Annotáció Q330293 - Revision history

JakabÉva at 09:28, 19 May 2023

2023-05-19T09:28:17Z

JakabÉva at 09:00, 19 May 2023

2023-05-19T09:00:55Z

JakabÉva at 13:17, 18 May 2023

2023-05-18T13:17:48Z

JakabÉva: Created page with "['''JúI.]''' (Kertbeny: ,,Gedichte von A.P.”) Kertbeny a kötet P-nek szóló ajánlását és bevezetését egyaránt I849 májusából keltezte. a Heinének szánt tiszte..."

2023-05-18T13:11:28Z

Created page with "['''JúI.]''' (Kertbeny: ,,Gedichte von A.P.”) Kertbeny a kötet P-nek szóló ajánlását és bevezetését egyaránt I849 májusából keltezte. a Heinének szánt tiszte..."

New page

['''JúI.]''' (Kertbeny: ,,Gedichte von A.P.”) Kertbeny a kötet P-nek szóló ajánlását és bevezetését egyaránt I849 májusából keltezte. a Heinének szánt tiszteletpéldányt pedig I849. júl. 30-áról datált levél kíséretében küldte el a német költőnek. Ezek az adatok valószínűsítik. hogy a kiadvány július folyamán került ki a sajtó alól. (Kertbenyről I. „Petőfi-adattár.” Il. k., a 33. sz. levél jegyzetét; a fordításkötet megjelenésének előzményeiről, körülményeiről I. Kiss József: ..P verseinek egykorú fordításai.” ItK I973. I. sz., 46-48.) A kötet bevezetéséről szólva Turóczi-Trostler József így írt: ..Heine érzéke kellett hozzá, hogy kihallja Petőfi dalaiból egy újjászülető egészséges világ hangját. Amit pedig »lelki t`ülével« nem hall ki belőle, azt pótolja Kertbeny elősza va, amely első ízben mitizálja s emeli Petőfi alakját olyan kozmikus magasságba. ahová már alig bírja követni a szem." Stb. (L. Tl`J: MIVI 2. k., 573--574.) – zu Dunai/eese: amikor Kertbeny P-vel megismerkedett, P szülei még Dunavecsén laktak; ebből következtethetett tévesen arra, hogy a költő ott született. wo sein Vater lebt: a szülők I845-től kezdve többször változtatták lakóhelyüket, I848 nyarán pedig P magához vette öket pesti lakásába. Az apa I849. márc. 2l-én, az anya pedig máj. I7-én Pesten meghalt, tehát a fordításkötet megjelenése idején már egyikük sem volt életben. – das erste Bändchen stb.: P első verseskötete nem I846-ban, hanem I844 öszén jelent meg. – zehn Werke.` ezt a tíz kötetet (valójában csak kilenc jelent meg) Kertbeny mindjárt jegyzékbe is foglalja: ez annyira hibás. hogy a tévedéseket összefoglalőan soroljuk fel. Már a csoportosítás is erősen kifogásolható. amennyiben a János vitézt – feltehetően az elbeszélés mesés elemei és furcsaságai miatt – A helység kalapáesával együtt a ,,Komikus eposz” cím alá sorolja, a Felhők ciklust (és a meg sem valósult Csillagtalan éjeket) pedig ,,Rapszódiák" cím alatt csoportosítja. Legfeltűnöbbek azonban sorozatos évszámtévedései (tíz közül csak egy a helyes!), valamint a címelírások, ill. sajtóhibák. Ezért itt a korrekciónak azt a módját választjuk, hogy az adott jegyzék rendjében haladva felsoroljuk a helyes címeket és évszámokat (a műfajmegjelölések ésacímfordítások mellőzésével): Versek l842–l844. Pest, I844. – Versek l844– l845. [Tehát nem ,,Ujabb Kőltemények"!] Pest, I845. – Szerelem gyóngyetˇ. Pest, I845. – C:ipruslombok Etelke sirjáról. Pest, I845. – János vitéz. Pest, I845. (2. változatlan kiad. l846.) – A helység kalapácsa. Pest, I844. – A C`sillagtalan éjek c. ciklust P csak tervezte (nem I847-ben, hanem az előző év első felében, I. a PDI l846. ápr. 30-i hírét; vö. EPN I88), de külön kötetben nem adta ki; csak találgathatjuk, hogy mely verseit szánta volna ebbe; ezek azután az I847 elején megjelent Összes költeményeknek azt a verscsoportját gyarapították, amelynek darabjai előbb kötetben nem jelentek meg. Felhők. Pest, I846. – Tigris és ht`éna. Pest, I847. [Ez az egyetlen helyes évszám Kertbeny jegyzékében.] – A hóhér kötele. Pest, I846. Végül meg kell jegyeznünk, hogy Kertbeny – érthetetlen módon – kihagyja összeállításából kétségkívül legfontosabb forrását, az Összes költemények említett első, egykötetes kiadását (ÖKI). Hogy ezt használta, számos olyan fordítás bizonyítja, amelyeknek eredetijéhez csak ennek révén juthatott hozzá, így pl. a kötet ,,Szabadság, szerelem ” kezdetű jeligéjéhez (német nyelvü megfelelöjét I. a fordításkötet 349. lapján) stb. – ein sehr künstliches Epos.' ti. a „Dorottya” (I799). – im Style des Piron oder Casti.` Piron, Alexis ( I689– I773), francia költő, szatírák és vásári bohózatok szerzője; Casti, Giovanni Battista (l724-l803) olasz lírikus és drámaíró, I. Ferenc udvari költője. – Et`ne erste Liebe brachte die „Liebesperlen hogy ki volt P ,,első” szerelme, máig sem egészen tisztázott kérdés; az azonban tény, hogy a Csapó Etelkéhez intézett Cipruslombok ciklus (I845 eleje) megelőzte az I845 nyarán-őszén keletkezett Szerelem gyo`ng–ı`eit, amelyet a költő Mednyánszky Bertának ajánlott. – einer unserer Kritiker nem tudjuk, kivolt ez a (német'?) kritikus. – Gerichtstafelbeisitzer im Neograder COmitat: Kertbeny a PHirl I847. okt. 28-i számából értesült arról, hogy P-t – Gömör és Zemplén megye után harmadikként – Nógrád megye is tiszteletbeli táblabirájává választotta. a tudósitásból kiszámíthatóan okt. I9-én (az adatot I. gyűjtésűnkben). – daraufheiratete er set`ne zweite Liebe.` Kertbeny fogalmazásáből arra lehetne következtetni, hogy a táblabiróvá választás és a házasságkötés okozati kapcsolatban állt egymással, ami természetesen merő tévedés; P egyébként már hetekkel előbb, szept. 8-án feleségül vette Juliát; őt azért tekinti Kertbeny a költő második szerelmének, mert (mint láttuk) Etelkát és Bertát egy személynek véli. – Pesti Divatlap: P a PDI-nek – I846 második félévétől kezdve – Vahot lmrével történt összetüzése és szakitásuk után nem adott többé verseket (ennek hátteréről, körülményeiről I. I847. márc. 3 I -én Arany Jánoshoz intézett levelét. VP 7. k., 54-55). – als ich et`nes Tages mit Karl Beck stb.: vö. Kertbeny néhány évvel későbbi emlékezésével: „Beck Károly az ünneplett német költő, Pestre (szülőföldére) érkezett. s miután Petőfi költeményeiböl néhányat szó szerint le|`orditék előtte, vágy támadt benne. szellemrokonával megismerkedni. – Petőfi meglátogatá Becket s nehány perc mulva igen megbarátkoztak. Petőfi maga fordított le magyarul nem értő honlitársának vagy 30 verset német prózában; ez utóbbi megigéré még akkor, hogy versekbe kidolgozandja, s nem sokára ki fogja adni.” (Szépirodalmi Szemle, I853. I9. sz., 29|, az ,,lrodalmunk tul a határokon ll.” c. cikkben). Karl Beck, a magyar származású német költő (I8I7-I879) I846 tavaszán Pesten járt, s ekkor Petőfivel is találkozott; beszélgetésükről feljegyzéseket készített (vö. Kiss J.: ..P műveinek egykorú fordításai.” ItK I973. I. sz., 38 39). Feltehető, hogy Kertbeny volt a közvetítő kcttöjűk között, mert csak ezután, I846 májusában hagyta el Magyarországot (vö. Martinkó András: ..P és Karl Beck." PMozaik. l60–l74). –auch von Uhland, Karl Beck und Lenau.` P ezektől a német költőktől semmit sem fordított. – das .,Schenkenbuch" [,,Csárdakönyv.”] ti. Kertbeny e fordításkötetének ilyen című (II.) fejezete, amely nagyobb részében bordalokat tartalmaz. – ein Niirnherger Grübel: Johann Konrad Grübel (l736–l809) nürnbergi kézműves mester, aki városa dialektusában írt költeményeivel (I802) nagy sikert aratott; Goethe is kedvezően nyilatkozott róluk. – Steen Blicher` Blicher, Steen Stensen (I782–l848) dán író, főként a jütföldi népcsoport képviselője a világirodalomban. (L. ViLex I. k., 973-974). – Bellmann.` Bellman. Carl Michael (I740-l795) svéd költő, a dallamra irt bor- és helyzetdal mestere (uo. 805-807). – Prati, Giovanni (I8l4-I884) népszerű olasz költő; Kertbeny itt valószínűleg ,,Cantí per il popolo” c., I843-ban megjelent kötetére céloz. – due –/ontane, che di diverse eljetto hanno liquore.' két forrás, és mennyire különböző hatású folyadék! – (Die) Götter Griechenlands,' Schiller költeményére céloz. – das Wort eines Freundes: nem tudjuk, kinek a megállapítását idézi Kertbeny. – von J. Dux: a megjelölt lapokon található I6 fordítást ugyanis Kertbeny Dux Adolfnak (a J. sajtóhiba!) I846-ban kiadott kötetéből (Ausgewählte Gedichte von Petőfi. Wien. Mörschner et Bianchi) vette át (a kötet leírását I. gyűjtésünkben, I846. szept. eleje keltezéssel) –das Lied Seite 328 von L. Kompert übersetzt: a Hajétjfi vagy. légy;/ét–'fi c. versnek ez a – tudomásunk szerint – legelső fordítása Leopold Kompert (I822--I886) osztrák írótól való, aki IB43-I847 között Magyarországon élt (róla és fordításáról I. TTJ:MlVl 2. k., 535-536). Nevezetes körülmény, hogy ennek a forditáskötetnek ez az egyetlen egy darabja, amelynek eredetije az ÖKI megjelenése után keletkezett; nem tudjuk, hogyan jutott hozzá a forditáshoz Kertbeny (nincs tudomásunk róla, hogy ez I849 előtt valahol már megjelent volna): talán levélben kapta Komperttől. – Marquis de Custine, Astolphe (l790–I857) francia utazó, író. – A mottóként idézett versrészletekról: Scott versének magyar nyelvű műfordításáról nincs tudomásunk. Nyers átültctésc: ,,Van-e a földön olyan halott lelkű ember, aki sosem mondta volna magában: »Ez az enyém, az én szüIöhazám!«, akinek a szíve nem vert hevesebben, amikor idegen földi vándorútja végén hazafelé fordította lépteit? Ha létezik ilyen, menj, nézd meg jól, mert az efajtát a költő lelkesedése sosem ragadja magávaI." – A második idézetei Kertbeny Giovanni Battista Níccolini (l782–l86I) olasz író és történész fő művéből, I843-ban írt és kiadott tragédiájából vette; ennek a címben megnevezett hőse, Arnaldo da Brescia XII. századi eretnek, aki egyszerre küzd a császári és a pápai zsarnokság ellen. Az idézett részlet fordítása: ,,Testvérnél többek azok, I Akiket ugyanaz a gondolat egyesít." – A Lenau-idézet forrásmegjelölése nyilván Kertbeny tévedése: nem (az ugyancsak magyar témájú) ,,Mischka”-versekből (,,Mischka an der Theiß; Mischka an der Maros”: Miska a Tiszánál; Miska a Marosnál) való, hanem az I832-ben keletkezett ,,Die Heideschenke” I. versszaka (pontatlanul idézve). Müfordítása (Szabó Lőrinctől): „A széles magyar ég alatt | jártam, vígan bucsuzván | fától, falutól, s utamat | kint róva már a pusztán.” (,,Nicolaus Lenau versei.” Európa, Bp. I979. 34.) – Knittelverse (a kötet 276. lapján): a Legenda német fordításának felbukkanása meglepő, mert a vers l873-ban jelent meg először nyomtatásban (vö. VP I. k., 395); Kertbeny tehát a kéziratban terjedt másolatok valamelyikéhez juthatott hozzá, esetleg már Magyarországról való távozásakor magával vitte.

@@ Line 27: / Line 27: @@
 – ''auch von Uhland, Karl Beck und Lenau'': P ezektől a német költőktől semmit sem fordított.
-– ''das .,Schenkenbuch"'' [,,Csárdakönyv.”] ti. Kertbeny e fordításkötetének ilyen című (II.) fejezete, amely nagyobb részében bordalokat tartalmaz.
+– ''das „Schenkenbuch"'' [,,Csárdakönyv.”] ti. Kertbeny e fordításkötetének ilyen című (II.) fejezete, amely nagyobb részében bordalokat tartalmaz.
-– ''ein Nürnherger Grübel:'' Johann Konrad Grübel (l736–1809) nürnbergi kézműves mester, aki városa dialektusában írt költeményeivel (1802) nagy sikert aratott; Goethe is kedvezően nyilatkozott róluk. – Steen Blicher` Blicher, Steen Stensen (I782–1848) dán író, főként a jütföldi népcsoport képviselője a világirodalomban. (L. ViLex I. k., 973-974). – Bellmann.` Bellman. Carl Michael (I740-l795) svéd költő, a dallamra irt bor- és helyzetdal mestere (uo. 805-807). – Prati, Giovanni (18l4-1884) népszerű olasz költő; Kertbeny itt valószínűleg ,,Cantí per il popolo” c., 1843-ban megjelent kötetére céloz. – due –/ontane, che di diverse eljetto hanno liquore.' két forrás, és mennyire különböző hatású folyadék! – (Die) Götter Griechenlands,' Schiller költeményére céloz. – das Wort eines Freundes: nem tudjuk, kinek a megállapítását idézi Kertbeny. – von J. Dux: a megjelölt lapokon található I6 fordítást ugyanis Kertbeny Dux Adolfnak (a J. sajtóhiba!) 1846-ban kiadott kötetéből (Ausgewählte Gedichte von Petőfi. Wien. Mörschner et Bianchi) vette át (a kötet leírását I. gyűjtésünkben, 1846. szept. eleje keltezéssel) –das Lied Seite 328 von L. Kompert übersetzt: a Hajétjfi vagy. légy;/ét–'fi c. versnek ez a – tudomásunk szerint – legelső fordítása Leopold Kompert (1822--1886) osztrák írótól való, aki IB43-1847 között Magyarországon élt (róla és fordításáról I. TTJ:MlVl 2. k., 535-536). Nevezetes körülmény, hogy ennek a forditáskötetnek ez az egyetlen egy darabja, amelynek eredetije az ÖKI megjelenése után keletkezett; nem tudjuk, hogyan jutott hozzá a forditáshoz Kertbeny (nincs tudomásunk róla, hogy ez 1849 előtt valahol már megjelent volna): talán levélben kapta Komperttől. – Marquis de Custine, Astolphe (l790–1857) francia utazó, író. – A mottóként idézett versrészletekról: Scott versének magyar nyelvű műfordításáról nincs tudomásunk. Nyers átültctésc: ,,Van-e a földön olyan halott lelkű ember, aki sosem mondta volna magában: »Ez az enyém, az én szüIöhazám!«, akinek a szíve nem vert hevesebben, amikor idegen földi vándorútja végén hazafelé fordította lépteit? Ha létezik ilyen, menj, nézd meg jól, mert az efajtát a költő lelkesedése sosem ragadja magávaI." – A második idézetei Kertbeny Giovanni Battista Níccolini (l782–186I) olasz író és történész fő művéből, 1843-ban írt és kiadott tragédiájából vette; ennek a címben megnevezett hőse, Arnaldo da Brescia XII. századi eretnek, aki egyszerre küzd a császári és a pápai zsarnokság ellen. Az idézett részlet fordítása: ,,Testvérnél többek azok, I Akiket ugyanaz a gondolat egyesít." – A Lenau-idézet forrásmegjelölése nyilván Kertbeny tévedése: nem (az ugyancsak magyar témájú) ,,Mischka”-versekből (,,Mischka an der Theiß; Mischka an der Maros”: Miska a Tiszánál; Miska a Marosnál) való, hanem az 1832-ben keletkezett ,,Die Heideschenke” I. versszaka (pontatlanul idézve). Müfordítása (Szabó Lőrinctől): „A széles magyar ég alatt | jártam, vígan bucsuzván | fától, falutól, s utamat | kint róva már a pusztán.” (,,Nicolaus Lenau versei.” Európa, Bp. I979. 34.) – Knittelverse (a kötet 276. lapján): a Legenda német fordításának felbukkanása meglepő, mert a vers 1873-ban jelent meg először nyomtatásban (vö. VP I. k., 395); Kertbeny tehát a kéziratban terjedt másolatok valamelyikéhez juthatott hozzá, esetleg már Magyarországról való távozásakor magával vitte.
+– ''ein Nürnherger Grübel:'' Johann Konrad Grübel (l736–1809) nürnbergi kézműves mester, aki városa dialektusában írt költeményeivel (1802) nagy sikert aratott; Goethe is kedvezően nyilatkozott róluk.

← Older revision		Revision as of 09:00, 19 May 2023
Line 3:		Line 3:
	– ''zu DunaVecse'': amikor Kertbeny P-vel megismerkedett, P szülei még Dunavecsén laktak; ebből következtethetett tévesen arra, hogy a költő ott született.		– ''zu DunaVecse'': amikor Kertbeny P-vel megismerkedett, P szülei még Dunavecsén laktak; ebből következtethetett tévesen arra, hogy a költő ott született.

−	– ''wo sein Vater lebt'': a szülők 1845-től kezdve többször változtatták lakóhelyüket, 1848 nyarán pedig P magához vette őket pesti lakásába. Az apa 1849. márc. 21-én, az anya pedig máj. 17-én Pesten meghalt, tehát a fordításkötet megjelenése idején már egyikük sem volt életben. – das erste Bändchen stb.: P első verseskötete nem 1846-ban, hanem 1844 ~~öszén~~ jelent meg. – zehn Werke.` ezt a tíz kötetet (valójában csak kilenc jelent meg) Kertbeny mindjárt jegyzékbe is foglalja: ez annyira hibás. hogy a tévedéseket ~~összefoglalőan~~ soroljuk fel. Már a csoportosítás is erősen kifogásolható. amennyiben a János ~~vitézt~~ – feltehetően az elbeszélés mesés elemei és furcsaságai miatt – A helység ~~kalapáesával~~ együtt a ,,Komikus eposz” cím alá sorolja, a Felhők ciklust (és a meg sem valósult Csillagtalan ~~éjeket~~) pedig ,,Rapszódiák" cím alatt csoportosítja. Legfeltűnöbbek azonban sorozatos évszámtévedései (tíz közül csak egy a helyes!), valamint a címelírások, ill. sajtóhibák. Ezért itt a korrekciónak azt a módját választjuk, hogy az adott jegyzék rendjében haladva felsoroljuk a helyes címeket és évszámokat (a műfajmegjelölések ~~ésacímfordítások~~ mellőzésével): Versek ~~l842–l844~~. Pest, 1844. – Versek ~~l844– l845~~. [Tehát nem ,,Ujabb ~~Kőltemények~~"!] Pest, 1845. – Szerelem ~~gyóngyetˇ~~. Pest, 1845. – ~~C:ipruslombok~~ Etelke ~~sirjáról~~. Pest, 1845. – János vitéz. Pest, 1845. (2. változatlan kiad. ~~l846~~.) – A helység kalapácsa. Pest, 1844. – A ~~C`sillagtalan~~ éjek c. ciklust P csak tervezte (nem 1847-ben, hanem az előző év első felében, I. a PDI ~~l846~~. ápr. 30-i hírét; vö. EPN 188), de külön kötetben nem adta ki; csak találgathatjuk, hogy mely verseit szánta volna ebbe; ezek azután az 1847 elején megjelent Összes ~~költeményeknek~~ azt a verscsoportját gyarapították, amelynek darabjai előbb kötetben nem jelentek meg. Felhők. Pest, 1846. – Tigris és ~~ht`éna~~. Pest, 1847. [Ez az egyetlen helyes évszám Kertbeny jegyzékében.] – A hóhér kötele. Pest, 1846. Végül meg kell jegyeznünk, hogy Kertbeny – érthetetlen módon – kihagyja összeállításából kétségkívül legfontosabb forrását, az Összes költemények említett első, egykötetes kiadását (~~ÖKI~~). Hogy ezt használta, számos olyan fordítás bizonyítja, amelyeknek eredetijéhez csak ennek révén juthatott hozzá, így pl. a kötet ,,Szabadság, szerelem ” kezdetű jeligéjéhez (német ~~nyelvü megfelelöjét~~ I. a fordításkötet 349. lapján) stb. – ein sehr künstliches Epos.' ti. a „Dorottya” (~~I799~~). – im Style des Piron oder Casti.` Piron, Alexis ( ~~I689– I773~~), francia költő, szatírák és vásári bohózatok szerzője; Casti, Giovanni Battista (~~l724~~-~~l803~~) olasz lírikus és drámaíró, I. Ferenc udvari költője. – ~~Et`ne~~ erste Liebe brachte die „Liebesperlen hogy ki volt P ,,első” szerelme, máig sem egészen tisztázott kérdés; az azonban tény, hogy a Csapó Etelkéhez intézett Cipruslombok ciklus (1845 eleje) megelőzte az 1845 nyarán-őszén keletkezett ~~Szerelem gyo`ng–ı`eit~~, amelyet a költő Mednyánszky Bertának ajánlott. – einer unserer Kritiker nem tudjuk, ~~kivolt~~ ez a (német'?) kritikus. – Gerichtstafelbeisitzer im Neograder COmitat: Kertbeny a PHirl 1847. okt. 28-i számából értesült arról, hogy P-t – Gömör és Zemplén megye után harmadikként – Nógrád megye is tiszteletbeli ~~táblabirájává~~ választotta. a ~~tudósitásból~~ kiszámíthatóan okt. I9-én (az adatot I. ~~gyűjtésűnkben~~). – ~~daraufheiratete~~ er ~~set`ne~~ zweite Liebe.` Kertbeny ~~fogalmazásáből~~ arra lehetne következtetni, hogy a ~~táblabiróvá~~ választás és a házasságkötés okozati kapcsolatban állt egymással, ami természetesen merő tévedés; P egyébként már hetekkel előbb, szept. 8-án feleségül vette Juliát; őt azért tekinti Kertbeny a költő második szerelmének, mert (mint láttuk) Etelkát és Bertát egy személynek véli. – Pesti Divatlap: P a PDI-nek – 1846 második félévétől kezdve – Vahot lmrével történt összetüzése és szakitásuk után nem adott többé verseket (ennek hátteréről, körülményeiről I. 1847. márc. ~~3 I~~ -én Arany Jánoshoz intézett levelét. VP 7. k., 54-55). – als ich ~~et`nes~~ Tages mit Karl Beck stb.: vö. Kertbeny néhány évvel későbbi emlékezésével: „Beck Károly az ünneplett német költő, Pestre (szülőföldére) érkezett. s miután Petőfi ~~költeményeiböl~~ néhányat szó szerint ~~le\|`orditék~~ előtte, vágy támadt benne. szellemrokonával megismerkedni. – Petőfi meglátogatá Becket s nehány perc mulva igen megbarátkoztak. Petőfi maga fordított le magyarul nem értő ~~honlitársának~~ vagy 30 verset német prózában; ez utóbbi megigéré még akkor, hogy versekbe kidolgozandja, s nem sokára ki fogja adni.” (Szépirodalmi Szemle, 1853. I9. sz., ~~29\|~~, az ,,lrodalmunk tul a határokon ll.” c. cikkben). Karl Beck, a magyar származású német költő (~~18I7~~-1879) 1846 tavaszán Pesten járt, s ekkor Petőfivel is találkozott; beszélgetésükről feljegyzéseket készített (vö. Kiss J.: ..P műveinek egykorú fordításai.” ItK ~~I973~~. I. sz., 38 39). Feltehető, hogy Kertbeny volt a közvetítő ~~kcttöjűk~~ között, mert csak ezután, 1846 májusában hagyta el Magyarországot (vö. Martinkó András: ..P és Karl Beck." PMozaik. ~~l60–l74~~). ~~–auch~~ von Uhland, Karl Beck und Lenau.` P ezektől a német költőktől semmit sem fordított. – das .,Schenkenbuch" [,,Csárdakönyv.”] ti. Kertbeny e fordításkötetének ilyen című (II.) fejezete, amely nagyobb részében bordalokat tartalmaz. – ein ~~Niirnherger~~ Grübel: Johann Konrad Grübel (~~l736–l809~~) nürnbergi kézműves mester, aki városa dialektusában írt költeményeivel (1802) nagy sikert aratott; Goethe is kedvezően nyilatkozott róluk. – Steen Blicher` Blicher, Steen Stensen (~~I782–l848~~) dán író, főként a jütföldi népcsoport képviselője a világirodalomban. (L. ViLex I. k., 973-974). – Bellmann.` Bellman. Carl Michael (I740-l795) svéd költő, a dallamra irt bor- és helyzetdal mestere (uo. 805-807). – Prati, Giovanni (18l4-1884) népszerű olasz költő; Kertbeny itt valószínűleg ,,Cantí per il popolo” c., 1843-ban megjelent kötetére céloz. – due –/ontane, che di diverse eljetto hanno liquore.' két forrás, és mennyire különböző hatású folyadék! – (Die) Götter Griechenlands,' Schiller költeményére céloz. – das Wort eines Freundes: nem tudjuk, kinek a megállapítását idézi Kertbeny. – von J. Dux: a megjelölt lapokon található I6 fordítást ugyanis Kertbeny Dux Adolfnak (a J. sajtóhiba!) 1846-ban kiadott kötetéből (Ausgewählte Gedichte von Petőfi. Wien. Mörschner et Bianchi) vette át (a kötet leírását I. gyűjtésünkben, 1846. szept. eleje keltezéssel) –das Lied Seite 328 von L. Kompert übersetzt: a Hajétjfi vagy. légy;/ét–'fi c. versnek ez a – tudomásunk szerint – legelső fordítása Leopold Kompert (1822--1886) osztrák írótól való, aki IB43-1847 között Magyarországon élt (róla és fordításáról I. TTJ:MlVl 2. k., 535-536). Nevezetes körülmény, hogy ennek a forditáskötetnek ez az egyetlen egy darabja, amelynek eredetije az ÖKI megjelenése után keletkezett; nem tudjuk, hogyan jutott hozzá a forditáshoz Kertbeny (nincs tudomásunk róla, hogy ez 1849 előtt valahol már megjelent volna): talán levélben kapta Komperttől. – Marquis de Custine, Astolphe (l790–1857) francia utazó, író. – A mottóként idézett versrészletekról: Scott versének magyar nyelvű műfordításáról nincs tudomásunk. Nyers átültctésc: ,,Van-e a földön olyan halott lelkű ember, aki sosem mondta volna magában: »Ez az enyém, az én szüIöhazám!«, akinek a szíve nem vert hevesebben, amikor idegen földi vándorútja végén hazafelé fordította lépteit? Ha létezik ilyen, menj, nézd meg jól, mert az efajtát a költő lelkesedése sosem ragadja magávaI." – A második idézetei Kertbeny Giovanni Battista Níccolini (~~l782–l86I~~) olasz író és történész fő művéből, 1843-ban írt és kiadott tragédiájából vette; ennek a címben megnevezett hőse, Arnaldo da Brescia XII. századi eretnek, aki egyszerre küzd a császári és a pápai zsarnokság ellen. Az idézett részlet fordítása: ,,Testvérnél többek azok, I Akiket ugyanaz a gondolat egyesít." – A Lenau-idézet forrásmegjelölése nyilván Kertbeny tévedése: nem (az ugyancsak magyar témájú) ,,Mischka”-versekből (,,Mischka an der Theiß; Mischka an der Maros”: Miska a Tiszánál; Miska a Marosnál) való, hanem az 1832-ben keletkezett ,,Die Heideschenke” I. versszaka (pontatlanul idézve). Müfordítása (Szabó Lőrinctől): „A széles magyar ég alatt \| jártam, vígan bucsuzván \| fától, falutól, s utamat \| kint róva már a pusztán.” (,,Nicolaus Lenau versei.” Európa, Bp. I979. 34.) – Knittelverse (a kötet 276. lapján): a Legenda német fordításának felbukkanása meglepő, mert a vers ~~l873~~-ban jelent meg először nyomtatásban (vö. VP I. k., 395); Kertbeny tehát a kéziratban terjedt másolatok valamelyikéhez juthatott hozzá, esetleg már Magyarországról való távozásakor magával vitte.	+	– ''wo sein Vater lebt'': a szülők 1845-től kezdve többször változtatták lakóhelyüket, 1848 nyarán pedig P magához vette őket pesti lakásába. Az apa 1849. márc. 21-én, az anya pedig máj. 17-én Pesten meghalt, tehát a fordításkötet megjelenése idején már egyikük sem volt életben.
		+
		+	– ''das erste Bändchen stb.'': P első verseskötete nem 1846-ban, hanem 1844 őszén jelent meg.
		+
		+	– ''zehn Werke:'' ezt a tíz kötetet (valójában csak kilenc jelent meg) Kertbeny mindjárt jegyzékbe is foglalja: ez annyira hibás, hogy a tévedéseket összefoglalóan soroljuk fel. Már a csoportosítás is erősen kifogásolható, amennyiben a ''János vitéz''t – feltehetően az elbeszélés mesés elemei és furcsaságai miatt – ''A helység kalapácsá''val együtt a ,,Komikus eposz” cím alá sorolja, a ''Felhők'' ciklust (és a meg sem valósult ''Csillagtalan éjek''et) pedig ,,Rapszódiák" cím alatt csoportosítja. Legfeltűnöbbek azonban sorozatos évszámtévedései (tíz közül csak egy a helyes!), valamint a címelírások, ill. sajtóhibák. Ezért itt a korrekciónak azt a módját választjuk, hogy az adott jegyzék rendjében haladva felsoroljuk a helyes címeket és évszámokat (a műfajmegjelölések és a címfordítások mellőzésével): ''Versek 1842–1844.'' Pest, 1844. – ''Versek 1844– 1845''. [Tehát nem ,,Ujabb Költemények"!] Pest, 1845. – ''Szerelem gyöngyei''. Pest, 1845. – ''Czipruslombok Etelke sírjáról''. Pest, 1845. – ''János vitéz.'' Pest, 1845. (2. változatlan kiad. 1846.) – ''A helység kalapácsa.'' Pest, 1844. – A ''Csillagtalan éjek'' c. ciklust P csak tervezte (nem 1847-ben, hanem az előző év első felében, I. a PDI 1846. ápr. 30-i hírét; vö. EPN 188), de külön kötetben nem adta ki; csak találgathatjuk, hogy mely verseit szánta volna ebbe; ezek azután az 1847 elején megjelent ''Összes költemények''nek azt a verscsoportját gyarapították, amelynek darabjai előbb kötetben nem jelentek meg. ''Felhők''. Pest, 1846. – ''Tigris és hiéna''. Pest, 1847. [Ez az egyetlen helyes évszám Kertbeny jegyzékében.] – ''A hóhér kötele.'' Pest, 1846. Végül meg kell jegyeznünk, hogy Kertbeny – érthetetlen módon – kihagyja összeállításából kétségkívül legfontosabb forrását, az ''Összes költemények'' említett első, egykötetes kiadását (ÖK1). Hogy ezt használta, számos olyan fordítás bizonyítja, amelyeknek eredetijéhez csak ennek révén juthatott hozzá, így pl. a kötet ,,Szabadság, szerelem ” kezdetű jeligéjéhez (német nyelvű megfelelőjét I. a fordításkötet 349. lapján) stb.
		+
		+	– ''ein sehr künstliches Epos:'' ti. a „Dorottya” (1799).
		+
		+	– ''im Style des Piron oder Casti:'' Piron, Alexis ( 1689– 1773), francia költő, szatírák és vásári bohózatok szerzője; Casti, Giovanni Battista (1724-1803) olasz lírikus és drámaíró, I. Ferenc udvari költője.
		+
		+	– ''Eine erste Liebe brachte die „Liebesperlen":'' hogy ki volt P ,,első” szerelme, máig sem egészen tisztázott kérdés; az azonban tény, hogy a Csapó Etelkéhez intézett ''Cipruslombok'' ciklus (1845 eleje) megelőzte az 1845 nyarán-őszén keletkezett S''zerelem gyöngyei''t, amelyet a költő Mednyánszky Bertának ajánlott.
		+
		+	– ''einer unserer Kritiker'' nem tudjuk, ki volt ez a (német'?) kritikus.
		+
		+	– ''Gerichtstafelbeisitzer im Neograder COmitat'': Kertbeny a PHirl 1847. okt. 28-i számából értesült arról, hogy P-t – Gömör és Zemplén megye után harmadikként – Nógrád megye is tiszteletbeli táblabírájává választotta. a tudósításból kiszámíthatóan okt. 19-én (az adatot I. gyűjtésünkben).
		+
		+	– ''darauf heiratete er seine zweite Liebe'': Kertbeny fogalmazásából arra lehetne következtetni, hogy a táblabíróvá választás és a házasságkötés okozati kapcsolatban állt egymással, ami természetesen merő tévedés; P egyébként már hetekkel előbb, szept. 8-án feleségül vette Juliát; őt azért tekinti Kertbeny a költő második szerelmének, mert (mint láttuk) Etelkát és Bertát egy személynek véli.
		+
		+	– ''Pesti Divatlap:'' P a PDI-nek – 1846 második félévétől kezdve – Vahot lmrével történt összetüzése és szakitásuk után nem adott többé verseket (ennek hátteréről, körülményeiről I. 1847. márc. 31-én Arany Jánoshoz intézett levelét. VP 7. k., 54-55).
		+
		+	– ''als ich eines Tages mit Karl Beck'' stb.: vö. Kertbeny néhány évvel későbbi emlékezésével: „Beck Károly az ünneplett német költő, Pestre (szülőföldére) érkezett. s miután Petőfi költeményeiből néhányat szó szerint lefordíték előtte, vágy támadt benne szellemrokonával megismerkedni. – Petőfi meglátogatá Becket s nehány perc mulva igen megbarátkoztak. Petőfi maga fordított le magyarul nem értő honfitársának vagy 30 verset német prózában; ez utóbbi megigéré még akkor, hogy versekbe kidolgozandja, s nem sokára ki fogja adni.” (Szépirodalmi Szemle, 1853. 19. sz., 291, az ,,lrodalmunk tul a határokon ll.” c. cikkben). Karl Beck, a magyar származású német költő (1817-1879) 1846 tavaszán Pesten járt, s ekkor Petőfivel is találkozott; beszélgetésükről feljegyzéseket készített (vö. Kiss J.: ..P műveinek egykorú fordításai.” ItK 1973. I. sz., 38 39). Feltehető, hogy Kertbeny volt a közvetítő kettöjűk között, mert csak ezután, 1846 májusában hagyta el Magyarországot (vö. Martinkó András: ..P és Karl Beck." PMozaik. 160–174).
		+
		+	– ''auch von Uhland, Karl Beck und Lenau'': P ezektől a német költőktől semmit sem fordított.
		+
		+	– ''das .,Schenkenbuch"'' [,,Csárdakönyv.”] ti. Kertbeny e fordításkötetének ilyen című (II.) fejezete, amely nagyobb részében bordalokat tartalmaz.
		+
		+	– ''ein Nürnherger Grübel:'' Johann Konrad Grübel (l736–1809) nürnbergi kézműves mester, aki városa dialektusában írt költeményeivel (1802) nagy sikert aratott; Goethe is kedvezően nyilatkozott róluk. – Steen Blicher` Blicher, Steen Stensen (I782–1848) dán író, főként a jütföldi népcsoport képviselője a világirodalomban. (L. ViLex I. k., 973-974). – Bellmann.` Bellman. Carl Michael (I740-l795) svéd költő, a dallamra irt bor- és helyzetdal mestere (uo. 805-807). – Prati, Giovanni (18l4-1884) népszerű olasz költő; Kertbeny itt valószínűleg ,,Cantí per il popolo” c., 1843-ban megjelent kötetére céloz. – due –/ontane, che di diverse eljetto hanno liquore.' két forrás, és mennyire különböző hatású folyadék! – (Die) Götter Griechenlands,' Schiller költeményére céloz. – das Wort eines Freundes: nem tudjuk, kinek a megállapítását idézi Kertbeny. – von J. Dux: a megjelölt lapokon található I6 fordítást ugyanis Kertbeny Dux Adolfnak (a J. sajtóhiba!) 1846-ban kiadott kötetéből (Ausgewählte Gedichte von Petőfi. Wien. Mörschner et Bianchi) vette át (a kötet leírását I. gyűjtésünkben, 1846. szept. eleje keltezéssel) –das Lied Seite 328 von L. Kompert übersetzt: a Hajétjfi vagy. légy;/ét–'fi c. versnek ez a – tudomásunk szerint – legelső fordítása Leopold Kompert (1822--1886) osztrák írótól való, aki IB43-1847 között Magyarországon élt (róla és fordításáról I. TTJ:MlVl 2. k., 535-536). Nevezetes körülmény, hogy ennek a forditáskötetnek ez az egyetlen egy darabja, amelynek eredetije az ÖKI megjelenése után keletkezett; nem tudjuk, hogyan jutott hozzá a forditáshoz Kertbeny (nincs tudomásunk róla, hogy ez 1849 előtt valahol már megjelent volna): talán levélben kapta Komperttől. – Marquis de Custine, Astolphe (l790–1857) francia utazó, író. – A mottóként idézett versrészletekról: Scott versének magyar nyelvű műfordításáról nincs tudomásunk. Nyers átültctésc: ,,Van-e a földön olyan halott lelkű ember, aki sosem mondta volna magában: »Ez az enyém, az én szüIöhazám!«, akinek a szíve nem vert hevesebben, amikor idegen földi vándorútja végén hazafelé fordította lépteit? Ha létezik ilyen, menj, nézd meg jól, mert az efajtát a költő lelkesedése sosem ragadja magávaI." – A második idézetei Kertbeny Giovanni Battista Níccolini (l782–186I) olasz író és történész fő művéből, 1843-ban írt és kiadott tragédiájából vette; ennek a címben megnevezett hőse, Arnaldo da Brescia XII. századi eretnek, aki egyszerre küzd a császári és a pápai zsarnokság ellen. Az idézett részlet fordítása: ,,Testvérnél többek azok, I Akiket ugyanaz a gondolat egyesít." – A Lenau-idézet forrásmegjelölése nyilván Kertbeny tévedése: nem (az ugyancsak magyar témájú) ,,Mischka”-versekből (,,Mischka an der Theiß; Mischka an der Maros”: Miska a Tiszánál; Miska a Marosnál) való, hanem az 1832-ben keletkezett ,,Die Heideschenke” I. versszaka (pontatlanul idézve). Müfordítása (Szabó Lőrinctől): „A széles magyar ég alatt \| jártam, vígan bucsuzván \| fától, falutól, s utamat \| kint róva már a pusztán.” (,,Nicolaus Lenau versei.” Európa, Bp. I979. 34.) – Knittelverse (a kötet 276. lapján): a Legenda német fordításának felbukkanása meglepő, mert a vers 1873-ban jelent meg először nyomtatásban (vö. VP I. k., 395); Kertbeny tehát a kéziratban terjedt másolatok valamelyikéhez juthatott hozzá, esetleg már Magyarországról való távozásakor magával vitte.

← Older revision		Revision as of 13:17, 18 May 2023
Line 1:		Line 1:
−	['''JúI.]''' (Kertbeny: ,,Gedichte von A.P.”) Kertbeny a kötet P-nek szóló ajánlását és bevezetését egyaránt ~~I849~~ májusából keltezte. a Heinének szánt tiszteletpéldányt pedig ~~I849~~. júl. 30-áról datált levél kíséretében küldte el a német költőnek. Ezek az adatok valószínűsítik. hogy a kiadvány július folyamán került ki a sajtó alól. (Kertbenyről I. „Petőfi-adattár.” Il. k., a 33. sz. levél jegyzetét; a fordításkötet megjelenésének előzményeiről, körülményeiről I. Kiss József: ~~..P~~ verseinek egykorú fordításai.” ItK I973. I. sz., 46-48.) A kötet bevezetéséről szólva Turóczi-Trostler József így írt: ~~..Heine~~ érzéke kellett hozzá, hogy kihallja Petőfi dalaiból egy újjászülető egészséges világ hangját. Amit pedig »lelki ~~t`ülével«~~ nem hall ki belőle, azt pótolja Kertbeny ~~elősza va~~, amely első ízben mitizálja s emeli Petőfi alakját olyan kozmikus magasságba. ahová már alig bírja követni a szem." Stb. (L. ~~Tl`J~~: MIVI 2. k., 573--574.) – zu ~~Dunai/eese~~: amikor Kertbeny P-vel megismerkedett, P szülei még Dunavecsén laktak; ebből következtethetett tévesen arra, hogy a költő ott született. wo sein Vater lebt: a szülők ~~I845~~-től kezdve többször változtatták lakóhelyüket, ~~I848~~ nyarán pedig P magához vette ~~öket~~ pesti lakásába. Az apa ~~I849~~. márc. 2l-én, az anya pedig máj. I7-én Pesten meghalt, tehát a fordításkötet megjelenése idején már egyikük sem volt életben. – das erste Bändchen stb.: P első verseskötete nem ~~I846~~-ban, hanem ~~I844~~ öszén jelent meg. – zehn Werke.` ezt a tíz kötetet (valójában csak kilenc jelent meg) Kertbeny mindjárt jegyzékbe is foglalja: ez annyira hibás. hogy a tévedéseket összefoglalőan soroljuk fel. Már a csoportosítás is erősen kifogásolható. amennyiben a János vitézt – feltehetően az elbeszélés mesés elemei és furcsaságai miatt – A helység kalapáesával együtt a ,,Komikus eposz” cím alá sorolja, a Felhők ciklust (és a meg sem valósult Csillagtalan éjeket) pedig ,,Rapszódiák" cím alatt csoportosítja. Legfeltűnöbbek azonban sorozatos évszámtévedései (tíz közül csak egy a helyes!), valamint a címelírások, ill. sajtóhibák. Ezért itt a korrekciónak azt a módját választjuk, hogy az adott jegyzék rendjében haladva felsoroljuk a helyes címeket és évszámokat (a műfajmegjelölések ésacímfordítások mellőzésével): Versek l842–l844. Pest, ~~I844~~. – Versek l844– l845. [Tehát nem ,,Ujabb Kőltemények"!] Pest, ~~I845~~. – Szerelem gyóngyetˇ. Pest, ~~I845~~. – C:ipruslombok Etelke sirjáról. Pest, ~~I845~~. – János vitéz. Pest, ~~I845~~. (2. változatlan kiad. l846.) – A helység kalapácsa. Pest, ~~I844~~. – A C`sillagtalan éjek c. ciklust P csak tervezte (nem ~~I847~~-ben, hanem az előző év első felében, I. a PDI l846. ápr. 30-i hírét; vö. EPN ~~I88~~), de külön kötetben nem adta ki; csak találgathatjuk, hogy mely verseit szánta volna ebbe; ezek azután az ~~I847~~ elején megjelent Összes költeményeknek azt a verscsoportját gyarapították, amelynek darabjai előbb kötetben nem jelentek meg. Felhők. Pest, ~~I846~~. – Tigris és ht`éna. Pest, ~~I847~~. [Ez az egyetlen helyes évszám Kertbeny jegyzékében.] – A hóhér kötele. Pest, ~~I846~~. Végül meg kell jegyeznünk, hogy Kertbeny – érthetetlen módon – kihagyja összeállításából kétségkívül legfontosabb forrását, az Összes költemények említett első, egykötetes kiadását (ÖKI). Hogy ezt használta, számos olyan fordítás bizonyítja, amelyeknek eredetijéhez csak ennek révén juthatott hozzá, így pl. a kötet ,,Szabadság, szerelem ” kezdetű jeligéjéhez (német nyelvü megfelelöjét I. a fordításkötet 349. lapján) stb. – ein sehr künstliches Epos.' ti. a „Dorottya” (I799). – im Style des Piron oder Casti.` Piron, Alexis ( I689– I773), francia költő, szatírák és vásári bohózatok szerzője; Casti, Giovanni Battista (l724-l803) olasz lírikus és drámaíró, I. Ferenc udvari költője. – Et`ne erste Liebe brachte die „Liebesperlen hogy ki volt P ,,első” szerelme, máig sem egészen tisztázott kérdés; az azonban tény, hogy a Csapó Etelkéhez intézett Cipruslombok ciklus (~~I845~~ eleje) megelőzte az ~~I845~~ nyarán-őszén keletkezett Szerelem gyo`ng–ı`eit, amelyet a költő Mednyánszky Bertának ajánlott. – einer unserer Kritiker nem tudjuk, kivolt ez a (német'?) kritikus. – Gerichtstafelbeisitzer im Neograder COmitat: Kertbeny a PHirl ~~I847~~. okt. 28-i számából értesült arról, hogy P-t – Gömör és Zemplén megye után harmadikként – Nógrád megye is tiszteletbeli táblabirájává választotta. a tudósitásból kiszámíthatóan okt. I9-én (az adatot I. gyűjtésűnkben). – daraufheiratete er set`ne zweite Liebe.` Kertbeny fogalmazásáből arra lehetne következtetni, hogy a táblabiróvá választás és a házasságkötés okozati kapcsolatban állt egymással, ami természetesen merő tévedés; P egyébként már hetekkel előbb, szept. 8-án feleségül vette Juliát; őt azért tekinti Kertbeny a költő második szerelmének, mert (mint láttuk) Etelkát és Bertát egy személynek véli. – Pesti Divatlap: P a PDI-nek – ~~I846~~ második félévétől kezdve – Vahot lmrével történt összetüzése és szakitásuk után nem adott többé verseket (ennek hátteréről, körülményeiről I. ~~I847~~. márc. 3 I -én Arany Jánoshoz intézett levelét. VP 7. k., 54-55). – als ich et`nes Tages mit Karl Beck stb.: vö. Kertbeny néhány évvel későbbi emlékezésével: „Beck Károly az ünneplett német költő, Pestre (szülőföldére) érkezett. s miután Petőfi költeményeiböl néhányat szó szerint le\|`orditék előtte, vágy támadt benne. szellemrokonával megismerkedni. – Petőfi meglátogatá Becket s nehány perc mulva igen megbarátkoztak. Petőfi maga fordított le magyarul nem értő honlitársának vagy 30 verset német prózában; ez utóbbi megigéré még akkor, hogy versekbe kidolgozandja, s nem sokára ki fogja adni.” (Szépirodalmi Szemle, ~~I853~~. I9. sz., 29\|, az ,,lrodalmunk tul a határokon ll.” c. cikkben). Karl Beck, a magyar származású német költő (~~I8I7~~-~~I879~~) ~~I846~~ tavaszán Pesten járt, s ekkor Petőfivel is találkozott; beszélgetésükről feljegyzéseket készített (vö. Kiss J.: ..P műveinek egykorú fordításai.” ItK I973. I. sz., 38 39). Feltehető, hogy Kertbeny volt a közvetítő kcttöjűk között, mert csak ezután, ~~I846~~ májusában hagyta el Magyarországot (vö. Martinkó András: ..P és Karl Beck." PMozaik. l60–l74). –auch von Uhland, Karl Beck und Lenau.` P ezektől a német költőktől semmit sem fordított. – das .,Schenkenbuch" [,,Csárdakönyv.”] ti. Kertbeny e fordításkötetének ilyen című (II.) fejezete, amely nagyobb részében bordalokat tartalmaz. – ein Niirnherger Grübel: Johann Konrad Grübel (l736–l809) nürnbergi kézműves mester, aki városa dialektusában írt költeményeivel (~~I802~~) nagy sikert aratott; Goethe is kedvezően nyilatkozott róluk. – Steen Blicher` Blicher, Steen Stensen (I782–l848) dán író, főként a jütföldi népcsoport képviselője a világirodalomban. (L. ViLex I. k., 973-974). – Bellmann.` Bellman. Carl Michael (I740-l795) svéd költő, a dallamra irt bor- és helyzetdal mestere (uo. 805-807). – Prati, Giovanni (~~I8l4~~-~~I884~~) népszerű olasz költő; Kertbeny itt valószínűleg ,,Cantí per il popolo” c., ~~I843~~-ban megjelent kötetére céloz. – due –/ontane, che di diverse eljetto hanno liquore.' két forrás, és mennyire különböző hatású folyadék! – (Die) Götter Griechenlands,' Schiller költeményére céloz. – das Wort eines Freundes: nem tudjuk, kinek a megállapítását idézi Kertbeny. – von J. Dux: a megjelölt lapokon található I6 fordítást ugyanis Kertbeny Dux Adolfnak (a J. sajtóhiba!) ~~I846~~-ban kiadott kötetéből (Ausgewählte Gedichte von Petőfi. Wien. Mörschner et Bianchi) vette át (a kötet leírását I. gyűjtésünkben, ~~I846~~. szept. eleje keltezéssel) –das Lied Seite 328 von L. Kompert übersetzt: a Hajétjfi vagy. légy;/ét–'fi c. versnek ez a – tudomásunk szerint – legelső fordítása Leopold Kompert (~~I822~~--~~I886~~) osztrák írótól való, aki IB43-~~I847~~ között Magyarországon élt (róla és fordításáról I. TTJ:MlVl 2. k., 535-536). Nevezetes körülmény, hogy ennek a forditáskötetnek ez az egyetlen egy darabja, amelynek eredetije az ÖKI megjelenése után keletkezett; nem tudjuk, hogyan jutott hozzá a forditáshoz Kertbeny (nincs tudomásunk róla, hogy ez ~~I849~~ előtt valahol már megjelent volna): talán levélben kapta Komperttől. – Marquis de Custine, Astolphe (~~l790–I857~~) francia utazó, író. – A mottóként idézett versrészletekról: Scott versének magyar nyelvű műfordításáról nincs tudomásunk. Nyers átültctésc: ,,Van-e a földön olyan halott lelkű ember, aki sosem mondta volna magában: »Ez az enyém, az én szüIöhazám!«, akinek a szíve nem vert hevesebben, amikor idegen földi vándorútja végén hazafelé fordította lépteit? Ha létezik ilyen, menj, nézd meg jól, mert az efajtát a költő lelkesedése sosem ragadja magávaI." – A második idézetei Kertbeny Giovanni Battista Níccolini (l782–l86I) olasz író és történész fő művéből, ~~I843~~-ban írt és kiadott tragédiájából vette; ennek a címben megnevezett hőse, Arnaldo da Brescia XII. századi eretnek, aki egyszerre küzd a császári és a pápai zsarnokság ellen. Az idézett részlet fordítása: ,,Testvérnél többek azok, I Akiket ugyanaz a gondolat egyesít." – A Lenau-idézet forrásmegjelölése nyilván Kertbeny tévedése: nem (az ugyancsak magyar témájú) ,,Mischka”-versekből (,,Mischka an der Theiß; Mischka an der Maros”: Miska a Tiszánál; Miska a Marosnál) való, hanem az ~~I832~~-ben keletkezett ,,Die Heideschenke” I. versszaka (pontatlanul idézve). Müfordítása (Szabó Lőrinctől): „A széles magyar ég alatt \| jártam, vígan bucsuzván \| fától, falutól, s utamat \| kint róva már a pusztán.” (,,Nicolaus Lenau versei.” Európa, Bp. I979. 34.) – Knittelverse (a kötet 276. lapján): a Legenda német fordításának felbukkanása meglepő, mert a vers l873-ban jelent meg először nyomtatásban (vö. VP I. k., 395); Kertbeny tehát a kéziratban terjedt másolatok valamelyikéhez juthatott hozzá, esetleg már Magyarországról való távozásakor magával vitte.	+	['''JúI.]''' (Kertbeny: ,,Gedichte von A.P.”) Kertbeny a kötet P-nek szóló ajánlását és bevezetését egyaránt 1849 májusából keltezte, a Heinének szánt tiszteletpéldányt pedig 1849. júl. 30-áról datált levél kíséretében küldte el a német költőnek. Ezek az adatok valószínűsítik. hogy a kiadvány július folyamán került ki a sajtó alól. (Kertbenyről I. „Petőfi-adattár.” Il. k., a 33. sz. levél jegyzetét; a fordításkötet megjelenésének előzményeiről, körülményeiről I. Kiss József: „P verseinek egykorú fordításai.” ItK I973. I. sz., 46-48.) A kötet ''bevezetéséről'' szólva Turóczi-Trostler József így írt: „Heine érzéke kellett hozzá, hogy kihallja Petőfi dalaiból egy újjászülető egészséges világ hangját. Amit pedig »lelki fülével« nem hall ki belőle, azt pótolja Kertbeny előszava, amely első ízben mitizálja s emeli Petőfi alakját olyan kozmikus magasságba, ahová már alig bírja követni a szem." Stb. (L. TTJ: MIVI 2. k., 573-574.)
		+
		+	– ''zu DunaVecse'': amikor Kertbeny P-vel megismerkedett, P szülei még Dunavecsén laktak; ebből következtethetett tévesen arra, hogy a költő ott született.
		+
		+	– ''wo sein Vater lebt'': a szülők 1845-től kezdve többször változtatták lakóhelyüket, 1848 nyarán pedig P magához vette őket pesti lakásába. Az apa 1849. márc. 21-én, az anya pedig máj. 17-én Pesten meghalt, tehát a fordításkötet megjelenése idején már egyikük sem volt életben. – das erste Bändchen stb.: P első verseskötete nem 1846-ban, hanem 1844 öszén jelent meg. – zehn Werke.` ezt a tíz kötetet (valójában csak kilenc jelent meg) Kertbeny mindjárt jegyzékbe is foglalja: ez annyira hibás. hogy a tévedéseket összefoglalőan soroljuk fel. Már a csoportosítás is erősen kifogásolható. amennyiben a János vitézt – feltehetően az elbeszélés mesés elemei és furcsaságai miatt – A helység kalapáesával együtt a ,,Komikus eposz” cím alá sorolja, a Felhők ciklust (és a meg sem valósult Csillagtalan éjeket) pedig ,,Rapszódiák" cím alatt csoportosítja. Legfeltűnöbbek azonban sorozatos évszámtévedései (tíz közül csak egy a helyes!), valamint a címelírások, ill. sajtóhibák. Ezért itt a korrekciónak azt a módját választjuk, hogy az adott jegyzék rendjében haladva felsoroljuk a helyes címeket és évszámokat (a műfajmegjelölések ésacímfordítások mellőzésével): Versek l842–l844. Pest, 1844. – Versek l844– l845. [Tehát nem ,,Ujabb Kőltemények"!] Pest, 1845. – Szerelem gyóngyetˇ. Pest, 1845. – C:ipruslombok Etelke sirjáról. Pest, 1845. – János vitéz. Pest, 1845. (2. változatlan kiad. l846.) – A helység kalapácsa. Pest, 1844. – A C`sillagtalan éjek c. ciklust P csak tervezte (nem 1847-ben, hanem az előző év első felében, I. a PDI l846. ápr. 30-i hírét; vö. EPN 188), de külön kötetben nem adta ki; csak találgathatjuk, hogy mely verseit szánta volna ebbe; ezek azután az 1847 elején megjelent Összes költeményeknek azt a verscsoportját gyarapították, amelynek darabjai előbb kötetben nem jelentek meg. Felhők. Pest, 1846. – Tigris és ht`éna. Pest, 1847. [Ez az egyetlen helyes évszám Kertbeny jegyzékében.] – A hóhér kötele. Pest, 1846. Végül meg kell jegyeznünk, hogy Kertbeny – érthetetlen módon – kihagyja összeállításából kétségkívül legfontosabb forrását, az Összes költemények említett első, egykötetes kiadását (ÖKI). Hogy ezt használta, számos olyan fordítás bizonyítja, amelyeknek eredetijéhez csak ennek révén juthatott hozzá, így pl. a kötet ,,Szabadság, szerelem ” kezdetű jeligéjéhez (német nyelvü megfelelöjét I. a fordításkötet 349. lapján) stb. – ein sehr künstliches Epos.' ti. a „Dorottya” (I799). – im Style des Piron oder Casti.` Piron, Alexis ( I689– I773), francia költő, szatírák és vásári bohózatok szerzője; Casti, Giovanni Battista (l724-l803) olasz lírikus és drámaíró, I. Ferenc udvari költője. – Et`ne erste Liebe brachte die „Liebesperlen hogy ki volt P ,,első” szerelme, máig sem egészen tisztázott kérdés; az azonban tény, hogy a Csapó Etelkéhez intézett Cipruslombok ciklus (1845 eleje) megelőzte az 1845 nyarán-őszén keletkezett Szerelem gyo`ng–ı`eit, amelyet a költő Mednyánszky Bertának ajánlott. – einer unserer Kritiker nem tudjuk, kivolt ez a (német'?) kritikus. – Gerichtstafelbeisitzer im Neograder COmitat: Kertbeny a PHirl 1847. okt. 28-i számából értesült arról, hogy P-t – Gömör és Zemplén megye után harmadikként – Nógrád megye is tiszteletbeli táblabirájává választotta. a tudósitásból kiszámíthatóan okt. I9-én (az adatot I. gyűjtésűnkben). – daraufheiratete er set`ne zweite Liebe.` Kertbeny fogalmazásáből arra lehetne következtetni, hogy a táblabiróvá választás és a házasságkötés okozati kapcsolatban állt egymással, ami természetesen merő tévedés; P egyébként már hetekkel előbb, szept. 8-án feleségül vette Juliát; őt azért tekinti Kertbeny a költő második szerelmének, mert (mint láttuk) Etelkát és Bertát egy személynek véli. – Pesti Divatlap: P a PDI-nek – 1846 második félévétől kezdve – Vahot lmrével történt összetüzése és szakitásuk után nem adott többé verseket (ennek hátteréről, körülményeiről I. 1847. márc. 3 I -én Arany Jánoshoz intézett levelét. VP 7. k., 54-55). – als ich et`nes Tages mit Karl Beck stb.: vö. Kertbeny néhány évvel későbbi emlékezésével: „Beck Károly az ünneplett német költő, Pestre (szülőföldére) érkezett. s miután Petőfi költeményeiböl néhányat szó szerint le\|`orditék előtte, vágy támadt benne. szellemrokonával megismerkedni. – Petőfi meglátogatá Becket s nehány perc mulva igen megbarátkoztak. Petőfi maga fordított le magyarul nem értő honlitársának vagy 30 verset német prózában; ez utóbbi megigéré még akkor, hogy versekbe kidolgozandja, s nem sokára ki fogja adni.” (Szépirodalmi Szemle, 1853. I9. sz., 29\|, az ,,lrodalmunk tul a határokon ll.” c. cikkben). Karl Beck, a magyar származású német költő (18I7-1879) 1846 tavaszán Pesten járt, s ekkor Petőfivel is találkozott; beszélgetésükről feljegyzéseket készített (vö. Kiss J.: ..P műveinek egykorú fordításai.” ItK I973. I. sz., 38 39). Feltehető, hogy Kertbeny volt a közvetítő kcttöjűk között, mert csak ezután, 1846 májusában hagyta el Magyarországot (vö. Martinkó András: ..P és Karl Beck." PMozaik. l60–l74). –auch von Uhland, Karl Beck und Lenau.` P ezektől a német költőktől semmit sem fordított. – das .,Schenkenbuch" [,,Csárdakönyv.”] ti. Kertbeny e fordításkötetének ilyen című (II.) fejezete, amely nagyobb részében bordalokat tartalmaz. – ein Niirnherger Grübel: Johann Konrad Grübel (l736–l809) nürnbergi kézműves mester, aki városa dialektusában írt költeményeivel (1802) nagy sikert aratott; Goethe is kedvezően nyilatkozott róluk. – Steen Blicher` Blicher, Steen Stensen (I782–l848) dán író, főként a jütföldi népcsoport képviselője a világirodalomban. (L. ViLex I. k., 973-974). – Bellmann.` Bellman. Carl Michael (I740-l795) svéd költő, a dallamra irt bor- és helyzetdal mestere (uo. 805-807). – Prati, Giovanni (18l4-1884) népszerű olasz költő; Kertbeny itt valószínűleg ,,Cantí per il popolo” c., 1843-ban megjelent kötetére céloz. – due –/ontane, che di diverse eljetto hanno liquore.' két forrás, és mennyire különböző hatású folyadék! – (Die) Götter Griechenlands,' Schiller költeményére céloz. – das Wort eines Freundes: nem tudjuk, kinek a megállapítását idézi Kertbeny. – von J. Dux: a megjelölt lapokon található I6 fordítást ugyanis Kertbeny Dux Adolfnak (a J. sajtóhiba!) 1846-ban kiadott kötetéből (Ausgewählte Gedichte von Petőfi. Wien. Mörschner et Bianchi) vette át (a kötet leírását I. gyűjtésünkben, 1846. szept. eleje keltezéssel) –das Lied Seite 328 von L. Kompert übersetzt: a Hajétjfi vagy. légy;/ét–'fi c. versnek ez a – tudomásunk szerint – legelső fordítása Leopold Kompert (1822--1886) osztrák írótól való, aki IB43-1847 között Magyarországon élt (róla és fordításáról I. TTJ:MlVl 2. k., 535-536). Nevezetes körülmény, hogy ennek a forditáskötetnek ez az egyetlen egy darabja, amelynek eredetije az ÖKI megjelenése után keletkezett; nem tudjuk, hogyan jutott hozzá a forditáshoz Kertbeny (nincs tudomásunk róla, hogy ez 1849 előtt valahol már megjelent volna): talán levélben kapta Komperttől. – Marquis de Custine, Astolphe (l790–1857) francia utazó, író. – A mottóként idézett versrészletekról: Scott versének magyar nyelvű műfordításáról nincs tudomásunk. Nyers átültctésc: ,,Van-e a földön olyan halott lelkű ember, aki sosem mondta volna magában: »Ez az enyém, az én szüIöhazám!«, akinek a szíve nem vert hevesebben, amikor idegen földi vándorútja végén hazafelé fordította lépteit? Ha létezik ilyen, menj, nézd meg jól, mert az efajtát a költő lelkesedése sosem ragadja magávaI." – A második idézetei Kertbeny Giovanni Battista Níccolini (l782–l86I) olasz író és történész fő művéből, 1843-ban írt és kiadott tragédiájából vette; ennek a címben megnevezett hőse, Arnaldo da Brescia XII. századi eretnek, aki egyszerre küzd a császári és a pápai zsarnokság ellen. Az idézett részlet fordítása: ,,Testvérnél többek azok, I Akiket ugyanaz a gondolat egyesít." – A Lenau-idézet forrásmegjelölése nyilván Kertbeny tévedése: nem (az ugyancsak magyar témájú) ,,Mischka”-versekből (,,Mischka an der Theiß; Mischka an der Maros”: Miska a Tiszánál; Miska a Marosnál) való, hanem az 1832-ben keletkezett ,,Die Heideschenke” I. versszaka (pontatlanul idézve). Müfordítása (Szabó Lőrinctől): „A széles magyar ég alatt \| jártam, vígan bucsuzván \| fától, falutól, s utamat \| kint róva már a pusztán.” (,,Nicolaus Lenau versei.” Európa, Bp. I979. 34.) – Knittelverse (a kötet 276. lapján): a Legenda német fordításának felbukkanása meglepő, mert a vers l873-ban jelent meg először nyomtatásban (vö. VP I. k., 395); Kertbeny tehát a kéziratban terjedt másolatok valamelyikéhez juthatott hozzá, esetleg már Magyarországról való távozásakor magával vitte.