Barta Lajos - Revision history

BucsicsKatalin at 20:30, 31 January 2025

2025-01-31T20:30:05Z

BucsicsKatalin at 20:10, 31 January 2025

2025-01-31T20:10:06Z

BucsicsKatalin at 13:14, 15 September 2023

2023-09-15T13:14:13Z

HorváthMárjánovicsDiána: Created page with "'''Barta Lajos''' (Kistapolca, 1878. október 20. – Budapest, 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai..."

2023-08-30T08:33:51Z

Created page with "'''Barta Lajos''' (Kistapolca, 1878. október 20. – Budapest, 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai..."

New page

'''Barta Lajos''' (Kistapolca, 1878. október 20. – Budapest, 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai helyi lapokban jelentek meg. 1910-től a ''Világ'' című napilap munkatársa, az első világháború mindegyik évében jelent meg kötete vagy mutatták be darabját. A Tanácsköztársaság alatt tisztségeket vállalt és a ''Fáklyá''t szerkesztette, majd Berlinben, Bécsben és 1934-től Pozsonyban élt. 1920 és 1927 között szinte az összes bécsi magyar lapban publikált elbeszéléseket és tanulmányokat. Pozsonyban szerkesztette az általa alapított ''Új Szó''t (1929-1933), támogatta a Sarló-mozgalmat. 1939-ben Londonba költözött, 1946-ban tért vissza Magyarországra, ahol az új rendszer támogatója lett. Erősen rendszerkritikus műveiben paraszti témákat dolgozott fel, amelyek idővel szocialista fennhangot kaptak. Kassák egyetlen szöveget sem közölt tőle, viszont köteteit és darabjait ''A Tett'' és a ''Ma'' számtalan szerzője recenzeálta. ''A Tett''ben elismerően írtak róla, Mácza János viszont a ''Zsuzsi'' című parasztvígjátékával és az ''Örvény'' című darabjával sem volt megelégedve. Némileg bizakodóbban írt ''Az élet arca'' című, a Nyugat Kiadó gondozásában megjelent kötetről, „megnyugtató ígéretnek” nevezve a szerző éppen alakulóban lévő formaváltását. A ''Szintetikus irodalom'' című írásában (1916) és az ''Egy ember életé''ben Kassák elismerően írt róla – az előbbiben Kosztolányihoz, az utóbbiban Móriczhoz hasonlította, mondván munkái a színvonal tekintetében nem vehetik fel velük a versenyt.

Halasi Andor. „Barta Lajos: Egyszerű szívek”. ''A Tett'' 1, 3. sz. (1915): 52.

György Mátyás. „Barta Lajos: Szerelem”. ''A Tett'' 2, 12. sz. (1916): 193–194.

Mácza János. „Színházak: Nemzeti: Zsuzsi”. ''Ma'' 1, 1. sz. (1916): 14.

Mácza János. „Barta Lajos: Az élet arca”. ''Ma'' 2, 10. sz. (1917): 162.

Mácza János. „Barta Lajos: Örvény”. ''Ma'' 4, 2. sz. (1919): 26.

n. n. „Barta Lajos új regénye”. ''Jövő'', 1922. december 24., 12.

''Zelk'' Zoltán. „Barta Lajos: Sötét ujj”. ''Munka'' 1, 2. sz. (1928): 62.
[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 20:30, 31 January 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''[[Item:Q40427\|Barta Lajos]]''' ('''Kistapolca''', 1878. október 20. – '''Budapest''', 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai helyi lapokban jelentek meg. 1910-től a ''Világ'' című napilap munkatársa, az első világháború mindegyik évében jelent meg kötete vagy mutatták be darabját. A Tanácsköztársaság alatt tisztségeket vállalt és a ''Fáklyá''t szerkesztette, majd Berlinben, Bécsben és 1934-től Pozsonyban élt. 1920 és 1927 között szinte az összes bécsi magyar lapban publikált elbeszéléseket és tanulmányokat. Pozsonyban szerkesztette az általa alapított ''Új Szó''t (1929–1933), támogatta a Sarló-mozgalmat. 1939-ben Londonba költözött, 1946-ban tért vissza Magyarországra, ahol az új rendszer támogatója lett. Erősen rendszerkritikus műveiben paraszti témákat dolgozott fel, amelyek idővel szocialista fennhangot kaptak. Kassák egyetlen szöveget sem közölt tőle, viszont köteteit és darabjait ''A Tett'' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' számtalan szerzője recenzeálta. ''A Tett''ben elismerően írtak róla, '''[[Item:Q56512\|Mácza János]]<code>→</code>''' viszont a ''Zsuzsi'' című parasztvígjátékával és az ''Örvény'' című darabjával sem volt megelégedve. Némileg bizakodóbban írt ''Az élet arca'' című, a Nyugat Kiadó gondozásában megjelent kötetről, „megnyugtató ígéretnek” nevezve a szerző éppen alakulóban lévő formaváltását. A ''Szintetikus irodalom'' című írásában (1916) és az ''Egy ember életé''ben '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' elismerően írt róla – az előbbiben Kosztolányihoz, az utóbbiban Móriczhoz hasonlította, mondván munkái a színvonal tekintetében nem vehetik fel velük a versenyt.	+	'''[[Item:Q40427\|Barta Lajos]]''' ('''Kistapolca''', 1878. október 20. – '''Budapest''', 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai helyi lapokban jelentek meg. 1910-től a ''Világ'' című napilap munkatársa, az első világháború mindegyik évében jelent meg kötete vagy mutatták be darabját. A Tanácsköztársaság alatt tisztségeket vállalt és a ''Fáklyá''t szerkesztette, majd Berlinben, Bécsben és 1934-től Pozsonyban élt. 1920 és 1927 között szinte az összes bécsi magyar lapban publikált elbeszéléseket és tanulmányokat. Pozsonyban szerkesztette az általa alapított ''Új Szó''t (1929–1933), támogatta a Sarló-mozgalmat. 1939-ben Londonba költözött, 1946-ban tért vissza Magyarországra, ahol az új rendszer támogatója lett. Erősen rendszerkritikus műveiben paraszti témákat dolgozott fel, amelyek idővel szocialista fennhangot kaptak. Kassák egyetlen szöveget sem közölt tőle, viszont köteteit és darabjait ''A Tett'' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' számtalan szerzője recenzeálta. ''A Tett''ben elismerően írtak róla, '''[[Item:Q56512\|Mácza János]]<code>[[Mácza János\|→]]</code>''' viszont a ''Zsuzsi'' című parasztvígjátékával és az ''Örvény'' című darabjával sem volt megelégedve. Némileg bizakodóbban írt ''Az élet arca'' című, a Nyugat Kiadó gondozásában megjelent kötetről, „megnyugtató ígéretnek” nevezve a szerző éppen alakulóban lévő formaváltását. A ''Szintetikus irodalom'' című írásában (1916) és az ''Egy ember életé''ben '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' elismerően írt róla – az előbbiben Kosztolányihoz, az utóbbiban Móriczhoz hasonlította, mondván munkái a színvonal tekintetében nem vehetik fel velük a versenyt.

← Older revision		Revision as of 20:10, 31 January 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''Barta Lajos''' ('''Kistapolca''', 1878. október 20. – '''Budapest''', 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai helyi lapokban jelentek meg. 1910-től a ''Világ'' című napilap munkatársa, az első világháború mindegyik évében jelent meg kötete vagy mutatták be darabját. A Tanácsköztársaság alatt tisztségeket vállalt és a ''Fáklyá''t szerkesztette, majd Berlinben, Bécsben és 1934-től Pozsonyban élt. 1920 és 1927 között szinte az összes bécsi magyar lapban publikált elbeszéléseket és tanulmányokat. Pozsonyban szerkesztette az általa alapított ''Új Szó''t (~~1929-1933~~), támogatta a Sarló-mozgalmat. 1939-ben Londonba költözött, 1946-ban tért vissza Magyarországra, ahol az új rendszer támogatója lett. Erősen rendszerkritikus műveiben paraszti témákat dolgozott fel, amelyek idővel szocialista fennhangot kaptak. Kassák egyetlen szöveget sem közölt tőle, viszont köteteit és darabjait ''A Tett'' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' számtalan szerzője recenzeálta. ''A Tett''ben elismerően írtak róla, Mácza János viszont a ''Zsuzsi'' című parasztvígjátékával és az ''Örvény'' című darabjával sem volt megelégedve. Némileg bizakodóbban írt ''Az élet arca'' című, a Nyugat Kiadó gondozásában megjelent kötetről, „megnyugtató ígéretnek” nevezve a szerző éppen alakulóban lévő formaváltását. A ''Szintetikus irodalom'' című írásában (1916) és az ''Egy ember életé''ben Kassák elismerően írt róla – az előbbiben Kosztolányihoz, az utóbbiban Móriczhoz hasonlította, mondván munkái a színvonal tekintetében nem vehetik fel velük a versenyt.	+	'''[[Item:Q40427\|Barta Lajos]]''' ('''Kistapolca''', 1878. október 20. – '''Budapest''', 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai helyi lapokban jelentek meg. 1910-től a ''Világ'' című napilap munkatársa, az első világháború mindegyik évében jelent meg kötete vagy mutatták be darabját. A Tanácsköztársaság alatt tisztségeket vállalt és a ''Fáklyá''t szerkesztette, majd Berlinben, Bécsben és 1934-től Pozsonyban élt. 1920 és 1927 között szinte az összes bécsi magyar lapban publikált elbeszéléseket és tanulmányokat. Pozsonyban szerkesztette az általa alapított ''Új Szó''t (1929–1933), támogatta a Sarló-mozgalmat. 1939-ben Londonba költözött, 1946-ban tért vissza Magyarországra, ahol az új rendszer támogatója lett. Erősen rendszerkritikus műveiben paraszti témákat dolgozott fel, amelyek idővel szocialista fennhangot kaptak. Kassák egyetlen szöveget sem közölt tőle, viszont köteteit és darabjait ''A Tett'' és a '''''[[Item:Q336957\|Ma]]<code>→</code>''''' számtalan szerzője recenzeálta. ''A Tett''ben elismerően írtak róla, '''[[Item:Q56512\|Mácza János]]<code>→</code>''' viszont a ''Zsuzsi'' című parasztvígjátékával és az ''Örvény'' című darabjával sem volt megelégedve. Némileg bizakodóbban írt ''Az élet arca'' című, a Nyugat Kiadó gondozásában megjelent kötetről, „megnyugtató ígéretnek” nevezve a szerző éppen alakulóban lévő formaváltását. A ''Szintetikus irodalom'' című írásában (1916) és az ''Egy ember életé''ben '''[[Item:Q45937\|Kassák]]<code>→</code>''' elismerően írt róla – az előbbiben Kosztolányihoz, az utóbbiban Móriczhoz hasonlította, mondván munkái a színvonal tekintetében nem vehetik fel velük a versenyt.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Barta Lajos''' (Kistapolca, 1878. október 20. – Budapest, 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai helyi lapokban jelentek meg. 1910-től a ''Világ'' című napilap munkatársa, az első világháború mindegyik évében jelent meg kötete vagy mutatták be darabját. A Tanácsköztársaság alatt tisztségeket vállalt és a ''Fáklyá''t szerkesztette, majd Berlinben, Bécsben és 1934-től Pozsonyban élt. 1920 és 1927 között szinte az összes bécsi magyar lapban publikált elbeszéléseket és tanulmányokat. Pozsonyban szerkesztette az általa alapított ''Új Szó''t (1929-1933), támogatta a Sarló-mozgalmat. 1939-ben Londonba költözött, 1946-ban tért vissza Magyarországra, ahol az új rendszer támogatója lett. Erősen rendszerkritikus műveiben paraszti témákat dolgozott fel, amelyek idővel szocialista fennhangot kaptak. Kassák egyetlen szöveget sem közölt tőle, viszont köteteit és darabjait ''A Tett'' és a ''Ma'' számtalan szerzője recenzeálta. ''A Tett''ben elismerően írtak róla, Mácza János viszont a ''Zsuzsi'' című parasztvígjátékával és az ''Örvény'' című darabjával sem volt megelégedve. Némileg bizakodóbban írt ''Az élet arca'' című, a Nyugat Kiadó gondozásában megjelent kötetről, „megnyugtató ígéretnek” nevezve a szerző éppen alakulóban lévő formaváltását. A ''Szintetikus irodalom'' című írásában (1916) és az ''Egy ember életé''ben Kassák elismerően írt róla – az előbbiben Kosztolányihoz, az utóbbiban Móriczhoz hasonlította, mondván munkái a színvonal tekintetében nem vehetik fel velük a versenyt.
+'''Barta Lajos''' ('''Kistapolca''', 1878. október 20. – '''Budapest''', 1964. október 18.), író, újságíró, Kossuth-díjas (1956). Pécsen a jogi egyetemre járt, első írásai helyi lapokban jelentek meg. 1910-től a ''Világ'' című napilap munkatársa, az első világháború mindegyik évében jelent meg kötete vagy mutatták be darabját. A Tanácsköztársaság alatt tisztségeket vállalt és a ''Fáklyá''t szerkesztette, majd Berlinben, Bécsben és 1934-től Pozsonyban élt. 1920 és 1927 között szinte az összes bécsi magyar lapban publikált elbeszéléseket és tanulmányokat. Pozsonyban szerkesztette az általa alapított ''Új Szó''t (1929-1933), támogatta a Sarló-mozgalmat. 1939-ben Londonba költözött, 1946-ban tért vissza Magyarországra, ahol az új rendszer támogatója lett. Erősen rendszerkritikus műveiben paraszti témákat dolgozott fel, amelyek idővel szocialista fennhangot kaptak. Kassák egyetlen szöveget sem közölt tőle, viszont köteteit és darabjait ''A Tett'' és a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' számtalan szerzője recenzeálta. ''A Tett''ben elismerően írtak róla, Mácza János viszont a ''Zsuzsi'' című parasztvígjátékával és az ''Örvény'' című darabjával sem volt megelégedve. Némileg bizakodóbban írt ''Az élet arca'' című, a Nyugat Kiadó gondozásában megjelent kötetről, „megnyugtató ígéretnek” nevezve a szerző éppen alakulóban lévő formaváltását. A ''Szintetikus irodalom'' című írásában (1916) és az ''Egy ember életé''ben Kassák elismerően írt róla – az előbbiben Kosztolányihoz, az utóbbiban Móriczhoz hasonlította, mondván munkái a színvonal tekintetében nem vehetik fel velük a versenyt.
@@ Line 14: / Line 15: @@
 n. n. „Barta Lajos új regénye”. ''Jövő'', 1922. december 24., 12.
-''Zelk'' Zoltán. „Barta Lajos: Sötét ujj”. ''Munka'' 1, 2. sz. (1928): 62.
+Zelk Zoltán. „Barta Lajos: Sötét ujj”. ''Munka'' 1, 2. sz. (1928): 62.
 [[Category:KASInet]]