https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&feed=atom&title=Arp%2C_Hans_Peter_Wilhelm 2026-05-08T19:07:43Z Revision history for this page on the wiki MediaWiki 1.35.2 https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Arp,_Hans_Peter_Wilhelm&diff=970614&oldid=prev 2025-01-31T18:14:01Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 18:14, 31 January 2025</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' ('''Strasbourg''', 1886. szeptember 16. – '''Basel''', 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335946|Sánta Pál]]&lt;code&gt;[[Sánta Pál|→]]&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott '''[[Item:Q45937|Kassák]]'''ról'''&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' ('''Strasbourg''', 1886. szeptember 16. – '''Basel''', 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;<ins class="diffchange diffchange-inline">[[Barta Sándor|</ins>→<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335946|Sánta Pál]]&lt;code&gt;[[Sánta Pál|→]]&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott '''[[Item:Q45937|Kassák]]'''ról'''&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Arp,_Hans_Peter_Wilhelm&diff=645507&oldid=prev 2024-01-03T15:04:59Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 15:04, 3 January 2024</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' ('''Strasbourg''', 1886. szeptember 16. – '''Basel''', 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335946|Sánta Pál]]&lt;code&gt;[[Sánta Pál|→]]&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott '''Kassák'''ról'''&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' ('''Strasbourg''', 1886. szeptember 16. – '''Basel''', 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335946|Sánta Pál]]&lt;code&gt;[[Sánta Pál|→]]&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott '''<ins class="diffchange diffchange-inline">[[Item:Q45937|</ins>Kassák<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>'''ról'''&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Arp,_Hans_Peter_Wilhelm&diff=645506&oldid=prev 2024-01-03T15:03:18Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 15:03, 3 January 2024</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' ('''Strasbourg''', 1886. szeptember 16. – '''Basel''', 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;[[Sánta Pál|→]]&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott '''Kassák'''ról'''&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' ('''Strasbourg''', 1886. szeptember 16. – '''Basel''', 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''<ins class="diffchange diffchange-inline">[[Item:Q335946|</ins>Sánta Pál<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>&lt;code&gt;[[Sánta Pál|→]]&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott '''Kassák'''ról'''&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Arp,_Hans_Peter_Wilhelm&diff=645505&oldid=prev 2024-01-03T15:02:49Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 15:02, 3 January 2024</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' ('''Strasbourg''', 1886. szeptember 16. – '''Basel''', 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott '''Kassák'''ról'''&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' ('''Strasbourg''', 1886. szeptember 16. – '''Basel''', 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;<ins class="diffchange diffchange-inline">[[Sánta Pál|</ins>→<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott '''Kassák'''ról'''&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Arp,_Hans_Peter_Wilhelm&diff=645500&oldid=prev 2024-01-03T14:59:03Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 14:59, 3 January 2024</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' ('''Strasbourg''', 1886. szeptember 16. – '''Basel''', 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott <del class="diffchange diffchange-inline">Kassákról</del>, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' ('''Strasbourg''', 1886. szeptember 16. – '''Basel''', 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott <ins class="diffchange diffchange-inline">'''Kassák'''ról'''&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;'''</ins>, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Arp,_Hans_Peter_Wilhelm&diff=645499&oldid=prev 2024-01-03T14:58:25Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 14:58, 3 January 2024</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' (Strasbourg, 1886. szeptember 16. – Basel, 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott Kassákról, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' (<ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>Strasbourg<ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>, 1886. szeptember 16. – <ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>Basel<ins class="diffchange diffchange-inline">'''</ins>, 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q236287|Kovács Kálmán]]&lt;code&gt;[[Kovács Kálmán|→]]&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott Kassákról, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Arp,_Hans_Peter_Wilhelm&diff=645498&oldid=prev 2024-01-03T14:58:10Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 14:58, 3 January 2024</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' (Strasbourg, 1886. szeptember 16. – Basel, 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''Kovács Kálmán&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott Kassákról, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' (Strasbourg, 1886. szeptember 16. – Basel, 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''<ins class="diffchange diffchange-inline">[[Item:Q236287|</ins>Kovács Kálmán<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>&lt;code&gt;<ins class="diffchange diffchange-inline">[[Kovács Kálmán|</ins>→<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott Kassákról, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Arp,_Hans_Peter_Wilhelm&diff=645493&oldid=prev 2024-01-03T14:49:35Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 14:49, 3 January 2024</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' (Strasbourg, 1886. szeptember 16. – Basel, 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''Kudlák Lajos&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''Kovács Kálmán&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott Kassákról, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' (Strasbourg, 1886. szeptember 16. – Basel, 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''<ins class="diffchange diffchange-inline">[[Item:Q165060|</ins>Kudlák Lajos<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>&lt;code&gt;[[Kudlák Lajos|→]]&lt;/code&gt;''', '''Kovács Kálmán&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott Kassákról, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Arp,_Hans_Peter_Wilhelm&diff=645492&oldid=prev 2024-01-03T14:48:51Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 14:48, 3 January 2024</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' (Strasbourg, 1886. szeptember 16. – Basel, 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''Kudlák Lajos&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''Kovács Kálmán&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott Kassákról, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' (Strasbourg, 1886. szeptember 16. – Basel, 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''[[Item:Q239034|Barta Sándor]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''Kudlák Lajos&lt;code&gt;<ins class="diffchange diffchange-inline">[[Kudlák Lajos|</ins>→<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>&lt;/code&gt;''', '''Kovács Kálmán&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott Kassákról, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

BucsicsKatalin https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Arp,_Hans_Peter_Wilhelm&diff=645487&oldid=prev 2024-01-03T14:42:38Z

<p></p> <table class="diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 14:42, 3 January 2024</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l1" >Line 1:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">Line 1:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' (Strasbourg, 1886. szeptember 16. – Basel, 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''Barta Sándor&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''Kudlák Lajos&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''Kovács Kálmán&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott Kassákról, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>'''[[Item:Q335809|Hans Peter Wilhelm Arp]]''' (Strasbourg, 1886. szeptember 16. – Basel, 1966. június 7.) német-francia szobrász, festő, költő. Szülővárosában, Weimarban és Párizsban tanult. Az 1910-es évek elején Münchenben ismerkedett össze '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]'''jal'''&lt;code&gt;[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]&lt;/code&gt;''' és '''[[Item:Q335904|Klee]]'''vel'''&lt;code&gt;[[Klee, Paul|→]]&lt;/code&gt;''', többször is kiállított a Der Blaue Reiter csoporttal, kapcsolatba került a ''Der Sturm''mal. 1913-ban egy új francia festészettől szóló, Lipcsében megjelenő antológiához írt előszót ''(Neue französische Malerei)''. Őrültséget színlelve kerülte el a háborúba való bevonulást, Zürichbe távozott. Itt találkozott Sophie Taeuberrel, akit 1922-ben feleségül vett, illetve – Hugo Ball meghívására – csatlakozott a dadaistákhoz. A Cabaret Voltaire egyik alapítója, állandó résztvevője, szervezője, a ''Dada'' állandó szerzője. 1920-ban részt vett a kölni DADA-csoport megalakításában, valamint a Dada-Vorfrühling nevű, botrányba fulladt kiállításon is. Párizsba való költözését követően a szürrealistákhoz csatlakozott, de mindvégig megmaradt a dadaizmus „szellemisége” mellett. 1936-ban ő is aláírta Tamkó Sirató Károly párizsi ''Dimenzionista manifesztum''át. 1940-ben a német megszállás elől a Párizs környéki Meudonból Dél-Franciaországba, majd két év múlva Zürichbe menekült. 1946-ban költözött vissza Meudonba. Kollázsokat, reliefeket, festményeket és szobrokat alkotott. Gyakran hagyatkozott az általa a „véletlen törvényének” nevezett elvre (széttépett rajzaiból alkotott kollázsokat, amelyeket nem is szignált). Első verseskötetei 1920-ban jelentek meg ''Der Vogel Selbdritt'' (''A hároménű madár'', Berlin), illetve a ''Die Wolkenpumpe'' (''A szélpumpa'', Hannover) címeken, ezt követte 1924-ben a ''Der Pyramidenrock'' (''A piramisszoknya'', Zürich). El Liszickijjel 1925-ben összeállították az „izmusok” háromnyelvű antológiáját szócikkekkel és fogalommagyarázatokkal ''(Die Kunstismen)''. 1945-ig írott verseinek összegyűjtött kiadása 1946-ban Párizsban, ennek esszékkel kiegészített változata 1948-ban New Yorkban jelent meg. Emlékeit, visszaemlékezéseit ''Unsern täglichen Traum'' ''(Mindennapi álmaink)'' címen adta ki 1955-ben Zürichben, összegyűjtött művei 1963-ban jelentek meg egy kötetben. A '''''[[Item:Q336957|Ma]]&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''''' 1921-es és 1922-es évfolyamaiban összesen négy, első két kötetében közölt verse jelent meg '''<ins class="diffchange diffchange-inline">[[Item:Q239034|</ins>Barta Sándor<ins class="diffchange diffchange-inline">]]</ins>&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''Kudlák Lajos&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''', '''Kovács Kálmán&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' és '''Sánta Pál&lt;code&gt;→&lt;/code&gt;''' fordításaiban, de korábban, már a ''Ma'' első, 1920-as bécsi előadóestjén is elhangzottak versei (majd az 1921 őszi matinén is). A ''Ma'' 1922/4-es számában két faplasztikáját és két rajzát is közölték, az ''Alkotás'' 1947-es folyamában egy fametszete látott napvilágot. Egy kései levél szerint Arp az első feleségétől Zürichben hallott Kassákról, akitől elhozta neki a ''Ma'' lapszámait, valamint az ''Új művészek könyvé''t, sőt, egy emlékművet kívánt neki szentelni. (Az ''IS'' című lap 1924-ben közölte eredetiben ''Befiederte Steine'' című versét.)</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> </table>

BucsicsKatalin