Annotáció Q334217 - Revision history

JakabÉva at 07:13, 25 May 2023

2023-05-25T07:13:22Z

JakabÉva at 07:12, 25 May 2023

2023-05-25T07:12:16Z

JakabÉva at 06:53, 25 May 2023

2023-05-25T06:53:03Z

JakabÉva at 11:28, 24 May 2023

2023-05-24T11:28:42Z

JakabÉva: Created page with "'''17.''' '''K:''' Több adat szerint a selmeci líceum „Nemes Magyar Társaság"-ának jegyzőkönyvében maradt fenn P-nek ez a saját kezű bejegyzése (I. SzebNÉ 6.,..."

2023-05-24T11:02:01Z

Created page with "'''17.''' '''K:''' Több adat szerint a selmeci líceum „Nemes Magyar Társaság"-ának jegyzőkönyvében maradt fenn P-nek ez a saját kezű bejegyzése (I. SzebNÉ 6.,..."

New page

'''17.'''

'''K:''' Több adat szerint a selmeci líceum „Nemes Magyar Társaság"-ának jegyzőkönyvében maradt fenn P-nek ez a saját kezű bejegyzése (I. SzebNÉ 6., Zilahy 9. stb.), mások úgy vélték, hogy a líceum anyakönyvéből való (pl. a legutóbb Martinkó András: „Az első Petőfi-verskézirat kalandos és szomorú története" című cikkében, ItK 1968. 461., ill. PKrK 1.k. 181.). Az iskolai anyakönyv beiratási bejegyzése (I. az előző adatot) azonban latin nyelvű és jóval több adatból áll; tehát csakis a líceumi magyar képzőtársaság egykorú jegyzőkönyve jöhet számításba (már csak azért is, mert azt kétségkívül teljes egészében magyarul vezették), ehhez azonban nem tudtunk hozzáférni (l. erről részletesebben a POkm 19. sz. adat alábbi jegyzetét); ezért leírását nem adhatjuk, s a rovatcímeket is csak értelemszerűen próbáltuk rekonstruálni. (Ez, mint alább láthatjuk, nem minden kétely nélkül történt.) A bejegyzés fénymásolata fennmaradt, róla I. alább. —

'''M:''' Bár a szóban forgó adatokat a fentiek szerint már a múlt század hatvanas éveitől kezdve emlegették, e bejegyzés első szövegszerű közlésének a Kéry Gyulától 1902-ben közreadott facsimilét tekinthetjük (MSzal XXXVII.k. 359., „A selmecbányai lyceum annaleseiből" című cikk keretében), melyet készítője a Magyar Társaság „Érdemkönyv"-ébe P-től saját kezűleg beírt '''A hűtelenhez''' című vers hasonmása fölé helyezett, de más — sajnos, pontosan meg nem jelölt — forrásból másolt ki. Ezt magunk is megállapíthattuk, ti. az az „Érdemkönyv", melyben P legkorábbi verskézirata fennmaradt, néhány éve a budapesti Evangélikus Múzeum tulajdonában van, s ma is hozzáférhető. Ennek ismeretében ma már világosan megállapítható, hogy a hasonmás-közlést az eredeti beírás némi meghamisításával végezték: a vers két részletének elhelyezése a facsimilén más, mint az eredeti kéziratban, Székács Pál versének végét pedig, melyet beírója, a szerző, az előző lapon kezdett el, s a másik lapon, P verse fölött fejezett be, a hasonmás készítője letakarta; ennek helyére kerültek a szóban forgó személyi adatok. Véleményünk szerint mind a versszöveg, mint e személyi bejegyzés a költő ''sk. kézírása:'' az előbbinek különösen az aláírásában fedezhetők fel keze vonásának az iskolában elsajátított szépírástól elkülönülő egyéni jegyei, az utóbbi pedig már ránézésre is teljesen azonos írásúnak tűnik a versszöveggel. — A fénymásolat újabb reprodukcióját I. Martinkó i.t. mellékletén, a 458. és 459. közti táblán. — A bejegyzést azért kelteztük (feltételesen) 1838 szeptemberéből, mert az „Érdemkönyv"-be először bejegyzett, erre érdemesített versek dátumaiból megállapítható, hogy a „Magyar Társaság" munkája már akkor megkezdődött. —

''[Sorszám? Életkor?]:'' mint láthattuk (I. POkm 15. sz. adat), P-t Aszódról Selmecre vitt s ott felmutatott bizonyítványában Koren tanár 16 évesnek írta, ezért tekinthetjük ezt a számot kormegjelölésnek is, de nem zárhatjuk ki, hogy ez a selmeci Magyar Társaság 1838/39. évi tagjainak jelentkezési sorszáma volt (az effajta bejegyzéseknél inkább ez volt az első adat; az életkor-megjelölés a név után szokott állni); hiszen Versényi György adatai szerint az év elején a Társaságnak 45 tagja volt (PHirl 1881. jún. 12., 9; úk. Hatv<sup>2</sup> 1.k. 246); egyébként P az iskola Anyakönyvébe beiratkozásakor 17 éves kort diktált be (I. az előző adatot). A kérdést csak a képzőtársasági jegyzőkönyv előkerülése esetén dönthetnénk el véglegesen. —

''Petrovich'': a névnek ez az írásmódja itt tűnik föl P-nél először; ez feltehetőleg azzal függ össze, hogy a Magyar Társaság jegyzőkönyvébe írja be magát, s ezt érzi a

@@ Line 5: / Line 5: @@
 '''M:''' Bár a szóban forgó adatokat a fentiek szerint már a múlt század hatvanas éveitől kezdve emlegették, e bejegyzés első szövegszerű közlésének a Kéry Gyulától 1902-ben közreadott facsimilét tekinthetjük (MSzal XXXVII.k. 359., „A selmecbányai lyceum annaleseiből" című cikk keretében), melyet készítője a Magyar Társaság „Érdemkönyv"-ébe P-től saját kezűleg beírt ''A hűtelenhez'' című vers hasonmása fölé helyezett, de más — sajnos, pontosan meg nem jelölt — forrásból másolt ki. Ezt magunk is megállapíthattuk, ti. az az „Érdemkönyv", melyben P legkorábbi verskézirata fennmaradt, néhány éve a budapesti Evangélikus Múzeum tulajdonában van, s ma is hozzáférhető. Ennek ismeretében ma már világosan megállapítható, hogy a hasonmás-közlést az eredeti beírás némi meghamisításával végezték: a vers két részletének elhelyezése a facsimilén más, mint az eredeti kéziratban, Székács Pál versének végét pedig, melyet beírója, a szerző, az előző lapon kezdett el, s a másik lapon, P verse fölött fejezett be, a hasonmás készítője letakarta; ennek helyére kerültek a szóban forgó személyi adatok. Véleményünk szerint mind a versszöveg, mint e személyi bejegyzés a költő ''sk. kézírása:'' az előbbinek különösen az aláírásában fedezhetők fel keze vonásának az iskolában elsajátított szépírástól elkülönülő egyéni jegyei, az utóbbi pedig már ránézésre is teljesen azonos írásúnak tűnik a versszöveggel. — A fénymásolat újabb reprodukcióját I. Martinkó i.t. mellékletén, a 458. és 459. közti táblán. — A bejegyzést azért kelteztük (feltételesen) 1838 szeptemberéből, mert az „Érdemkönyv"-be először bejegyzett, erre érdemesített versek dátumaiból megállapítható, hogy a „Magyar Társaság" munkája már akkor megkezdődött. —
-''[Sorszám? Életkor?]:'' mint láthattuk (I. [[Item:Q334272|POkm 15. sz. adat)]], P-t Aszódról Selmecre vitt s ott felmutatott bizonyítványában Koren tanár 16 évesnek írta, ezért tekinthetjük ezt a számot kormegjelölésnek is, de nem zárhatjuk ki, hogy ez a selmeci Magyar Társaság 1838/39. évi tagjainak jelentkezési sorszáma volt (az effajta bejegyzéseknél inkább ez volt az első adat; az életkor-megjelölés a név után szokott állni); hiszen Versényi György adatai szerint az év elején a Társaságnak 45 tagja volt (PHirl 1881. jún. 12., 9; úk. Hatv<sup>2</sup> 1.k. 246); egyébként P az iskola Anyakönyvébe beiratkozásakor 17 éves kort diktált be (I. az előző adatot). A kérdést csak a képzőtársasági jegyzőkönyv előkerülése esetén dönthetnénk el véglegesen. —
+''[Sorszám? Életkor?]:'' mint láthattuk (I. [[Item:Q334272|POkm 15. sz. adat)]], P-t Aszódról Selmecre vitt s ott felmutatott bizonyítványában Koren tanár 16 évesnek írta, ezért tekinthetjük ezt a számot kormegjelölésnek is, de nem zárhatjuk ki, hogy ez a selmeci Magyar Társaság 1838/39. évi tagjainak jelentkezési sorszáma volt (az effajta bejegyzéseknél inkább ez volt az első adat; az életkor-megjelölés a név után szokott állni); hiszen Versényi György adatai szerint az év elején a Társaságnak 45 tagja volt (PHirl 1881. jún. 12., 9; úk. Hatv<sup>2</sup> 1.k. 246); egyébként P az iskola Anyakönyvébe beiratkozásakor 17 éves kort diktált be (I. [[Item:Q334269|az előző adatot]]). A kérdést csak a képzőtársasági jegyzőkönyv előkerülése esetén dönthetnénk el véglegesen. —
 ''Petrovich'': a névnek ez az írásmódja itt tűnik föl P-nél először; ez feltehetőleg azzal függ össze, hogy a Magyar Társaság jegyzőkönyvébe írja be magát, s ezt érzi a legmagyarosabb írásmódnak (vö. H. Törő Györgyi: „Petrovitstól Petőfiig." ItK 1963. 599.). —

@@ Line 5: / Line 5: @@
 '''M:''' Bár a szóban forgó adatokat a fentiek szerint már a múlt század hatvanas éveitől kezdve emlegették, e bejegyzés első szövegszerű közlésének a Kéry Gyulától 1902-ben közreadott facsimilét tekinthetjük (MSzal XXXVII.k. 359., „A selmecbányai lyceum annaleseiből" című cikk keretében), melyet készítője a Magyar Társaság „Érdemkönyv"-ébe P-től saját kezűleg beírt ''A hűtelenhez'' című vers hasonmása fölé helyezett, de más — sajnos, pontosan meg nem jelölt — forrásból másolt ki. Ezt magunk is megállapíthattuk, ti. az az „Érdemkönyv", melyben P legkorábbi verskézirata fennmaradt, néhány éve a budapesti Evangélikus Múzeum tulajdonában van, s ma is hozzáférhető. Ennek ismeretében ma már világosan megállapítható, hogy a hasonmás-közlést az eredeti beírás némi meghamisításával végezték: a vers két részletének elhelyezése a facsimilén más, mint az eredeti kéziratban, Székács Pál versének végét pedig, melyet beírója, a szerző, az előző lapon kezdett el, s a másik lapon, P verse fölött fejezett be, a hasonmás készítője letakarta; ennek helyére kerültek a szóban forgó személyi adatok. Véleményünk szerint mind a versszöveg, mint e személyi bejegyzés a költő ''sk. kézírása:'' az előbbinek különösen az aláírásában fedezhetők fel keze vonásának az iskolában elsajátított szépírástól elkülönülő egyéni jegyei, az utóbbi pedig már ránézésre is teljesen azonos írásúnak tűnik a versszöveggel. — A fénymásolat újabb reprodukcióját I. Martinkó i.t. mellékletén, a 458. és 459. közti táblán. — A bejegyzést azért kelteztük (feltételesen) 1838 szeptemberéből, mert az „Érdemkönyv"-be először bejegyzett, erre érdemesített versek dátumaiból megállapítható, hogy a „Magyar Társaság" munkája már akkor megkezdődött. —
-''[Sorszám? Életkor?]:'' mint láthattuk (I. POkm 15. sz. adat), P-t Aszódról Selmecre vitt s ott felmutatott bizonyítványában Koren tanár 16 évesnek írta, ezért tekinthetjük ezt a számot kormegjelölésnek is, de nem zárhatjuk ki, hogy ez a selmeci Magyar Társaság 1838/39. évi tagjainak jelentkezési sorszáma volt (az effajta bejegyzéseknél inkább ez volt az első adat; az életkor-megjelölés a név után szokott állni); hiszen Versényi György adatai szerint az év elején a Társaságnak 45 tagja volt (PHirl 1881. jún. 12., 9; úk. Hatv<sup>2</sup> 1.k. 246); egyébként P az iskola Anyakönyvébe beiratkozásakor 17 éves kort diktált be (I. az előző adatot). A kérdést csak a képzőtársasági jegyzőkönyv előkerülése esetén dönthetnénk el véglegesen. —
+''[Sorszám? Életkor?]:'' mint láthattuk (I. [[Item:Q334272|POkm 15. sz. adat)]], P-t Aszódról Selmecre vitt s ott felmutatott bizonyítványában Koren tanár 16 évesnek írta, ezért tekinthetjük ezt a számot kormegjelölésnek is, de nem zárhatjuk ki, hogy ez a selmeci Magyar Társaság 1838/39. évi tagjainak jelentkezési sorszáma volt (az effajta bejegyzéseknél inkább ez volt az első adat; az életkor-megjelölés a név után szokott állni); hiszen Versényi György adatai szerint az év elején a Társaságnak 45 tagja volt (PHirl 1881. jún. 12., 9; úk. Hatv<sup>2</sup> 1.k. 246); egyébként P az iskola Anyakönyvébe beiratkozásakor 17 éves kort diktált be (I. az előző adatot). A kérdést csak a képzőtársasági jegyzőkönyv előkerülése esetén dönthetnénk el véglegesen. —
 ''Petrovich'': a névnek ez az írásmódja itt tűnik föl P-nél először; ez feltehetőleg azzal függ össze, hogy a Magyar Társaság jegyzőkönyvébe írja be magát, s ezt érzi a legmagyarosabb írásmódnak (vö. H. Törő Györgyi: „Petrovitstól Petőfiig." ItK 1963. 599.). —

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''17.'''
-'''K:''' Több adat szerint a selmeci líceum „Nemes Magyar Társaság"-ának jegyzőkönyvében maradt fenn P-nek ez a saját kezű bejegyzése (I. SzebNÉ 6., Zilahy 9. stb.), mások úgy vélték, hogy a líceum anyakönyvéből való (pl. a legutóbb Martinkó András: „Az első Petőfi-verskézirat kalandos és szomorú története" című cikkében, ItK 1968. 461., ill. PKrK 1.k. 181.). Az iskolai anyakönyv beiratási bejegyzése (I. az előző adatot) azonban latin nyelvű és jóval több adatból áll; tehát csakis a líceumi magyar képzőtársaság egykorú jegyzőkönyve jöhet számításba (már csak azért is, mert azt kétségkívül teljes egészében magyarul vezették), ehhez azonban nem tudtunk hozzáférni (l. erről részletesebben a POkm 19. sz. adat alábbi jegyzetét); ezért leírását nem adhatjuk, s a rovatcímeket is csak értelemszerűen próbáltuk rekonstruálni. (Ez, mint alább láthatjuk, nem minden kétely nélkül történt.) A bejegyzés fénymásolata fennmaradt, róla I. alább. —
+'''K:''' Több adat szerint a selmeci líceum „Nemes Magyar Társaság"-ának jegyzőkönyvében maradt fenn P-nek ez a saját kezű bejegyzése (I. SzebNÉ 6., Zilahy 9. stb.), mások úgy vélték, hogy a líceum anyakönyvéből való (pl. a legutóbb Martinkó András: „Az első Petőfi-verskézirat kalandos és szomorú története" című cikkében, ItK 1968. 461., ill. PKrK 1.k. 181.). Az iskolai anyakönyv beiratási bejegyzése (I. [[Item:Q334269|az előző adatot]]) azonban latin nyelvű és jóval több adatból áll; tehát csakis a líceumi magyar képzőtársaság egykorú jegyzőkönyve jöhet számításba (már csak azért is, mert azt kétségkívül teljes egészében magyarul vezették), ehhez azonban nem tudtunk hozzáférni (l. erről részletesebben a POkm 19. sz. adat alábbi jegyzetét); ezért leírását nem adhatjuk, s a rovatcímeket is csak értelemszerűen próbáltuk rekonstruálni. (Ez, mint alább láthatjuk, nem minden kétely nélkül történt.) A bejegyzés fénymásolata fennmaradt, róla I. alább. —
 '''M:''' Bár a szóban forgó adatokat a fentiek szerint már a múlt század hatvanas éveitől kezdve emlegették, e bejegyzés első szövegszerű közlésének a Kéry Gyulától 1902-ben közreadott facsimilét tekinthetjük (MSzal XXXVII.k. 359., „A selmecbányai lyceum annaleseiből" című cikk keretében), melyet készítője a Magyar Társaság „Érdemkönyv"-ébe P-től saját kezűleg beírt ''A hűtelenhez'' című vers hasonmása fölé helyezett, de más — sajnos, pontosan meg nem jelölt — forrásból másolt ki. Ezt magunk is megállapíthattuk, ti. az az „Érdemkönyv", melyben P legkorábbi verskézirata fennmaradt, néhány éve a budapesti Evangélikus Múzeum tulajdonában van, s ma is hozzáférhető. Ennek ismeretében ma már világosan megállapítható, hogy a hasonmás-közlést az eredeti beírás némi meghamisításával végezték: a vers két részletének elhelyezése a facsimilén más, mint az eredeti kéziratban, Székács Pál versének végét pedig, melyet beírója, a szerző, az előző lapon kezdett el, s a másik lapon, P verse fölött fejezett be, a hasonmás készítője letakarta; ennek helyére kerültek a szóban forgó személyi adatok. Véleményünk szerint mind a versszöveg, mint e személyi bejegyzés a költő ''sk. kézírása:'' az előbbinek különösen az aláírásában fedezhetők fel keze vonásának az iskolában elsajátított szépírástól elkülönülő egyéni jegyei, az utóbbi pedig már ránézésre is teljesen azonos írásúnak tűnik a versszöveggel. — A fénymásolat újabb reprodukcióját I. Martinkó i.t. mellékletén, a 458. és 459. közti táblán. — A bejegyzést azért kelteztük (feltételesen) 1838 szeptemberéből, mert az „Érdemkönyv"-be először bejegyzett, erre érdemesített versek dátumaiból megállapítható, hogy a „Magyar Társaság" munkája már akkor megkezdődött. —
@@ Line 7: / Line 7: @@
 ''[Sorszám? Életkor?]:'' mint láthattuk (I. POkm 15. sz. adat), P-t Aszódról Selmecre vitt s ott felmutatott bizonyítványában Koren tanár 16 évesnek írta, ezért tekinthetjük ezt a számot kormegjelölésnek is, de nem zárhatjuk ki, hogy ez a selmeci Magyar Társaság 1838/39. évi tagjainak jelentkezési sorszáma volt (az effajta bejegyzéseknél inkább ez volt az első adat; az életkor-megjelölés a név után szokott állni); hiszen Versényi György adatai szerint az év elején a Társaságnak 45 tagja volt (PHirl 1881. jún. 12., 9; úk. Hatv<sup>2</sup> 1.k. 246); egyébként P az iskola Anyakönyvébe beiratkozásakor 17 éves kort diktált be (I. az előző adatot). A kérdést csak a képzőtársasági jegyzőkönyv előkerülése esetén dönthetnénk el véglegesen. —
-''Petrovich'': a névnek ez az írásmódja itt tűnik föl P-nél először; ez feltehetőleg azzal függ össze, hogy a Magyar Társaság jegyzőkönyvébe írja be magát, s ezt érzi a legmagyarosabb írásmódnak (vö. H. Törő Györgyi: „Petrovitstól Petőfiig." IEK 1963. 599.). —
+''Petrovich'': a névnek ez az írásmódja itt tűnik föl P-nél először; ez feltehetőleg azzal függ össze, hogy a Magyar Társaság jegyzőkönyvébe írja be magát, s ezt érzi a legmagyarosabb írásmódnak (vö. H. Törő Györgyi: „Petrovitstól Petőfiig." ItK 1963. 599.). —
-''ékesszóló'': ez az iskolai anyakönyvi bejegyés „Rhetor 1<sup>mi</sup> Anni" adatának magyar megfelelője, l. az előző jegyzetet (rétor: szónok vagy ékesszóló). —
+''ékesszóló'': ez az iskolai anyakönyvi bejegyés „Rhetor 1<sup>mi</sup> Anni" adatának magyar megfelelője, l. [[Item:Q334269|az előző jegyzetet]] (rétor: szónok vagy ékesszóló). —
-''[Születéshely? Lakóhely?]'': ''Szabad Szálás K[is] Kúns[ág]:'' először is szögezzük le, hogy a bejegyés a Kiskunságot jelölő „K. Kúns." rövidítéssel fejeződik be; előfordult ugyanis, hogy ezt a nem könnyen kibetűzhető másolatról K. Kőrös-nek olvasták (mint a lakhely után a születéshely adatát), sőt első ízben Martinkó András is (i.t. 461., de ő a PKrK 1.k. 181. lapján már „K. Kúns."-ra korrigálja. A , K. Kúns." ugyanis állandóan visszatérő, megszokott rövidítés abban a korban, a „K. Kőrös" tudtunkkal kevésbé; de az „ú" ékezete egészen világosan kivehető, a két „ö" pontjai pedig hiányoznak. Azaz: a „K. Kúns." itt az előtte álló, valóban kiskunsági Szabadszállás hovatartozásának megjelölése. A főkérdés tehát az, hogy P itt a kiskunsági Szabadszállást születéshelyeként vagy (családjának) lakóhelyeként tüntette-e föl. Szeberényi határozottan az előbbit állítja, s azzal magyarázza, hogy P a szlováklakta Kiskőrössel szemben itt Selmecen, az idegen környezetben, a magyar lakosságú és nyelvű Szabadszállást részesítette előnyben. Felvetődik a kérdés: ha valóban leplezni akarta kiskőrösi születését, miért nem Kiskunfélegyházát írta ide, ahol másfél éves korától kezdve nevelkedett, s amelyet később ismételten vallott szülőhelyének (l. POkm 132. sz. adat és jegyz.). A kérdést csak a képzőtársasági jegyzőkönyv rovatainak ismeretében dönthetnénk el hatá- rozottan; egyelőre elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy P ide tudatosan a lakóhelyet írta be, s csak élőszóban hangoztatta Szeberényi előtt szabadszállási születését.
+''[Születéshely? Lakóhely?]'': ''Szabad Szálás K[is] Kúns[ág]:'' először is szögezzük le, hogy a bejegyés a Kiskunságot jelölő „K. Kúns." rövidítéssel fejeződik be; előfordult ugyanis, hogy ezt a nem könnyen kibetűzhető másolatról K. Kőrös-nek olvasták (mint a lakhely után a születéshely adatát), sőt első ízben Martinkó András is (i.t. 461., de ő a PKrK 1.k. 181. lapján már „K. Kúns."-ra korrigálja. A „K. Kúns." ugyanis állandóan visszatérő, megszokott rövidítés abban a korban, a „K. Kőrös" tudtunkkal kevésbé; de az „ú" ékezete egészen világosan kivehető, a két „ö" pontjai pedig hiányoznak. Azaz: a „K. Kúns." itt az előtte álló, valóban kiskunsági Szabadszállás hovatartozásának megjelölése. A főkérdés tehát az, hogy P itt a kiskunsági Szabadszállást születéshelyeként vagy (családjának) lakóhelyeként tüntette-e föl. Szeberényi határozottan az előbbit állítja, s azzal magyarázza, hogy P a szlováklakta Kiskőrössel szemben itt Selmecen, az idegen környezetben, a magyar lakosságú és nyelvű Szabadszállást részesítette előnyben. Felvetődik a kérdés: ha valóban leplezni akarta kiskőrösi születését, miért nem Kiskunfélegyházát írta ide, ahol másfél éves korától kezdve nevelkedett, s amelyet később ismételten vallott szülőhelyének (l. POkm 132. sz. adat és jegyz.). A kérdést csak a képzőtársasági jegyzőkönyv rovatainak ismeretében dönthetnénk el határozottan; egyelőre elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy P ide tudatosan a lakóhelyet írta be, s csak élőszóban hangoztatta Szeberényi előtt szabadszállási születését.