JakabÉva: Created page with "'''19.''' '''K:''' A selmeci líceum egykori „Nemes Magyar Társaság"-ának 1838/39. évi jegyzőkönyvében. Ez tudomásunk szerint valamikor az 1950-es években a selme..."

2023-06-01T08:46:43Z

Created page with "'''19.''' '''K:''' A selmeci líceum egykori „Nemes Magyar Társaság"-ának 1838/39. évi jegyzőkönyvében. Ez tudomásunk szerint valamikor az 1950-es években a selme..."

New page

'''19.'''

'''K:''' A selmeci líceum egykori „Nemes Magyar Társaság"-ának 1838/39. évi jegyzőkönyvében. Ez tudomásunk szerint valamikor az 1950-es években a selmecbányai múzeumba került, 1969-ben azonban már hiába kerestem; lelőhelye ma sem ismeretes. (Vö. Bodolay 170/40. sz. jegyz., ill. PKrK 1.k. 181.) A P-re vonatkozó adatokat tartalmazó lapok többségének (gyenge minőségű, régi) fénymásolata megvan a PIM Művészeti Tára fotóanyagában. —

'''M:''' A múlt század 1870-es évei óta többen közöltek a jegyzőkönyvből részleteket P versszerző, szavaló és bíráló tevékenységéről: Scholz Vilmos: „Petőfi, Szládkovics, Lenau" című cikkében (Élk 1876. aug. 27., 634.); Versényi György: „Petőfi Selmecen" című cikkében (PHirl 1881. jún. 12., 1. mell. 9., ill. Koszoru 1881. VI.k. 91—95 .; úk. Hatv2 1.k. 246—247., 257.), Breznyik János „A selmeczbányai ág. hitv. evang. egyház és lyceum története" című munkájában (Selmeczbánya, 1889. 2.k. 449–450.), FPÉ 1.k. 115—118., Békés 68-69. (két részlet fénymásolata); mindezeket főként a PIM fentemlített fénymásolatai nyomán közöljük, de kiegészítésükre, ill. javításukra fel kellett használnunk a FPÉ és Versényi közléseit, ill. Békés fénymásolatait is.

A selmeci magyar képzőtársaság: a magyar nyelv ápolása céljából létrehozott „Nemes Magyar Társaság" 1826-ban kezdte meg működését (alapításáról, ill. működésének további mozzanatairól, egészen az 1840-es évekig, I. Bodolay 169-170., 233—234.); „előlülője" (ifjúsági elnöke) P ottani iskolaévében, 1837/38-ban, Szeberényi Lajos (1820-1875, író, hírlapíró, teológiai tanár), ekkor 3. éves bölcsész (P-nél öt évfolyammal feljebb járt, I. róla részletesebben PKrK 1.k. 197—198.), titkára Domanovszky Endre (1817-1895, róla I. uo. 490-491.); P mindkettőjükkel itt ismerkedett meg, s egy ideig Selmecről való távozása után is kapcsolatban maradt velük. Ez feltehetőleg éppen képzőtársasági együttműködésükkel függött össze. P — mint ezek a jegyzőkönyvi részletek tanúsítják — a társaságban rendszeres munkát végzett: viszonylag rövid selmeci tartózkodása folyamán különféle (verselő, szavaló és bíráló) minőségben hat ízben lépett fel, s két verse (''A hűtelenhez'' és ''A költő keserve'') a társaság Érdemkönyvébe is bekerült. — A társaság éppen az 1838/39. iskolaév kezdetén külön szakosztályt nyitott a „kezdők": a magyar nyelvben még gyakorlásra szorulók számára. P azonban mindjárt a „rendesek" közé került, s ott a fentiek szerint meg is állta a helyét (vö. FPÉ 1.k. 113.); a két szakosztály külön (általában más napokon) tartotta üléseit, s ezekről — időrendben — közös jegyzőkönyvet vezettek. —

''A „Nemes Magyar Társaság" jegyzőkönyve'': a címet Békés 68.-ról vettük; a Petőfi-képeskönyv szerkesztője még látta Selmecen az eredeti forrást (abból készítette két említett fotómásolatát), s annak címét idézte. —

''(XI. gyűlés, okt. 31:) Argay János:'' a P-vel együtt fellépett és megbírált szavaló 18 éves, orosházi születésű, a szarvasi gimnáziumból P-vel egy időben érkezett selmeci diák, ugyancsak 1. éves rétor volt. (A selmeci líceumi anyakönyv 89.; e forrás leírását I. fenti [[Item:Q334269|POkm 16. sz. jegyzetünkben]].) —

''Zrinyi dala'': Kölcsey Ferenc 1830-ban írt költeménye. Amikor a jegyzőkönyv a szavalóban a „vidorság szellemét" dicséri, nyilván nem a „vidámság", hanem az „elevenség" értelmében használja a szót. (Vö. NyUSZ 2.r. 610. „lebhaft", „munter" értelmezésével.) —

''Csák'': Vörösmarty Mihály 1826-ból való költeménye. Ez az adat tudomásunk szerint a legkorábbi írásos dokumentuma annak az erős vonzalomnak, amelyet P — kivált költői fejlődése kezdeti, kb. 1844/1845-ig tartó szakaszán — Vörösmarty iránt érzett; később is többször szaval majd iskolai képzőtársaságban (pl. Pápán) verset ifjúkori költői eszményképétől (l. Kiss József: „A helység kalapácsa." MTA I. OK 31.k. 1979. 3-4. sz. 393—398.) —

''XIII. gyűlés, nov. 7.:) (rendeseké):'' a „kezdők" és a „rendesek" két külön képzőtársasági csoportjáról l. a jegyzetünkben feljebb írtakat. —

''A hűtelenhez:'' a verset I. PKrK 1.k. 8-9. (jegyz.: 180—188.); itt meg nem nevezett bírálója maga az elnök: Szeberényi volt (mint ő maga említette később: SzebNÉ 8., úk. Hatv2 1.k. 248.); elismerő véleménye alapján P be is írta a szöveget az Érdemkönyvbe, feltüntetve alatta a vers keletkezési idejét is: „1838 Oct 267; minderről 1. Martinkónak a POkm 17. sz. jegyzetünkben id. jegyzetét, 182—183., de hozzátesszük, hogy az Érdemkönyv időközben előkerült — s a szóban forgó verskézirat ma is ''sértetlenül benne van'' (Martinkó egy korábbi téves közlés alapján még azt hitte, hogy azt a két lapot, amelyre P írta, kivágták és elkallódott). Az Érdemkönyv a budapesti . Deák téri Evangélikus Múzeum tulajdonában van (I. erről uo.) —

''munka olvasásra Soltész György'' stb.: ti. a tagok benyújtott műveit előre odaadták a kijelölt bírálóknak; a következő ülések egyikén aztán a szerző bemutatta, a bíráló pedig véleményt mondott a munkáról Soltészről. I. alább, műve bírálatával kapcsolatban. —

''(XV. gyűlés, nov. 9.:) Soltész György ,, a hölgy" stb.:'' a szerző, ekkor 16 éves, Tót-Komlós Békés megyei községben született diák, aki Szarvason végezte gimnáziumi tanulmányait, 1838 őszén ugyancsak az 1. éves rétorok közé iratkozott be Selmecen (I. a feljebb említett selmeci anyakönyv bejegyzését, ugyancsak a 89. lapon); „A hölgy" című P-től bírált munkája mint erre méltó bekerült az Érdemkönyvbe. —

''(XXII. gyűlés, 1839. jan. 9.) Petrovich Sándor jeles szavallása'' stb.: nem tudjuk, mit szavalt. —

''Reguli Pál:'' feltehetőleg azonos azzal az 1821 körül a Kishont megyei Klenócon született Reguli Péter Pállal, aki később, az 1840/1841-es tanév elején a pozsonyi líceum teológiai tanfolyamára iratkozott be, s az ottani bejegyzés szerint Selmecről jött. (L. Matricula Lycei Posoniensis Evang. Aug. Contf. ... 1840/1841. 51. sorsz., Bratislava- Pozsony, az egykori líceum archívumában.) Munkája, P kevés kifogásolnivalót talált, bekerült az Érdemkönyvbe. —

''(XXIV. gyűlés, 1839. febr. 16.:)'' ''elnök urunk'': a fentiek szerint Szeberényi Lajos. —

''Petrovics társunk munkáit, mellyekben st''b.: a többes szám feltehetőleg elírás (a jegyzőkönyv vezetője e mondat végén maga is egy „munká"-ról szól): a már 1838 novemberében beírt ''A hűtelenhez'' című versen kívül (I. feljebb) P-nek már csak egy költeménye: ''A költő keserve'' került az Érdemkönyvbe, a 19. lapra; ennek szövegét azonban nem ismerjük, mert az azt tartalmazó két lapot valaki még az 1850-es években kitépte belőle; a vers címét a tarta- lomjegyzék tartotta fenn (l. Versényi György fent id. cikkét; úk. Hatv2 1.k. 257-258.). Ennek alapján s egyéb adatokból Martinkó András arra következtetett, hogy a vers az ugyancsak selmeci eredetű ''Bú'' című P-verssel azonos, ill. annak feltehetően későbbi kidolgozása (vö. PKrK. 1.k. 10-11., 192—195.). —

''[1839. febr.?]:'' A jegyzőkönyv ismeretlen helyen lévén, csak következtethettünk arra, hogy ez a (Versényi cikkében idézett) részlet valamikor a második iskolai szemeszter elején, tehát februárban került bele. E jegyzőkönyvi adat, mely szerint P „január vége felé" távozott Selmecről, ellentétben áll azzal a (főként Szeberényi emlékezésein alapuló) hagyományos nézettel, mely szerint 1839. febr. közepe táján hagyta el Selmecet (I. pl. FPÉ 1.k. 134.; Fekete: PSÉ 1.k. 124—125.).

Annotáció Q334401 - Revision history

JakabÉva: Created page with "'''19.''' '''K:''' A selmeci líceum egykori „Nemes Magyar Társaság"-ának 1838/39. évi jegyzőkönyvében. Ez tudomásunk szerint valamikor az 1950-es években a selme..."