Annotáció Q330367 - Revision history

JakabÉva at 09:02, 17 May 2023

2023-05-17T09:02:00Z

JakabÉva at 10:02, 15 May 2023

2023-05-15T10:02:38Z

JakabÉva at 09:57, 15 May 2023

2023-05-15T09:57:07Z

JakabÉva at 09:55, 15 May 2023

2023-05-15T09:55:02Z

JakabÉva: Created page with "39. K: Lh. ism. (vö. fenti 25. sz. jegyz.). — M: Bayer 274., levélben megküldött másolat alapján; Baróti 383., az eredeti forrásból, a 6. sz. lapalji jegyzetben. Ez..."

2023-05-15T09:52:23Z

Created page with "39. K: Lh. ism. (vö. fenti 25. sz. jegyz.). — M: Bayer 274., levélben megküldött másolat alapján; Baróti 383., az eredeti forrásból, a 6. sz. lapalji jegyzetben. Ez..."

New page

39. K: Lh. ism. (vö. fenti 25. sz. jegyz.). — M: Bayer 274., levélben megküldött másolat alapján; Baróti 383., az eredeti forrásból, a 6. sz. lapalji jegyzetben. Ez utóbbi közlés betűhív szövegét adjuk. Bayer megjegyzi, hogy az általa közzétett , mindhárom napiparancs Moulholand ezredestől való" (erről az osztrák tisztről l. feljebb 34. sz. jegyz.).

Az 1841. jan. 25-én történt másodfokú alkalmatlansági felülvizsgálat vagy szuperarbitrium (I. fenti 36. sz. adat és jegyz.) alapján végleg határoztak P elbocsátásáról, erre azonban ténylegesen csak több mint egy hónap múlva, Sopronban (tehát ugyanott, ahol 1839. szept. 6-án katonának állt) kerülhetett sor. A leszerelők (rokkantak és „kiszolgáltak": idejüket letöltöttek) nagyobb csoportját febr. 10-én indították útnak Zágrábból (I. előző adat és jegyz.), és febr. 20-a körül érkezhettek a leszerelés helyére, Sopronba, mert 22-én szolgáltatták be a köpenyeket (l. Baróti 284.; tévesen Zágrábot ír Sopron helyett, ahová a köpenyeket még kétségkívül magukkal vitték). Baróti szerint még az 1840. febr. 7-i ezredparancs intézkedett úgy, hogy az obsitosok „viselt egyenruhájukat, sipkájukat, bakancsukat és fehérneműjüket" megtarthatják, köpenyüket azonban vissza kell szolgáltatniuk. (Baróti 384., a 2. sz. lapalji jegyzetben.) Baróti febr. 14—15-re teszi a transzport megérkezését, Dienes ezt (TanPet 38.; 84. sz. jegyz.) kétségbe vonja: túl korainak találja. A leszerelés Dienes véleménye szerint kb. egy hetet vett igénybe. Ez idő alatt kapták meg az „obsitot": ti. a katonaságnál eltöltött időt és az elbocsátást tanúsító búcsúlevelet. Petőfi „obsitoslevele" nem maradt fönn. Katonaélet című versében így ír erről a nevezetes okmányfajtáról:

Ha pedig az időd lejárt,

Obsitot kapsz, de mekkorát!

S tudod mért kapsz ilyen nagyot?

Hogy legyen itthon paplanod.

— ''In Folge der h[ohen] General-Commando-Verordnung'' stb.: az itt említett két főhadparancsnoksági rendelet egyikét, az 586. számút I. fent 37. sz. alatt; a 610. sz.-ról pedig ennek jegyzetében szólunk.

← Older revision		Revision as of 09:02, 17 May 2023
Line 1:		Line 1:
−	39. K: Lh. ism. (vö. [[Item:Q330371\|fenti 25. sz. jegyz.]]). — M: Bayer 274., levélben megküldött másolat alapján; Baróti 383., az eredeti forrásból, a 6. sz. lapalji jegyzetben. Ez utóbbi közlés betűhív szövegét adjuk. Bayer megjegyzi, hogy az általa közzétett , mindhárom napiparancs Moulholand ezredestől való" (erről az osztrák tisztről l. feljebb 34. sz. jegyz.).	+	'''39.''' K: Lh. ism. (vö. [[Item:Q330371\|fenti 25. sz. jegyz.]]). — M: Bayer 274., levélben megküldött másolat alapján; Baróti 383., az eredeti forrásból, a 6. sz. lapalji jegyzetben. Ez utóbbi közlés betűhív szövegét adjuk. Bayer megjegyzi, hogy az általa közzétett , mindhárom napiparancs Moulholand ezredestől való" (erről az osztrák tisztről l. feljebb 34. sz. jegyz.).

	Az 1841. jan. 25-én történt másodfokú alkalmatlansági felülvizsgálat vagy szuperarbitrium (I. [[Item:Q330350\|fenti 36. sz. adat és jegyz]].) alapján végleg határoztak P elbocsátásáról, erre azonban ténylegesen csak több mint egy hónap múlva, Sopronban (tehát ugyanott, ahol 1839. szept. 6-án katonának állt) kerülhetett sor. A leszerelők (rokkantak és „kiszolgáltak": idejüket letöltöttek) nagyobb csoportját febr. 10-én indították útnak Zágrábból ([[Item:Q330370\|I. előző adat és jegyz.]]), és febr. 20-a körül érkezhettek a leszerelés helyére, Sopronba, mert 22-én szolgáltatták be a köpenyeket (l. Baróti 284.; tévesen Zágrábot ír Sopron helyett, ahová a köpenyeket még kétségkívül magukkal vitték). Baróti szerint még az 1840. febr. 7-i ezredparancs intézkedett úgy, hogy az obsitosok „viselt egyenruhájukat, sipkájukat, bakancsukat és fehérneműjüket" megtarthatják, köpenyüket azonban vissza kell szolgáltatniuk. (Baróti 384., a 2. sz. lapalji jegyzetben.) Baróti febr. 14—15-re teszi a transzport megérkezését, Dienes ezt (TanPet 38.; 84. sz. jegyz.) kétségbe vonja: túl korainak találja. A leszerelés Dienes véleménye szerint kb. egy hetet vett igénybe. Ez idő alatt kapták meg az „obsitot": ti. a katonaságnál eltöltött időt és az elbocsátást tanúsító búcsúlevelet. Petőfi „obsitoslevele" nem maradt fönn. Katonaélet című versében így ír erről a nevezetes okmányfajtáról:		Az 1841. jan. 25-én történt másodfokú alkalmatlansági felülvizsgálat vagy szuperarbitrium (I. [[Item:Q330350\|fenti 36. sz. adat és jegyz]].) alapján végleg határoztak P elbocsátásáról, erre azonban ténylegesen csak több mint egy hónap múlva, Sopronban (tehát ugyanott, ahol 1839. szept. 6-án katonának állt) kerülhetett sor. A leszerelők (rokkantak és „kiszolgáltak": idejüket letöltöttek) nagyobb csoportját febr. 10-én indították útnak Zágrábból ([[Item:Q330370\|I. előző adat és jegyz.]]), és febr. 20-a körül érkezhettek a leszerelés helyére, Sopronba, mert 22-én szolgáltatták be a köpenyeket (l. Baróti 284.; tévesen Zágrábot ír Sopron helyett, ahová a köpenyeket még kétségkívül magukkal vitték). Baróti szerint még az 1840. febr. 7-i ezredparancs intézkedett úgy, hogy az obsitosok „viselt egyenruhájukat, sipkájukat, bakancsukat és fehérneműjüket" megtarthatják, köpenyüket azonban vissza kell szolgáltatniuk. (Baróti 384., a 2. sz. lapalji jegyzetben.) Baróti febr. 14—15-re teszi a transzport megérkezését, Dienes ezt (TanPet 38.; 84. sz. jegyz.) kétségbe vonja: túl korainak találja. A leszerelés Dienes véleménye szerint kb. egy hetet vett igénybe. Ez idő alatt kapták meg az „obsitot": ti. a katonaságnál eltöltött időt és az elbocsátást tanúsító búcsúlevelet. Petőfi „obsitoslevele" nem maradt fönn. Katonaélet című versében így ír erről a nevezetes okmányfajtáról:

@@ Line 1: / Line 1: @@
 . K: Lh. ism. (vö. [[Item:Q330371|fenti 25. sz. jegyz.]]). — M: Bayer 274., levélben megküldött másolat alapján; Baróti 383., az eredeti forrásból, a 6. sz. lapalji jegyzetben. Ez utóbbi közlés betűhív szövegét adjuk. Bayer megjegyzi, hogy az általa közzétett , mindhárom napiparancs Moulholand ezredestől való" (erről az osztrák tisztről l. feljebb 34. sz. jegyz.).
-Az 1841. jan. 25-én történt másodfokú alkalmatlansági felülvizsgálat vagy szuperarbitrium (I. fenti 36. sz. adat és jegyz.) alapján végleg határoztak P elbocsátásáról, erre azonban ténylegesen csak több mint egy hónap múlva, Sopronban (tehát ugyanott, ahol 1839. szept. 6-án katonának állt) kerülhetett sor. A leszerelők (rokkantak és „kiszolgáltak": idejüket letöltöttek) nagyobb csoportját febr. 10-én indították útnak Zágrábból (I. előző adat és jegyz.), és febr. 20-a körül érkezhettek a leszerelés helyére, Sopronba, mert 22-én szolgáltatták be a köpenyeket (l. Baróti 284.; tévesen Zágrábot ír Sopron helyett, ahová a köpenyeket még kétségkívül magukkal vitték). Baróti szerint még az 1840. febr. 7-i ezredparancs intézkedett úgy, hogy az obsitosok „viselt egyenruhájukat, sipkájukat, bakancsukat és fehérneműjüket" megtarthatják, köpenyüket azonban vissza kell szolgáltatniuk. (Baróti 384., a 2. sz. lapalji jegyzetben.) Baróti febr. 14—15-re teszi a transzport megérkezését, Dienes ezt (TanPet 38.; 84. sz. jegyz.) kétségbe vonja: túl korainak találja. A leszerelés Dienes véleménye szerint kb. egy hetet vett igénybe. Ez idő alatt kapták meg az „obsitot": ti. a katonaságnál eltöltött időt és az elbocsátást tanúsító búcsúlevelet. Petőfi „obsitoslevele" nem maradt fönn. Katonaélet című versében így ír erről a nevezetes okmányfajtáról:
+Az 1841. jan. 25-én történt másodfokú alkalmatlansági felülvizsgálat vagy szuperarbitrium (I. [[Item:Q330350|fenti 36. sz. adat és jegyz]].) alapján végleg határoztak P elbocsátásáról, erre azonban ténylegesen csak több mint egy hónap múlva, Sopronban (tehát ugyanott, ahol 1839. szept. 6-án katonának állt) kerülhetett sor. A leszerelők (rokkantak és „kiszolgáltak": idejüket letöltöttek) nagyobb csoportját febr. 10-én indították útnak Zágrábból ([[Item:Q330370|I. előző adat és jegyz.]]), és febr. 20-a körül érkezhettek a leszerelés helyére, Sopronba, mert 22-én szolgáltatták be a köpenyeket (l. Baróti 284.; tévesen Zágrábot ír Sopron helyett, ahová a köpenyeket még kétségkívül magukkal vitték). Baróti szerint még az 1840. febr. 7-i ezredparancs intézkedett úgy, hogy az obsitosok „viselt egyenruhájukat, sipkájukat, bakancsukat és fehérneműjüket" megtarthatják, köpenyüket azonban vissza kell szolgáltatniuk. (Baróti 384., a 2. sz. lapalji jegyzetben.) Baróti febr. 14—15-re teszi a transzport megérkezését, Dienes ezt (TanPet 38.; 84. sz. jegyz.) kétségbe vonja: túl korainak találja. A leszerelés Dienes véleménye szerint kb. egy hetet vett igénybe. Ez idő alatt kapták meg az „obsitot": ti. a katonaságnál eltöltött időt és az elbocsátást tanúsító búcsúlevelet. Petőfi „obsitoslevele" nem maradt fönn. Katonaélet című versében így ír erről a nevezetes okmányfajtáról:
 Ha pedig az időd lejárt,

← Older revision		Revision as of 09:57, 15 May 2023
Line 11:		Line 11:
	Hogy legyen itthon paplanod.		Hogy legyen itthon paplanod.

−	— ''In Folge der h[ohen] General-Commando-Verordnung'' stb.: az itt említett két főhadparancsnoksági rendelet egyikét, az 586. számút I. fent 37. sz. alatt; a 610. sz.-ról pedig ennek jegyzetében szólunk.	+	— ''In Folge der h[ohen] General-Commando-Verordnung'' stb.: az itt említett két főhadparancsnoksági rendelet egyikét, az 586. számút I. fent [[Item:Q330631\|37. sz. alatt]]; a 610. sz.-ról pedig ennek jegyzetében szólunk.

← Older revision		Revision as of 09:55, 15 May 2023
Line 1:		Line 1:
−	39. K: Lh. ism. (vö. fenti 25. sz. jegyz.). — M: Bayer 274., levélben megküldött másolat alapján; Baróti 383., az eredeti forrásból, a 6. sz. lapalji jegyzetben. Ez utóbbi közlés betűhív szövegét adjuk. Bayer megjegyzi, hogy az általa közzétett , mindhárom napiparancs Moulholand ezredestől való" (erről az osztrák tisztről l. feljebb 34. sz. jegyz.).	+	39. K: Lh. ism. (vö. [[Item:Q330371\|fenti 25. sz. jegyz.]]). — M: Bayer 274., levélben megküldött másolat alapján; Baróti 383., az eredeti forrásból, a 6. sz. lapalji jegyzetben. Ez utóbbi közlés betűhív szövegét adjuk. Bayer megjegyzi, hogy az általa közzétett , mindhárom napiparancs Moulholand ezredestől való" (erről az osztrák tisztről l. feljebb 34. sz. jegyz.).

	Az 1841. jan. 25-én történt másodfokú alkalmatlansági felülvizsgálat vagy szuperarbitrium (I. fenti 36. sz. adat és jegyz.) alapján végleg határoztak P elbocsátásáról, erre azonban ténylegesen csak több mint egy hónap múlva, Sopronban (tehát ugyanott, ahol 1839. szept. 6-án katonának állt) kerülhetett sor. A leszerelők (rokkantak és „kiszolgáltak": idejüket letöltöttek) nagyobb csoportját febr. 10-én indították útnak Zágrábból (I. előző adat és jegyz.), és febr. 20-a körül érkezhettek a leszerelés helyére, Sopronba, mert 22-én szolgáltatták be a köpenyeket (l. Baróti 284.; tévesen Zágrábot ír Sopron helyett, ahová a köpenyeket még kétségkívül magukkal vitték). Baróti szerint még az 1840. febr. 7-i ezredparancs intézkedett úgy, hogy az obsitosok „viselt egyenruhájukat, sipkájukat, bakancsukat és fehérneműjüket" megtarthatják, köpenyüket azonban vissza kell szolgáltatniuk. (Baróti 384., a 2. sz. lapalji jegyzetben.) Baróti febr. 14—15-re teszi a transzport megérkezését, Dienes ezt (TanPet 38.; 84. sz. jegyz.) kétségbe vonja: túl korainak találja. A leszerelés Dienes véleménye szerint kb. egy hetet vett igénybe. Ez idő alatt kapták meg az „obsitot": ti. a katonaságnál eltöltött időt és az elbocsátást tanúsító búcsúlevelet. Petőfi „obsitoslevele" nem maradt fönn. Katonaélet című versében így ír erről a nevezetes okmányfajtáról:		Az 1841. jan. 25-én történt másodfokú alkalmatlansági felülvizsgálat vagy szuperarbitrium (I. fenti 36. sz. adat és jegyz.) alapján végleg határoztak P elbocsátásáról, erre azonban ténylegesen csak több mint egy hónap múlva, Sopronban (tehát ugyanott, ahol 1839. szept. 6-án katonának állt) kerülhetett sor. A leszerelők (rokkantak és „kiszolgáltak": idejüket letöltöttek) nagyobb csoportját febr. 10-én indították útnak Zágrábból (I. előző adat és jegyz.), és febr. 20-a körül érkezhettek a leszerelés helyére, Sopronba, mert 22-én szolgáltatták be a köpenyeket (l. Baróti 284.; tévesen Zágrábot ír Sopron helyett, ahová a köpenyeket még kétségkívül magukkal vitték). Baróti szerint még az 1840. febr. 7-i ezredparancs intézkedett úgy, hogy az obsitosok „viselt egyenruhájukat, sipkájukat, bakancsukat és fehérneműjüket" megtarthatják, köpenyüket azonban vissza kell szolgáltatniuk. (Baróti 384., a 2. sz. lapalji jegyzetben.) Baróti febr. 14—15-re teszi a transzport megérkezését, Dienes ezt (TanPet 38.; 84. sz. jegyz.) kétségbe vonja: túl korainak találja. A leszerelés Dienes véleménye szerint kb. egy hetet vett igénybe. Ez idő alatt kapták meg az „obsitot": ti. a katonaságnál eltöltött időt és az elbocsátást tanúsító búcsúlevelet. Petőfi „obsitoslevele" nem maradt fönn. Katonaélet című versében így ír erről a nevezetes okmányfajtáról: