<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Adatt%C3%A1ri_adat_Q329670</id>
	<title>Adattári adat Q329670 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Adatt%C3%A1ri_adat_Q329670"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Adatt%C3%A1ri_adat_Q329670&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-15T01:25:56Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.35.2</generator>
	<entry>
		<id>https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Adatt%C3%A1ri_adat_Q329670&amp;diff=476602&amp;oldid=prev</id>
		<title>JakabÉva: Created page with &quot;'''121.''' ''Tompa Mihály – Szemere Miklóshoz''   Beje, mart. 19. 1848.  [...] egész terjedelmében fel tudom fogni azon folytonosan gyötrő helyzetet, mellyben szegény...&quot;</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://itidatasandbox.abtk.hu/w/index.php?title=Adatt%C3%A1ri_adat_Q329670&amp;diff=476602&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2023-06-09T08:08:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Created page with &amp;quot;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;121.&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;#039;&amp;#039;Tompa Mihály – Szemere Miklóshoz&amp;#039;&amp;#039;   Beje, mart. 19. 1848.  [...] egész terjedelmében fel tudom fogni azon folytonosan gyötrő helyzetet, mellyben szegény...&amp;quot;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;'''121.''' ''Tompa Mihály – Szemere Miklóshoz'' &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beje, mart. 19. 1848.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[...] egész terjedelmében fel tudom fogni azon folytonosan gyötrő helyzetet, mellyben szegény kis lányodra nézve vagy; tudom mint szereted, tudom mint fáj állapota, vigasztalni pedig nem vagyok ostoba, hanem csak azt mondom Petőfivel: ,,ha férfi vagy légy férfi” könyebb ugyan ezt leírni ide, mint tenni. [...] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Petőfi nem egyedül fordítja Shakespearet hanem Arany és Vörösmarty is; jól fordít-e? vagy nem? nem tudom; elég az hozzá hogy jámbusai elég döcögősek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ad vocem Petőfi! Hja barátom, ő hamis legény, nemcsak neked van ő vele bajod, de másnak is. Röviden elmondom: Én ez előtt a nyomorúlt Adorján előtt nyilatkoztam Petőfiröl, egyenesen, csúszás-mászás nélkül mint férfihoz illik; kevéssel azután (Petőfivel azóta nem leveleztem mióta nálam voltatok:) Aranynak egy levelében ezt olvasom: ''Petőfi szuszog rád, hogy te őtet becstelenited, tehetségén alól nézed, hogy te ő vele minden áron futtatni akarsz, hogy Szécsi Mariádat is versenydühből írtad, ... mit annál inkább hisz, mert egy betűt sem írsz neki.'' Én tehát pár komoly szót írok Petőfinek, mondván: ''Nem hittem hogy olly' gyönge ember légy hogy az illyenekért haragudjál, t.i. a becsületes criticáért.'' Vá[la]szában a többek között ez áll: ''Azt gondolod hogy én haragszom rád? Ne ugrálj illyen fent a levegőbe, mert megfájúl a vékonyad.'' Fuss végig édes Miklósom ez aláhuzott sorokon, s meg-látod, mint szokott Petőfi még úgy nevezett barátival is bánni. Illyen ember ő, el van rémitőn kapatva, azzal sem Isten sem ember nem beszél. Én merném neked tanácsolni: hagyj fel azzal a Sárosy-féle dologgal; korán sem azért mintha én restelném neki küldeni, mert ez által csak én bizonyítám be előtte hogy igazam volt midőn azt mondám: hogy Sárosy ingerelt téged is ugy hogy neki nem volt igaza, midőn azt mondá hogy te ingerelted Sárosyt, a mi körülbelől mindegy; hanem azt nyered vele: hogy Petőfi marad a régi, Sárosy pedig ellenséged lessz. Én többet teszek mint elküldöm, elviszem barátom neki, és bele hozván a vitába, mikor ismét azt állítja, mit állított akkor csapom elébe; de megvagyok győződve hogy mi célt sem érünk vele; mert minél inkább megmutatod neki hogy igazad van, annál mérgesebb lesz irántad; én is igaznak tartván Rousseautól idézett szavaidat. Azonban Miklóska! küld el, küld el; én isten ugyse elviszem, sőt válaszolok is neked körülményesen Pestről. –[...]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>JakabÉva</name></author>
	</entry>
</feed>