JakabÉva: Created page with "'''132.''' '''K:''' Nagybánya (Baia-Mare, Románia), Áll. Levéltár, anyakönyvek gyűjteménye. A bejegyzést tartalmazó lap fénymásolata: OL, Mikrofilmtár, H. 545...."

2023-05-24T07:25:02Z

Created page with "'''132.''' '''K:''' Nagybánya (Baia-Mare, Románia), Áll. Levéltár, anyakönyvek gyűjteménye. A bejegyzést tartalmazó lap fénymásolata: OL, Mikrofilmtár, H. 545...."

New page

'''132.'''

'''K:''' Nagybánya (Baia-Mare, Románia), Áll. Levéltár, anyakönyvek gyűjteménye. A bejegyzést tartalmazó lap fénymásolata: OL, Mikrofilmtár, H. 545. sz. —

'''M:''' Magyar Hírlap 1897. nov. 11., 313. sz. 8. (innen: VU 1897. nov. 14., 777., „Petőfi házassága" címen; újabban Mezősi Károly és Dienes András hivatkozott az anyakönyvi bejegyzésre (egy 1954-ben kelt hiteles másolat alapján) a legutóbbi szülőhely-vitában (I. ItK 1959. 495., Dienes: FP 79; vö. még Fekete: PSÉ 1. k. 27.). Első teljes és hiteles közlése tudomásunk szerint az itteni.

''8 September:'' P 1847. máj. 16-án érkezett Pestről Erdődre, hogy Júlia kezét apjától megkérje. Az apa először határozottan elutasította, Júlia azonban kitartott a költő mellett, végül aztán — pár napi huzavona után, máj. 25-én — P elnyerte Júlia házassági ígéretét; ekkor tűzték ki az esküvőt 1847. szept. 8-ára, megismerkedésük első évfordulójára. (L. FPÉ 3. k. 84—87., VP 7. k. 353. Az esküvő lefolyásáról P ''XVII. Úti levelében'' számol be, I. VP 5. k. 71—72.; az emlékezéseket 1. Hatv<sup>2</sup> 2. k. 156—157.)—

''Származások s Lak hellyek stb.'': arról, hogy P az adatok bediktálásakor „Félegyházi" származásúnak vallotta magát, Mezősi Károly és Dienes András (a kiskunfélegyházi, ill. a kiskőrösi álláspont védelmében) egymással ellentétes felfogást képviselt (I. feljebb a megjelenési adatokkal kapcsolatban idézett cikkeiket, ill. Fekete Sándor hozzászólását); bár Júlia erdődinek mondta magát, holott valójában Keszthelyen született (l. Függ. 7. sz. adat és jegyz.), a P-től bediktált adatot csak a születéshely megjelölésének tekinthetjük, hiszen a Petrovits család Kiskunfélegyházáról 1830-ban elköltözött, s attól kezdve formálisan a költőnek is megszakadt a kapcsolata a várossal; 1844-től kezdve pedig — kisebb-nagyobb megszakításokkal — folyamatosan pesti lakos volt. Hogy félegyházinak vallotta magát, véleményünk szerint (egyéb, kiskun származására, mivoltára utaló nyilatkozataival egyetemben) azért tette, mert e városban nevelkedett, s a kiváltságos Kiskun Kerületben eszmélkedett, vált felnőtté (vö. a keresztelési anyakönyvi bejegyzéshez fűzött jegyzetünkben erről mondottakkal, POkm 1. sz.) —

''Pest'' valójában 1847. okt. 1-jétől lett az ifjú házaspár lakhelye: ekkortól kezdve kötötte le Egressy Gábor a költő kérésére még 1847 nyarán azt a Dohány utcai lakást („Schiller-ház" 1. emelet), amelybe a mézeshetek és a kolozsvári út után (november első napjaiban) költöztek, s ahol 1848 augusztusáig laktak (I. VP 7. k. 78—79., 372.). —

''Tanuk'': a házassági tanúk személye P eredeti tervéhez képest megváltozott; először Várady Antalt és Jókai Mórt kérte fel erre a tisztre, kikkel 1846. évi együttlakásuk idején kölcsönösen ilyen értelmű fogadalmat tettek (l. gyűjtésünkben 108. sz. jegyz.); mivel azonban egyikük sem utazott le Erdődre, P-nek az utolsó napokban helyettesítésükről kellett gondoskodnia (l. Váradyhoz 1847. aug. 26-án írt sürgető levelét s a hozzá fűzött jegyzetet: VP 7. k. 92., ill. 380-381.; NB. a levélnek a közlés óta előkerült az eredeti kézirata is, mely a múlt század végén közöltnél teljesebb szövegű: MTAK Kézirattára K 521/25. sz., vö. Sáfrán Györgyi közlésével, MNemz 1977. máj. 10., 108. sz. 4.). —

''Lauka József Ur'': erdődi uradalmi ügyészségi segéd volt (egyéb adatait nem ismerjük), akit P nyilván Pesten lakó fivére, Lauka Gusztáv író (1818—1902) révén ismert és kért fel házassági tanúnak (vö. VP 7. k. 378.). —

''Sas Kálmán Ur:'' Sass Kálmánról (közelebbi életrajzi adatait nem ismerjük), ki P egykori tanulótársának, mindvégig jó barátjának és orvosának, Sass Károlynak (1822-1891) testvéröccse volt, s 1845 szeptembere óta erdődi uradalmi írnok és Szendrey Ignác beosztottja lévén a költő és Júlia közt 1846/1847 fordulója táján közvetítő szerepet játszott, l. VP 7. k. 331—335. —

R''eversalis mellett'': hogy P már augusztus első felében megegyezett Júliával a reverzális kérdésében, tehát hogy születendő gyermekeiket katolikus vallásban fogják nevelni, kitűnik abból a latin nyelvű kérvényből, melyet a menyasszony nevében az itt is megnevezett eskető és e bejegyzést író lelkész, Kalos István, a szatmári püspökhöz intézett (I. előző adat és jegyz.). —

''háromszori hirdetéstöll felmentettek'': az imént említettkérvény éppen erre vonatkozott, s a szóban forgó bejegyzés igazolja, hogy a püspök a kérelmet teljesítette (I. uo.). —

''A vő elbotsájtatott'': erre az aug. 18-i kérvény is utal (I. előző jegyz.). —

''A menyasszonyt Koltora viszik:'' P és Júlia gróf Teleki Sándor koltói kastélyában töltötte a mézesheteit (szept. 9-től okt. 20-ig), közismert (l. P ''XVII. és XVIII. Úti levelé''t, VP 5. k. 71-75.; az emlékezésanyagot Hatv<sup>2</sup> a „Feleségek felesége" című fejezetben közli: 2. k. 127-183.).

Annotáció Q334210 - Revision history

JakabÉva: Created page with "'''132.''' '''K:''' Nagybánya (Baia-Mare, Románia), Áll. Levéltár, anyakönyvek gyűjteménye. A bejegyzést tartalmazó lap fénymásolata: OL, Mikrofilmtár, H. 545...."