidók fejedelme című regényét (Új Kelet, 1928). Tevékeny része volt férje, Brassai Viktor költő, előadóművész antifasiszta szavalóestjeinek a szervezésében.
Bátyjánál, Becsky Andornál egyenletesebb költői teljesítményt nyújtott, noha versei még társszerzős kötetben sem jelentek meg, úgy, mint Becsky Andor esetében. Korai költői nyelve, metaforahasználata Adyt idézte, de versműhelye párhuzamosan fogadott be esztétista, mitikus nyelvezetet és avantgárd törekvéseket, utóbbinak például a groteszk iránti vonzalmát, zártabb struktúrákat feltördelő törekvéseit. A Kis énekek éneke című Becski-vers például egyszerre teremtésmítosz és avantgárd „barkácsolás”. Az eredmény mégsem montázs, sokkalta inkább a montírozásról való tudósítás. Becski Irén vékonyabb kötetre rúgó költői életműve merész képalkotó fantáziája révén fontos szólamot jelent a húszas évek erdélyi magyar irodalmában. Nem szolgáltatja ki költészetét a hangzás és a szerkezet szigorú konvencióinak, ugyanakkor a női szerepek konvencióit is többször felrúgja. A harmincas évekre Becski Irén elhallgat költőként, nagyjából Reiter Róberttel és a Periszkop megszűnésével egy időben.

POMOGÁTS Béla. Változatok az avantgárdra. Budapest: Széphalom, 2000.
BALÁZS Imre József. Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q54746|Becski Irén]]''' ('''Sárközújlak''', 1900. december 2. – '''Budapest''', 1982?) költő, lélektani szakíró, orvos, '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tabéry Géza, illetve '''Zsolt Béla<code>→</code>''' szerkesztette nagyváradi lapok, a ''Tavasz'' és a ''Magyar Szó'' hasábjain jelentek meg, a húszas évektől a '''''Keleti Újság'''''ban'''<code>→</code>''' és az 1922-ig létező, erdélyi '''''Napkelet'''''ben'''<code>→</code>''', a '''''Genius'''''ban'''<code>→</code>''', illetve a '''''Nyugat'''''ban'''<code>→</code>'''. Lefordította '''Max Brod<code>→</code>''' ''Reubeni, a zsidók fejedelme'' című regényét (Új Kelet, 1928). Tevékeny része volt férje, Brassai Viktor költő, előadóművész antifasiszta szavalóestjeinek a szervezésében.
+'''[[Item:Q54746|Becski Irén]]''' ('''Sárközújlak''', 1900. december 2. – '''Budapest''', 1982?) költő, lélektani szakíró, orvos, '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tabéry Géza, illetve '''Zsolt Béla<code>→</code>''' szerkesztette nagyváradi lapok, a ''Tavasz'' és a ''Magyar Szó'' hasábjain jelentek meg, a húszas évektől a '''''Keleti Újság'''''ban'''<code>→</code>''' és az 1922-ig létező, erdélyi '''''Napkelet'''''ben'''<code>→</code>''', a '''''Genius'''''ban'''<code>→</code>''', illetve a '''''[[Item:Q155|Nyugat]]'''''ban'''<code>→</code>'''. Lefordította '''Max Brod<code>→</code>''' ''Reubeni, a zsidók fejedelme'' című regényét (Új Kelet, 1928). Tevékeny része volt férje, Brassai Viktor költő, előadóművész antifasiszta szavalóestjeinek a szervezésében.
-Bátyjánál, Becsky Andornál egyenletesebb költői teljesítményt nyújtott, noha versei még társszerzős kötetben sem jelentek meg, úgy, mint Becsky Andor esetében. Korai költői nyelve, metaforahasználata Adyt idézte, de versműhelye párhuzamosan fogadott be esztétista, mitikus nyelvezetet és avantgárd törekvéseket, utóbbinak például a groteszk iránti vonzalmát, zártabb struktúrákat feltördelő törekvéseit. A ''Kis énekek éneke'' című Becski-vers például egyszerre teremtésmítosz és avantgárd „barkácsolás”. Az eredmény mégsem montázs, sokkalta inkább a montírozásról való tudósítás. Becski Irén vékonyabb kötetre rúgó költői életműve merész képalkotó fantáziája révén fontos szólamot jelent a húszas évek erdélyi magyar irodalmában. Nem szolgáltatja ki költészetét a hangzás és a szerkezet szigorú konvencióinak, ugyanakkor a női szerepek konvencióit is többször felrúgja. A harmincas évekre Becski Irén elhallgat költőként, nagyjából '''Reiter Róbert'''tel'''<code>→</code>''' és a '''''Periszkop''<code>→</code>''' megszűnésével egy időben.
+Bátyjánál, Becsky Andornál egyenletesebb költői teljesítményt nyújtott, noha versei még társszerzős kötetben sem jelentek meg, úgy, mint Becsky Andor esetében. Korai költői nyelve, metaforahasználata Adyt idézte, de versműhelye párhuzamosan fogadott be esztétista, mitikus nyelvezetet és avantgárd törekvéseket, utóbbinak például a groteszk iránti vonzalmát, zártabb struktúrákat feltördelő törekvéseit. A ''Kis énekek éneke'' című Becski-vers például egyszerre teremtésmítosz és avantgárd „barkácsolás”. Az eredmény mégsem montázs, sokkalta inkább a montírozásról való tudósítás. Becski Irén vékonyabb kötetre rúgó költői életműve merész képalkotó fantáziája révén fontos szólamot jelent a húszas évek erdélyi magyar irodalmában. Nem szolgáltatja ki költészetét a hangzás és a szerkezet szigorú konvencióinak, ugyanakkor a női szerepek konvencióit is többször felrúgja. A harmincas évekre Becski Irén elhallgat költőként, nagyjából '''[[Item:Q249676|Reiter Róbert]]'''tel'''<code>→</code>''' és a '''''[[Item:Q472025|Periszkop]]''<code>[[Periszkop|→]]</code>''' megszűnésével egy időben.
 Pomogáts Béla. ''Változatok az avantgárdra.'' Budapest: Széphalom, 2000.

← Older revision		Revision as of 17:21, 28 February 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q54746\|Becski Irén]]''' ('''Sárközújlak''', 1900. december 2. – '''Budapest''', 1982?) költő, lélektani szakíró, orvos, '''[[Item:Q40874\|Becsky Andor]]<code>→</code>''' húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tabéry Géza, illetve '''Zsolt Béla<code>→</code>''' szerkesztette nagyváradi lapok, a ''Tavasz'' és a ''Magyar Szó'' hasábjain jelentek meg, a húszas évektől a '''''Keleti Újság'''''ban'''<code>→</code>''' és az 1922-ig létező, erdélyi '''''Napkelet'''''ben'''<code>→</code>''', a '''''Genius'''''ban'''<code>→</code>''', illetve a '''''Nyugat'''''ban'''<code>→</code>'''. Lefordította '''Max Brod<code>→</code>''' ''Reubeni, a zsidók fejedelme'' című regényét (Új Kelet, 1928). Tevékeny része volt férje, Brassai Viktor költő, előadóművész antifasiszta szavalóestjeinek a szervezésében.	+	'''[[Item:Q54746\|Becski Irén]]''' ('''Sárközújlak''', 1900. december 2. – '''Budapest''', 1982?) költő, lélektani szakíró, orvos, '''[[Item:Q40874\|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor\|→]]</code>''' húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tabéry Géza, illetve '''Zsolt Béla<code>→</code>''' szerkesztette nagyváradi lapok, a ''Tavasz'' és a ''Magyar Szó'' hasábjain jelentek meg, a húszas évektől a '''''Keleti Újság'''''ban'''<code>→</code>''' és az 1922-ig létező, erdélyi '''''Napkelet'''''ben'''<code>→</code>''', a '''''Genius'''''ban'''<code>→</code>''', illetve a '''''Nyugat'''''ban'''<code>→</code>'''. Lefordította '''Max Brod<code>→</code>''' ''Reubeni, a zsidók fejedelme'' című regényét (Új Kelet, 1928). Tevékeny része volt férje, Brassai Viktor költő, előadóművész antifasiszta szavalóestjeinek a szervezésében.

	Bátyjánál, Becsky Andornál egyenletesebb költői teljesítményt nyújtott, noha versei még társszerzős kötetben sem jelentek meg, úgy, mint Becsky Andor esetében. Korai költői nyelve, metaforahasználata Adyt idézte, de versműhelye párhuzamosan fogadott be esztétista, mitikus nyelvezetet és avantgárd törekvéseket, utóbbinak például a groteszk iránti vonzalmát, zártabb struktúrákat feltördelő törekvéseit. A ''Kis énekek éneke'' című Becski-vers például egyszerre teremtésmítosz és avantgárd „barkácsolás”. Az eredmény mégsem montázs, sokkalta inkább a montírozásról való tudósítás. Becski Irén vékonyabb kötetre rúgó költői életműve merész képalkotó fantáziája révén fontos szólamot jelent a húszas évek erdélyi magyar irodalmában. Nem szolgáltatja ki költészetét a hangzás és a szerkezet szigorú konvencióinak, ugyanakkor a női szerepek konvencióit is többször felrúgja. A harmincas évekre Becski Irén elhallgat költőként, nagyjából '''Reiter Róbert'''tel'''<code>→</code>''' és a '''''Periszkop''<code>→</code>''' megszűnésével egy időben.		Bátyjánál, Becsky Andornál egyenletesebb költői teljesítményt nyújtott, noha versei még társszerzős kötetben sem jelentek meg, úgy, mint Becsky Andor esetében. Korai költői nyelve, metaforahasználata Adyt idézte, de versműhelye párhuzamosan fogadott be esztétista, mitikus nyelvezetet és avantgárd törekvéseket, utóbbinak például a groteszk iránti vonzalmát, zártabb struktúrákat feltördelő törekvéseit. A ''Kis énekek éneke'' című Becski-vers például egyszerre teremtésmítosz és avantgárd „barkácsolás”. Az eredmény mégsem montázs, sokkalta inkább a montírozásról való tudósítás. Becski Irén vékonyabb kötetre rúgó költői életműve merész képalkotó fantáziája révén fontos szólamot jelent a húszas évek erdélyi magyar irodalmában. Nem szolgáltatja ki költészetét a hangzás és a szerkezet szigorú konvencióinak, ugyanakkor a női szerepek konvencióit is többször felrúgja. A harmincas évekre Becski Irén elhallgat költőként, nagyjából '''Reiter Róbert'''tel'''<code>→</code>''' és a '''''Periszkop''<code>→</code>''' megszűnésével egy időben.

← Older revision		Revision as of 17:21, 28 February 2024
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q54746\|Becski Irén]]''' ('''Sárközújlak''', 1900. december 2. – '''Budapest''', 1982?) költő, lélektani szakíró, orvos, '''Becsky Andor<code>→</code>''' húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tabéry Géza, illetve '''Zsolt Béla<code>→</code>''' szerkesztette nagyváradi lapok, a ''Tavasz'' és a ''Magyar Szó'' hasábjain jelentek meg, a húszas évektől a '''''Keleti Újság'''''ban'''<code>→</code>''' és az 1922-ig létező, erdélyi '''''Napkelet'''''ben'''<code>→</code>''', a '''''Genius'''''ban'''<code>→</code>''', illetve a '''''Nyugat'''''ban'''<code>→</code>'''. Lefordította '''Max Brod<code>→</code>''' ''Reubeni, a zsidók fejedelme'' című regényét (Új Kelet, 1928). Tevékeny része volt férje, Brassai Viktor költő, előadóművész antifasiszta szavalóestjeinek a szervezésében.	+	'''[[Item:Q54746\|Becski Irén]]''' ('''Sárközújlak''', 1900. december 2. – '''Budapest''', 1982?) költő, lélektani szakíró, orvos, '''[[Item:Q40874\|Becsky Andor]]<code>→</code>''' húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tabéry Géza, illetve '''Zsolt Béla<code>→</code>''' szerkesztette nagyváradi lapok, a ''Tavasz'' és a ''Magyar Szó'' hasábjain jelentek meg, a húszas évektől a '''''Keleti Újság'''''ban'''<code>→</code>''' és az 1922-ig létező, erdélyi '''''Napkelet'''''ben'''<code>→</code>''', a '''''Genius'''''ban'''<code>→</code>''', illetve a '''''Nyugat'''''ban'''<code>→</code>'''. Lefordította '''Max Brod<code>→</code>''' ''Reubeni, a zsidók fejedelme'' című regényét (Új Kelet, 1928). Tevékeny része volt férje, Brassai Viktor költő, előadóművész antifasiszta szavalóestjeinek a szervezésében.

	Bátyjánál, Becsky Andornál egyenletesebb költői teljesítményt nyújtott, noha versei még társszerzős kötetben sem jelentek meg, úgy, mint Becsky Andor esetében. Korai költői nyelve, metaforahasználata Adyt idézte, de versműhelye párhuzamosan fogadott be esztétista, mitikus nyelvezetet és avantgárd törekvéseket, utóbbinak például a groteszk iránti vonzalmát, zártabb struktúrákat feltördelő törekvéseit. A ''Kis énekek éneke'' című Becski-vers például egyszerre teremtésmítosz és avantgárd „barkácsolás”. Az eredmény mégsem montázs, sokkalta inkább a montírozásról való tudósítás. Becski Irén vékonyabb kötetre rúgó költői életműve merész képalkotó fantáziája révén fontos szólamot jelent a húszas évek erdélyi magyar irodalmában. Nem szolgáltatja ki költészetét a hangzás és a szerkezet szigorú konvencióinak, ugyanakkor a női szerepek konvencióit is többször felrúgja. A harmincas évekre Becski Irén elhallgat költőként, nagyjából '''Reiter Róbert'''tel'''<code>→</code>''' és a '''''Periszkop''<code>→</code>''' megszűnésével egy időben.		Bátyjánál, Becsky Andornál egyenletesebb költői teljesítményt nyújtott, noha versei még társszerzős kötetben sem jelentek meg, úgy, mint Becsky Andor esetében. Korai költői nyelve, metaforahasználata Adyt idézte, de versműhelye párhuzamosan fogadott be esztétista, mitikus nyelvezetet és avantgárd törekvéseket, utóbbinak például a groteszk iránti vonzalmát, zártabb struktúrákat feltördelő törekvéseit. A ''Kis énekek éneke'' című Becski-vers például egyszerre teremtésmítosz és avantgárd „barkácsolás”. Az eredmény mégsem montázs, sokkalta inkább a montírozásról való tudósítás. Becski Irén vékonyabb kötetre rúgó költői életműve merész képalkotó fantáziája révén fontos szólamot jelent a húszas évek erdélyi magyar irodalmában. Nem szolgáltatja ki költészetét a hangzás és a szerkezet szigorú konvencióinak, ugyanakkor a női szerepek konvencióit is többször felrúgja. A harmincas évekre Becski Irén elhallgat költőként, nagyjából '''Reiter Róbert'''tel'''<code>→</code>''' és a '''''Periszkop''<code>→</code>''' megszűnésével egy időben.

← Older revision		Revision as of 17:11, 28 February 2024
Line 6:		Line 6:

	Balázs Imre József. ''Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban.'' Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.		Balázs Imre József. ''Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban.'' Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.
		+	[[Category:KASInet]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''[[Item:Q54746|Becski Irén]]''' ('''Sárközújlak''', 1900. december 2. – '''Budapest''', 1982?) költő, lélektani szakíró, orvos, Becsky Andor húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tabéry Géza, illetve Zsolt Béla szerkesztette nagyváradi lapok, a Tavasz és a Magyar Szó hasábjain jelentek meg, a húszas évektől a Keleti Újságban és az 1922-ig létező, erdélyi Napkeletben, a Geniusban, illetve a Nyugatban. Lefordította Max Brod Reubeni, a zsidók fejedelme című regényét (Új Kelet, 1928). Tevékeny része volt férje, Brassai Viktor költő, előadóművész antifasiszta szavalóestjeinek a szervezésében.
+'''[[Item:Q54746|Becski Irén]]''' ('''Sárközújlak''', 1900. december 2. – '''Budapest''', 1982?) költő, lélektani szakíró, orvos, '''Becsky Andor<code>→</code>''' húga és Brassai Viktor felesége. Első versei a Tabéry Géza, illetve '''Zsolt Béla<code>→</code>''' szerkesztette nagyváradi lapok, a ''Tavasz'' és a ''Magyar Szó'' hasábjain jelentek meg, a húszas évektől a '''''Keleti Újság'''''ban'''<code>→</code>''' és az 1922-ig létező, erdélyi '''''Napkelet'''''ben'''<code>→</code>''', a '''''Genius'''''ban'''<code>→</code>''', illetve a '''''Nyugat'''''ban'''<code>→</code>'''. Lefordította '''Max Brod<code>→</code>''' ''Reubeni, a zsidók fejedelme'' című regényét (Új Kelet, 1928). Tevékeny része volt férje, Brassai Viktor költő, előadóművész antifasiszta szavalóestjeinek a szervezésében.
-POMOGÁTS Béla. Változatok az avantgárdra. Budapest: Széphalom, 2000.
+Bátyjánál, Becsky Andornál egyenletesebb költői teljesítményt nyújtott, noha versei még társszerzős kötetben sem jelentek meg, úgy, mint Becsky Andor esetében. Korai költői nyelve, metaforahasználata Adyt idézte, de versműhelye párhuzamosan fogadott be esztétista, mitikus nyelvezetet és avantgárd törekvéseket, utóbbinak például a groteszk iránti vonzalmát, zártabb struktúrákat feltördelő törekvéseit. A ''Kis énekek éneke'' című Becski-vers például egyszerre teremtésmítosz és avantgárd „barkácsolás”. Az eredmény mégsem montázs, sokkalta inkább a montírozásról való tudósítás. Becski Irén vékonyabb kötetre rúgó költői életműve merész képalkotó fantáziája révén fontos szólamot jelent a húszas évek erdélyi magyar irodalmában. Nem szolgáltatja ki költészetét a hangzás és a szerkezet szigorú konvencióinak, ugyanakkor a női szerepek konvencióit is többször felrúgja. A harmincas évekre Becski Irén elhallgat költőként, nagyjából '''Reiter Róbert'''tel'''<code>→</code>''' és a '''''Periszkop''<code>→</code>''' megszűnésével egy időben.
-BALÁZS Imre József. Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.