Új Föld-estek - Revision history

BucsicsKatalin at 13:12, 5 December 2023

2023-12-05T13:12:25Z

BucsicsKatalin at 18:44, 23 November 2023

2023-11-23T18:44:15Z

BucsicsKatalin at 07:46, 11 November 2023

2023-11-11T07:46:08Z

BucsicsKatalin at 07:45, 11 November 2023

2023-11-11T07:45:37Z

BucsicsKatalin at 07:44, 11 November 2023

2023-11-11T07:44:23Z

BucsicsKatalin at 07:37, 11 November 2023

2023-11-11T07:37:58Z

BucsicsKatalin at 06:37, 11 November 2023

2023-11-11T06:37:41Z

BucsicsKatalin: Created page with "Az Új Föld-estek Palasovszky Ödönnek a Zöld Szamár Színház utáni vállalkozása volt, melyet Tamás Aladárral együtt valósítottak meg a Zeneakadémia kistermében..."

2023-11-11T06:36:31Z

Created page with "Az Új Föld-estek Palasovszky Ödönnek a Zöld Szamár Színház utáni vállalkozása volt, melyet Tamás Aladárral együtt valósítottak meg a Zeneakadémia kistermében..."

New page

Az Új Föld-estek Palasovszky Ödönnek a Zöld Szamár Színház utáni vállalkozása volt, melyet Tamás Aladárral együtt valósítottak meg a Zeneakadémia kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926-1927 között.
Alapvetően dadaista alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – Illyés Gyula fordításában – Tzara Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages) című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még Ivan Goll-drámákat, a Panama-csatorna (Der Panama-kanal) és a Matuzsálem, az örök polgár (Methusalem oder Der ewige Bürger) című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre.
Irodalmi programjukban szerepeltek a nemzetközi avantgárd – és általában modernség – jeles alkotóinak – Apollinaire, Aragon, Éluard, Trakl, Becher, Werfel és Kafka – szövegei, továbbá Palasovszky Punaluái is itt hangzottak el először, illetve Tamás Aladár és Reményik Zsigmond művei.
Zenei tekintetben is igyekeztek a legmodernebb törekvéseket a közönség elé vinni, Sztravinszkij, Honegger, Hindemith, Szkrjabin, Schönberg és Berg alkotásait, valamint fiatal magyar zeneszerzők, Kadosa Pál, Szabó Ferenc, Szelényi István, Arma Pál és Kozma József szerzeményeit.
Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az Alkoholellenes Munkás Szövetség szavalókórusa – Szántó Judit vezetésével – például Majakovszkij Kékzubbonyosok és Balra át című műveit adja elő, kórusra átdolgozva. Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként, ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez Kozma József komponált zenét, a koreográfiát pedig Kövesházi Ágnes és Róna Magda (Palasovszky felesége) állította össze. Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) Hannes Küpper Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.

TÓTH Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. Iskolakultúra 6, 8. sz. (1996): 71–76.
KOCSIS Rózsa. Igen és nem. A magyar avantgárd színjáték története. Budapest: Magvető, 1973. 317-323.
JÁKFALVI Magdolna. Avantgárd – színház – politika. Budapest, Balassi, 2006.

← Older revision		Revision as of 13:12, 5 December 2023
Line 14:		Line 14:

	Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.		Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.
		+	[[Category:KASInet]]

← Older revision		Revision as of 18:44, 23 November 2023
Line 1:		Line 1:
−	Az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' '''Palasovszky Ödön'''nek'''<code>→</code>''' a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''' utáni vállalkozása volt, melyet '''Tamás Aladár'''ral'''<code>→</code>''' együtt valósítottak meg a '''Zeneakadémia<code>→</code>''' kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926–1927 között.	+	Az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' '''Palasovszky Ödön'''nek'''<code>→</code>''' a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''' utáni vállalkozása volt, melyet '''Tamás Aladár'''ral'''<code>→</code>''' együtt valósítottak meg a '''[[Item:Q3008\|Zeneakadémia]]<code>→</code>''' kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926–1927 között.

	Alapvetően dadaista'''<code>→</code>''' alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – '''Illyés Gyula<code>→</code>''' fordításában – '''Tzara<code>→</code>''' ''Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages)'' című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még '''Ivan Goll<code>→</code>'''-drámákat, a ''Panama-csatorna (Der Panama-kanal)'' és a ''Matuzsálem,'' ''az örök polgár'' ''(Methusalem oder Der ewige Bürger)'' című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre.		Alapvetően dadaista'''<code>→</code>''' alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – '''Illyés Gyula<code>→</code>''' fordításában – '''Tzara<code>→</code>''' ''Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages)'' című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még '''Ivan Goll<code>→</code>'''-drámákat, a ''Panama-csatorna (Der Panama-kanal)'' és a ''Matuzsálem,'' ''az örök polgár'' ''(Methusalem oder Der ewige Bürger)'' című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre.

@@ Line 11: / Line 11: @@
 Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
-Kocsis Rózsa. ''Igen és nem: A magyar avantgárd színjáték története.'' Budapest: Magvető, 1973. 317-323.
+Kocsis Rózsa. ''Igen és nem: A magyar avantgárd színjáték története.'' Budapest: Magvető, 1973. 317–323.
 Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.

@@ Line 7: / Line 7: @@
 Zenei tekintetben is igyekeztek a legmodernebb törekvéseket a közönség elé vinni, '''Sztravinszkij<code>→</code>''', '''Honegger<code>→</code>''', '''Hindemith<code>→</code>''', '''Szkrjabin<code>→</code>''', '''Schönberg<code>→</code>''' és '''Berg<code>→</code>''' alkotásait, valamint fiatal magyar zeneszerzők, '''Kadosa Pál<code>→</code>''', '''Szabó Ferenc<code>→</code>''', '''Szelényi István<code>→</code>''', '''Arma Pál<code>→</code>''' és '''Kozma József<code>→</code>''' szerzeményeit.
-Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat'''<code>→</code>''' léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az '''Alkoholellenes Munkás Szövetség<code>→</code>''' szavalókórusa – '''Szántó Judit<code>→</code>''' vezetésével – például '''Majakovszkij<code>→</code>''' ''Kékzubbonyosok'' és ''Balra át'' című műveit adja elő, kórusra átdolgozva.  Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként'''<code>→</code>''', ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez Kozma József komponált zenét, a koreográfiát pedig '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''' és '''Róna Magda<code>→</code>''' (Palasovszky felesége) állította össze.  Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) '''Hannes Küpper<code>→</code>''' Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.
+Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat'''<code>→</code>''' léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az '''Alkoholellenes Munkás Szövetség<code>→</code>''' szavalókórusa – '''Szántó Judit<code>→</code>''' vezetésével – például '''Majakovszkij<code>→</code>''' ''Kékzubbonyosok'' és ''Balra át'' című műveit adja elő, kórusra átdolgozva.  Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként'''<code>→</code>''', ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez '''Kozma József<code>→</code>''' komponált zenét, a koreográfiát pedig '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''' és '''Róna Magda<code>→</code>''' (Palasovszky felesége) állította össze.  Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) '''Hannes Küpper<code>→</code>''' Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.
 Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.

@@ Line 7: / Line 7: @@
 Zenei tekintetben is igyekeztek a legmodernebb törekvéseket a közönség elé vinni, '''Sztravinszkij<code>→</code>''', '''Honegger<code>→</code>''', '''Hindemith<code>→</code>''', '''Szkrjabin<code>→</code>''', '''Schönberg<code>→</code>''' és '''Berg<code>→</code>''' alkotásait, valamint fiatal magyar zeneszerzők, '''Kadosa Pál<code>→</code>''', '''Szabó Ferenc<code>→</code>''', '''Szelényi István<code>→</code>''', '''Arma Pál<code>→</code>''' és '''Kozma József<code>→</code>''' szerzeményeit.
-Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az Alkoholellenes Munkás Szövetség szavalókórusa – Szántó Judit vezetésével – például Majakovszkij Kékzubbonyosok és Balra át című műveit adja elő, kórusra átdolgozva.  Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként, ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez Kozma József komponált zenét, a koreográfiát pedig Kövesházi Ágnes és Róna Magda (Palasovszky felesége) állította össze.  Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) Hannes Küpper Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.
+Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat'''<code>→</code>''' léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az '''Alkoholellenes Munkás Szövetség<code>→</code>''' szavalókórusa – '''Szántó Judit<code>→</code>''' vezetésével – például '''Majakovszkij<code>→</code>''' ''Kékzubbonyosok'' és ''Balra át'' című műveit adja elő, kórusra átdolgozva.  Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként'''<code>→</code>''', ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez Kozma József komponált zenét, a koreográfiát pedig '''Kövesházi Ágnes<code>→</code>''' és '''Róna Magda<code>→</code>''' (Palasovszky felesége) állította össze.  Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) '''Hannes Küpper<code>→</code>''' Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.
 Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-Az Új Föld-estek Palasovszky Ödönnek a Zöld Szamár Színház utáni vállalkozása volt, melyet Tamás Aladárral együtt valósítottak meg a Zeneakadémia kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926-1927 között.
+Az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' '''Palasovszky Ödön'''nek'''<code>→</code>''' a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''' utáni vállalkozása volt, melyet '''Tamás Aladár'''ral'''<code>→</code>''' együtt valósítottak meg a '''Zeneakadémia<code>→</code>''' kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926–1927 között.
-Irodalmi programjukban szerepeltek a nemzetközi avantgárd – és általában modernség – jeles alkotóinak – Apollinaire, Aragon, Éluard, Trakl, Becher, Werfel és Kafka – szövegei, továbbá Palasovszky Punaluái is itt hangzottak el először, illetve Tamás Aladár és Reményik Zsigmond művei.
+Alapvetően dadaista'''<code>→</code>''' alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – '''Illyés Gyula<code>→</code>''' fordításában – '''Tzara<code>→</code>''' ''Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages)'' című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még '''Ivan Goll<code>→</code>'''-drámákat, a ''Panama-csatorna (Der Panama-kanal)'' és a ''Matuzsálem,'' ''az örök polgár'' ''(Methusalem oder Der ewige Bürger)'' című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre.
-Zenei tekintetben is igyekeztek a legmodernebb törekvéseket a közönség elé vinni, Sztravinszkij, Honegger, Hindemith, Szkrjabin, Schönberg és Berg alkotásait, valamint fiatal magyar zeneszerzők, Kadosa Pál, Szabó Ferenc, Szelényi István, Arma Pál és Kozma József szerzeményeit.
+Irodalmi programjukban szerepeltek a nemzetközi avantgárd – és általában modernség – jeles alkotóinak – '''Apollinaire<code>→</code>''', '''Aragon<code>→</code>''', '''Éluard<code>→</code>''', '''Trakl<code>→</code>''', '''Becher<code>→</code>''', '''Werfel<code>→</code>''' és '''Kafka<code>→</code>''' – szövegei, továbbá Palasovszky ''Punaluá''i is itt hangzottak el először, illetve Tamás Aladár és Reményik Zsigmond művei.
 Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az Alkoholellenes Munkás Szövetség szavalókórusa – Szántó Judit vezetésével – például Majakovszkij Kékzubbonyosok és Balra át című műveit adja elő, kórusra átdolgozva.  Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként, ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez Kozma József komponált zenét, a koreográfiát pedig Kövesházi Ágnes és Róna Magda (Palasovszky felesége) állította össze.  Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) Hannes Küpper Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.
-TÓTH Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
+Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76.
-KOCSIS Rózsa. ''Igen és nem: A magyar avantgárd színjáték története.'' Budapest: Magvető, 1973. 317-323.
+Kocsis Rózsa. ''Igen és nem: A magyar avantgárd színjáték története.'' Budapest: Magvető, 1973. 317-323.
-JÁKFALVI Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.
+Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006.